Jusztiniáni Szent Lőrincnek igaza van, midőn Máriát a bűnösök reménységének nevezi, mert egyedül ő eszközölhet ki számunkra Istennél bocsánatot; Szent Bernát igen találóan a bűnösök lajtorjájának is hívja, mert a mi résztvevő Királynőnk odanyújtja segítő kezét a szegény elesetteknek, elvezeti őket a bűn tátongó mélységei mellől és segíti őket, hogy Istenhez emelkedhessenek. Szent Ágoston, mint a bűnösök egyedüli reménységét üdvözli Máriát, mivel valamennyien egyedül általa reméljük bűneink bocsánatát. (Serm. 18. de Sanctis.) Chrysostomus is azt állítja, hogy egyedül Mária közbenjárására nyer a bűnös bocsánatot, miért is valamennyi bűnös nevében így köszönti őt: „Üdvözlégy, Istenünk anyja és anyánk; üdvözlégy ó mennyország, hol maga az Isten lakik, ó kegyelem trónja, hol az Úr valamennyi malasztját kiosztja, kérjed értünk mindenkor Jézust, hogy könyörgésed erejénél fogva a számadás ama rettenetes napján bűneink bocsánatát és örök üdvősségünket elnyerhessük.” (In Off. Nat. B. M. die 5.)
Joggal nevezik Máriát egyszersmind hajnali csillagnak is: „Kicsoda ez, ki előjő, mint a fölkelő hajnal.” (Én 6,9) Ince pápa megjegyzése szerint ugyanis valamint a hajnal véget vet az éjnek, s vele kezdetét veszi a nappal, épp úgy jelképezhetjük Máriát a hajnali pír által, mert ahová ő bevonulhat, ott véget érnek a bűnök. (Serm. 2. de Ass. B. V.) Amit Mária imájával az egész világra nézve elért, ugyanazt eszközli jelenleg is egy oly lélekben, melyben felébred az iránta való áhítat; kieszközli, hogy az ily lélekben véget érnek a bűnök s kezdetét veszi az erény. Ezért kiáltott hozzá Szent Germán: „Ő Istennek anyja, te nem szűnöl meg bennünket megvédelmezni: a te közbenjárásod a mi életünk.” (Serm. 3. in dormit. Virg.) Ugyanez a szent egy másik helyen azt mondja, hogy ha valaki ájtatosan kiejti Mária nevét, ez annak jele, hogy az illető a kegyelem állapotában van, vagy legalább is nemsokára abban fog lenni.