Urunk, Jézus Krisztus!
Te mindannyiunkat meghívsz arra, hogy apostolaid, küldötteid legyünk a világban. Azt kéred tőlünk, hogy hirdessük evangéliumodat és tanúságot tegyünk rólad. Apostoli küldetésünket nem egyedül, hanem közösségben kell teljesítenünk, valódi szeretetközösségben Krisztussal, az Egyházzal és egymással. Csak így válhatunk a szeretet tanúivá, a közösség szolgálóivá. A testvéri szeretet tesz bennünket valódi közösséggé, a szeretet Egyházává, amely jel lehet a világban élők felé, akik talán még személyesen nem ismerik, de szívük mélyén vágyakoznak az isteni szeretet érintésére.
Az Úr Jézusról való tanúskodás, a szeretetben való vezetés egyszerre jár szenvedéssel és örömmel. A dicsőség koronáját azonban egyedül csak az Úrtól szabad várnunk, senki mástól, mert ő maga a mi dicsőségünk. Ha visszavárnánk a ránk bízottaktól a nekik adott szeretetet, ezzel zárt rendszert alkotnánk, amely Isten nélkül is működne ideig-óráig, de közben a köztünk áramló szeretetbe belelopakodna az önzés és a világ szelleme. Nekünk azonban a forrásból, Isten szeretetéből kell merítenünk az élet vizét, s ezt a bennünk szétáradó, túlcsorduló életet kell szívünkön át továbbadnunk azok szívébe, akik ránk vannak bízva, hogy az ő szívükből megint csak áradjon tovább.
Urunk Jézus, apostolod figyelmeztet minket:
„Viseljétek gondját a rátok bízottaknak, ne kényszerűségből, hanem szabad akaratból, Isten szerint.”
Mi azonban oly állhatatlanok és gyöngék vagyunk, hogy legtöbbször a magunk változó hangulatait, érzelmeit követjük, s amit a kezdet kezdetén önként vállaltunk, az egy idő után kezd számunkra teherré és kényszerűséggé válni.
Újítsd meg, kérünk, szívünkben az odaadás lelkületét, s engedd, hogy az elmélkedés perceiben, óráiban alászállva abba a mélységbe, ahol senki más nincs, csak Te és a mi lelkünk, a Veled való bensőséges, boldogító szeretetkapcsolatba beburkolva lássuk azokat, akiket ránk bíztál, és így visszatérve hozzájuk ismét önként, örömmel, szeretetből tudjuk hordozni őket és gondoskodni róluk.
Mindenható Istenünk, te Péter apostol hitvallásával sziklaalapra állítottál minket.
Segíts, hogy rendületlenül helytálljunk minden viszontagságban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen!
MINDEN REGGEL IMÁDKOZZUNK HÁROM ÜDVÖZLÉGYET MENNYEI ÉDESANYÁNKHOZ!
Mária, anyám, a hatalomnál fogva, melyet a mennyei Atya adott neked, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Mária, anyám, a bölcsességért, amit Szent Fiad adott neked, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Mária, anyám, a tökéletes szeretetért, amellyel a Szentlélek eltöltött téged, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
A következő imádságot Szent X. Piusz pápa fogalmazta meg és ajánlotta:
Ó, Mária, Szeplőtelen Fogantatásod által tisztítsd meg testemet és szenteld meg lelkemet!
Ó, Mária, imádkozz értem Jézushoz!
Ó, Mária, ki bűn nélkül fogantattál, imádkozzál érettünk, kik hozzád folyamodunk!
Mária édességes Szíve, ki megtéríted a bűnösöket, mentsd meg lelkünket a pokol tüzétől!
Jézus Szentséges Szíve, bízom benned!
Mária, segíts, imádkozzál érettünk és az egész világért!
Szent József, könyörögj érettünk!
Jézusom, bízom benned!
Adj, Uram, örök nyugodalmat a megholt híveknek, és az örök világosság fényeskedjék nekik!Nyugodjanak békében, Jézus, Mária szent nevében!