Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – Havas Boldogasszony
A hó csodája – Havas Boldogasszony ünnepe
A római Santa Maria Maggiore-templomot III. Sixtus az efezusi zsinat (431) után építtette a Boldogságos Szűz, az Istenszülő tiszteletére az eretnekségekkel szemben; augusztus 5-én szentelték fel. A jeles nap latin elnevezése: Dedicatio Beatae Mariae Virginis ad nives – hazánkban Havas Boldogasszony és Havi Boldogasszony néven ismert. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.
Egy legenda szerint a Santa Maria Maggiore-bazilika helyét maga a Szűzanya határozta meg. A 4. században, Liberius pápa idejében egy Giovanni nevű gazdag római patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat Máriának ajánlják fel.
A Szent Szűz álmukban megjelent a házaspárnak, és arra hívta őket, hogy azon a helyen, amelyet másnap, augusztus 5-én hó borít majd, emeljenek templomot a tiszteletére.
A fent említett legenda alapján Liberius pápának is megjelent álmában a Szűzanya, megjelölvén, hol építsen számára méltó templomot Rómában. Kérését Mária azzal erősítette meg, hogy a forró római éjszakán hó esett az Esquilinus dombon. Reggel, kinézve palotája ablakain a pápa Róma hét halmának egyikén havat pillantott meg; majd lerajzolta a templom körvonalát a csodás havazásra összegyűlt római lakosok előtt.
Innen kapta elnevezését a mai ünnepnap, melyet 1568-ban vette föl Szent V. Pius pápa a Római Kalendáriumba.
A Santa Maria Maggiore-templomot a későbbi bővítések, változtatások után bazilika rangra emelték. Benne található a Nagy Szent Gergely pápa kora óta a római nép által tisztelt Salus Populi Romani (Róma népének üdvössége) elnevezésű kegykép.
Augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján minden évben virágszirmok hullatásával emlékeznek a 358-ban történt csodás hóesésre a Santa Maria Maggiore-bazilika előtt.
A hagyomány szerint Nagy Szent Gergely pápa idején a kép körbehordozására megszűnt a Rómában dühöngő pestisjárvány, ezért Havas Boldogasszony biztos menedékké vált pestis idején. Tiszteletére Európa-szerte templomokat, kápolnákat építettek.
Teleki József (1716-1773) ferences rendi szerzetes így ír a legendáról:
„Megszomorodtak s elbúsultak régen ama római gazdag házasok, Patritius és az ő élete párja, azért háborúságokban ők is Dáviddal, a hegyek tetejére tétetett Úr háza hegyére, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották gazdagságokat, tőle kértek segítséget. S ímé, a titkos értelmű hegy, Mária, e mai napon, úgymint augusztus holnapnak 5. napján, mikor Rómában leghevesebb melegek uralkodnak, havas hegyet mutatott a gazdag házasoknak, jelentvén nékik, hogy ott, azon a havakkal meghintett hegyen az ő gazdagságokból jeles szentegyházat építenének, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Róma várasának.”
Magyarország vonatkozásában így folytatja a szerzetes:
„Nem különben a mi hajdani magyar eleink, környülvétetvén itt, a Tisza melléki térségen ama vad erkölcsű napkeleti ellenségektől, megszomorodtak, elbúsultak, azért ezek is, amiként Dávid és Patritius, ugyan a hegyek tetejére tétetett titkos értelmű hegyre, magyar hazánk választott pártfogójára, a Boldogságos Szűz Máriára emelték szemeiket, néki ajánlották vagyonjokat, tőle vártak segítséget.
Az irgalmas Szűz Anya mutatott eleinknek is itt, ahol ma összegyűltünk, egy szép havas helyet, jelentvén nékik, hogy építenének az örökös tiszteletére szentegyházat, melyben osztán ő minden időkben segítő havas hegye s védelmező bástyája lenne Szöged várasának. Úgy is lőn, építettek előbb a szögediek, Havi Boldogasszony tiszteletére kisded szentegyházat, azután pedig ama győzhetetlen magyar bajnok, Corvinus Mátyás király, minekutána a bosnyai törököket megverte és itt Szögeden országgyűlést tartott, önnön királyi költségével felemelte ezt a jeles szentegyházat, melyben Havi Boldog Nagyasszonyunk az időtől fogva mind háborúban, mind békességben segítő havas hegye vala a Tisza melléki magyar népnek, úgyhogy néhai nagy emlékezető Esterházy Pál, leírván a magyarországi csudákkal tündöklő szent helyeket s képeket, ezt a szögedi havas hegyet is, a bent lévő kegyes képpel azok közé számlálná, és a szögedi Havi Boldogasszonyt, Auxiliatrix Segediensis, Szögedi Segítőnek nevezné, sőt a magyarországi csudálatos képekről írt Litániában is ezeket a szókat említené:
Maria Auxiliatrix Segediensis, ora pro nobis. Mária, Szögedi Segítő, könyörögj érettünk.”
A Maria Maggiore oltárképéről illetve annak másolatairól később több újabb másolat készült. Ezek egyike ma a makói Szent István király templomban látható, mely a hagyomány szerint a szegedi Havas Boldogasszony-templomból került Makóra 1552-ben, amikor a török Szegedet elfoglalta.
Havas Boldogasszonyhoz később is számos csoda kapcsolódott.
Közülük a legnevesebb Savoyai Jenő herceg csatája. A herceg 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén aratott győzelmet Péterváradnál a török fölött. Midőn már úgy tűnt, hogy a törököké a győzelem, a herceg a magával hozott Havas Boldogasszony kép előtt imádkozott mennyei segítségért. Imájára sűrű hóesés takarta el a keresztény sereget a törökök elől, s a csata végül a keresztények győzelmével végződött.
A Havi vagy Havas Boldogasszony ünnepe Szeged- Alsóvároson, az 1503-ban felszentelt gótikus csarnoktemplom búcsúnapja, mely a dél-alföldi katolikus közösségnek ez az egyik legjelentősebb ünnepe, búcsújáróhelye, ahol évről évre ezrek imádkoznak a Havas Boldogasszony kegyképe előtt.
Urunk, Istenünk, bocsásd meg irgalmasan vétkeinket, hogy akik saját érdemeinkkel nem dicsekedhetünk, Fiad Szülőanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának közbenjárására üdvözüljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.