Én lelkem, mindenek fölött és mindenben az Úrban keresd nyugovásodat mindenkor, mert benne van a szenteknek el nem veszthető nyugalma.
I.
Add meg nekem, édes és szerelmes Jézusom, hogy minden teremtményen túl benned nyugodjam meg, minden egészség és ékesség, minden dicsőség és tisztesség, minden hatalom és méltóság, minden tudomány és elmeél, minden gazdagság és művészet, minden öröm és ujjongás, minden hírnév és magasztaltatás, minden édesség és vigasztalás, minden reménység és ígéret, minden érdem és kívánság, minden adomány és ajándék fölött, amit adhatsz, belém áraszthatsz, minden vigasság és örvendezés fölött, amit a szívem fölfoghat, átélhet, végül az angyalok és arkangyalok fölött, az ég seregei fölött, túl minden láthatón és láthatatlanon, mindenen, ami nem te vagy, én Istenem.
Mert te, Uram, Istenem, mindennél jobb vagy, te vagy egyedül fölséges, egyedül hatalommal teljes, te egyedül minden mértéket betöltő, telides-teljes, te egyedül árnyéktalanul kedves és vigasztaló, te egyedül hibátlanul ékes és szeretnivaló, te egyedül mindennél nemesebb és dicsőséggel teljes, akiben minden jó egyszerre és tökéletesen megvan, mindig is megvolt és meg is lesz, s azért kevesebb és elégtelen rajtad kívül minden más, amit nekem adsz, vagy amit magadról kinyilatkoztatsz, megígérsz, amikor még nem látlak, egészen meg nem ragadlak.
Mert az én szívem igazán meg nem nyughatik, sem teljes megelégedésre nem juthat, hacsak benned meg nem nyugszik, és túl nem lép minden ajándékon, minden teremtményen.
Ó, én szerelmes jegyesem, Jézus Krisztus, tiszta vőlegény, Ura az egész teremtett világnak, ki adja meg nekem az igaz szabadság szárnyát, hogy fölrepüljek és megnyugodjam benned?
Ó, mikor kapom meg azt, hogy egészen elszakadjam mindentől, és lássam, milyen édes az Úr, az én Istenem?
Mikor költözöm egészen beléd, hogy téged szeretve megfeledkezzem önmagamról, csak téged tapasztaljalak túl minden érzéken és tapasztaláson, úgy, ahogy nem mindenki tud?
Most bizony gyakran fohászkodom, és boldogtalanságomat fájdalommal viselem.
Mert ebben a siralom völgyében sok nyomorúság szakad rám, ami gyakran megzavar, megszomorít, árnyékba borít, gyakran gátol a jóban és megoszt, csalogat és behálóz, csak hogy szabad utam ne legyen tehozzád, s ne örvendezhessem kedves ölelésednek, amellyel szentjeidet magadhoz öleled.
Indítson meg fohászkodásom és sokféle búbánatom ezen a földön!
Ó Jézus, örök dicsőség tündöklése, zarándok lelkemnek vígassága!
Szó nélkül is téged szólít a szám, és hallgatásom hozzád beszél.
Meddig késik, s nem jő az én Uram?
Jöjjön el hozzám, reá hagyatkozó szegényhez, és öltöztessen vígságba engem.
Nyújtsa ki karját, s minden bajomból ragadjon ki engem, nyomorultat.
Jöjj, jöjj, mert nélküled nem lesz víg napom, sem órám, hiszen te vagy vígságom, és asztalom árva nélküled.
Nyomorult vagyok, mint bebörtönzött, bilincsbe vert rab, míg jelenléted fényével újjá nem szülsz, szabaddá nem teszel, míg kegyes orcádat meg nem mutatod.
Keressenek mások helyetted más valamit, amit csak akarnak, nekem semmi másban nincs és nem is lesz örömöm, csak benned, én Istenem, reményem, örök üdvösségem.
Nem hallgatok el, nem szűnök meg könyörögni hozzád, míg kegyelmed újra hozzám nem fordul, és míg meg nem szólalsz a szívemben.
II.
Íme, itt vagyok, íme eljöttem hozzád, mert segítségül hívtál engem.
Könnyeid és lelked sóvárgása, alázatosságod és szívbéli töredelmed megindítottak engem és hozzád hajlítottak.
III.
És akkor így szólok hozzád: Uram, hívtalak, vágyva vágytam rá, hogy örvendhessek neked, készen arra, hogy mindent elhagyjak érted.
Mert előbb te indítottál vágyakozásra engem, hogy keresselek.
Légy hát áldott, Uram, aki ilyen jót tettél szolgáddal irgalmasságod nagyvolta szerint.
Mit mondhat még előtted a te szolgád, mint hogy nagyon megalázza magát színed előtt, el nem feledve soha saját méltatlanságát, hitványságát?
Hiszen nincsen hasonló tehozzád az ég és a föld minden csodái közt.
Minden műved nagyon jó, ítéleteid igazak, és gondviselésed kormányoz mindeneket.
Dicséret hát neked és dicsőség, ó Atya Bölcsessége, dicsérjen és áldjon az én szám, a lelkem is és velük minden teremtmény.