Hétfőt, a Szentlélek imádásának szenteljük.
Ezen a napon elimádkozhatjuk valamelyik Szentlélek kilenced napi imádságát vagy a Szentlélek litániáját.
Buda felszabadítása a török alól
1686. június 18-án az Európa minden részéből érkezett 65 ezres sereg (ebből 15 ezer volt magyar) megkezdte Buda ostromát, Pest még aznap ellenállás nélkül kezükre került. Lotharingiai Károly a vár északi oldalán, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem s Bádeni Lajos őrgróf a Gellérthegy felől támadott.
A vár védelmét a 70 éves Abdi Abdurrahmán pasa irányította, 10 ezer katonájában s 200 ágyújában bízva. Az ostromlók június végére elfoglalták a Vízivárost, ezután megkezdték a rendszeres ágyúzást, s védműveket is építettek a török kitörések megakadályozására. Az első roham július 13-án kudarccal végződött, de tíz nappal később telibe találták a palotában lévő török központi lőportárat. A felrobbant puskapor elpusztította az épület dunai szárnyát, a romok alatt 1500 halott maradt.
Károly herceg még a török felmentő sereg érkezése előtt dűlőre akarta vinni a dolgot, ezért július 27-én általános rohamot rendelt el. A palota-bástyát és az esztergomi rondellát el is foglalták, ide egy hajdú kitűzte a magyar zászlót, de a török a vár birtokában maradt.
A keresztény seregek augusztus 14-én visszaverték a nagyvezír a vár felmentésére irányuló rohamát, nem sokkal később jelentős erősítést is kaptak. Ekkorra az állandó ágyútűz jelentősen megrongálta a bástyákat, s Lotharingiai Károly szeptember 2-án kiadta a parancsot a döntő rohamra. A támadás északról és délről egyszerre kezdődött meg.
Az ostromlóknak az esztergomi köröndnél és a bécsi kapunál is sikerült behatolniuk a várba, ezt követően már csak az ellenséget üldözték. A harcokban elesett a vitézül védekező Abdurrahmán pasa is, aki kis csapata élén karddal támadt a császáriakra.
A rommá lőtt várban tűzvész tört ki, az ellenállás estére szűnt meg teljesen. A nagyvezír serege látva, hogy Buda elveszett, visszaindult Eszékre: Magyarország egykori fővárosa 145 év után felszabadult a török megszállás alól.
XI. Ince pápa, a 17. század legkiválóbb katolikus egyházfője, a törököt Magyarországról kiverő Szent Liga megszervezője.
A pápa ellenséges viszonya a franciákkal ha nem is gátolta meg, de megnehezítette nagy céljának elérését, a török kiverését Európából. Többéves tárgyalással sikerült I. Lipót és Sobieski János lengyel király között létrehoznia a Szent Ligát, amelyhez később Velence és Olaszország is csatlakozott. A pápa lelkesedése, Európához intézett intelmei végül sikerhez vezettek: a Liga seregei 1683-ban felszabadították Bécset a török ostrom alól, 1686-ban visszafoglalták Budát, s a század végére egész Magyarországot. A hálás I. Lipót császár a pápa unokaöccsének Magyarországon adományozott birtokot, így alakult ki az Odeschalchi hercegi család magyar ága.
Az Egyház gyakran megtapasztalta égi édesanyánk, az Istenszülő hathatós segítségét, a keresztény hit ellenségei által támasztott üldözések közepette is. Már a kereszténység első századaiban elterjedt az a szokás, hogy az üldözések viharában a Boldogságos Szűz Máriát hívják segítségül.A török hódítással fenyegetett Európában hadvezérek és uralkodók fohászkodtak a Szűzanyához oltalomért egy-egy ütközet előtt.
Bécs felszabadítását (1683) a Keresztények segítsége oltalmába ajánlották, és Boldog XI. Ince pápa a győzelem napját (szeptember 12.) Szűz Mária nevének tiszteletére hálaünnepül rendelte, Buda felszabadítására pedig a következő feliratú zászlót küldte:
„Budát a Szent Szűz segítsége adja vissza!”
Mindenható és irgalmas Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária anyai pártfogásában hathatós segítséget rendeltél a keresztény nép védelmére. Engedd jóságosan, hogy a Szent Szűz oltalma alatt megerősödve küzdjünk az életben, és lelkünk gonosz ellensége felett győzelmet arathassunk a halálban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.