A gyertyavivő szentelése

A püspök figyelmezteti az előtte térdelő felszentelendőket a gyertyavivő rend, az acolytatus kötelmeire. A gyertyavivők tartoznak a templomban a gyertyatartót hordozni, ugyanott a lámpákat meggyújtani, a szent áldozathoz szükséges kenyérről s borról gondoskodni. Egyben inti őket a püspök, hogy amint gyertyát hordanak kezükben, vessék is maguktól el a sötétség műveit, öltsék magukra a világosság fegyverzetét s emlékezzenek meg arról, hogy az isteni áldozathoz csupán akkor fognak méltó módon kenyeret, bort szolgáltatni, ha tiszta s jámbor életükkel önmaguk is Isten előtt tetsző, kedves áldozattá válnak.

A püspök ezután gyertyatartót nyújt át nekik égő gyertyával. „Vegyétek – úgymond – a gyertyatartót a gyertyával s tudjátok meg, hogy ti az egyházban a világosság gyújtására vagytok lefoglalva az Úr nevében. Amen.” Majd üres ampolnát (kannácskát) nyújt nekik érintésre eme szavakkal: „Vegyétek az ampolnát, hogy bort és vizet nyújtsatok Krisztus vérének áldozatához az Úr nevében. Amen”.

Végül a püspök az Úr áldását könyörgi le az új acolytusokra.

Nagyon fontos kötelmeket vállalt minden pap magára az acolytatus felvételével, amelyek egész életen át kísérik. Szellemileg, lelkileg világosnak s fényesnek kell lennie, vagyis hittel, tudománnyal, kegyelemmel, jócselekedetekkel ragyognia s magát főleg a szent cölibátus által jó illatú, szeplőtelen áldozatul bemutatnia.

A gyertyavivői rend feladása után valamennyi felszentelt visszatér helyére. A püspök folytatja a szentmisét, vagy esetleg a nagyobb rendek feladását kezdi.

A felajánláskor, miután elmondotta az offertóriumot, fején a süveggel ismét leül az oltár közepe előtt. Most a felszenteltek mindnyájan kettesével eléje járulnak s térdenállva felajánlják neki a most meggyújtott égő gyertyát, megcsókolva azt s a püspök kezét. Erre ismét visszatérnek helyükre s a püspök folytatja a szentmisét.

A szentmise végén a püspök áldást ad, leül az oltár előtt, s így szól a felszenteltekhez:

„Legkedvesebb fiaim! fontoljátok meg a rendet, amelyet felvettetek s a terhet, amelyet vállatokra helyeztek; igyekezzetek szentül s buzgón élni és a mindenható Istennek tetszeni, hogy kegyelmét megnyerjétek, amelyet nektek irgalmasan megadni kegyeskedjék.

Mindnyájan, akiknek a hajkoronát s a négy kisebb rendet feladtuk, végezzétek el a hét töredelmi zsoltárt a litániákkal, versekkel s imákkal. És a mindenható Istenhez érettem is imádkozzatok”.

Valamennyien felelik: „Szívesen!”

A püspök az oltárhoz fordulva az utolsó evangéliumot olvassa s a szentmisét befejezi.