„Dominica palmarum“ – „Pálmavasárnap”
VIRÁGVASÁRNAP – AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA
„Hozsánna, hozsánna, hozsánna Dávid fiának…!”
A Húsvéti ünnepkörben a Húsvétot megelőző vasárnapot Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére, virágvasárnapnak nevezzük.
A Húsvét előtti vasárnap a római egyház szerinti elnevezése:
„Dominica palmarum“ – „Pálmavasárnap”
Nevét, az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta.
Virágvasárnap: „az élet és a reménység győzelme.”
Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és – a zsidó hagyomány szerint – az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.
Virágvasárnap nyitja meg az év legszentebb – mind liturgikus, mind tartalmi szempontból – leggazdagabb hetét, a Nagyhetet, valójában a Nagyhét ünnepélyes „kapuja”, egy olyan nap, melynek üzenetében és hangulatban az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van. Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas bevonulását Jeruzsálembe.
Mind a négy evangélium szerint az emberek Jézusnak is megadták ezt a tiszteletet. Márk, Máté és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették, és gallyakat vágtak a fákról, míg János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A Jézus előtt járó és utána tóduló ujjongó sokaság így kiáltozott:
„Hozsanna Dávid Fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!”
Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon „befedjék”.
Virágvasárnap történetének minden részletét jól ismerjük, tudjuk, hogy ebben ott vagyunk mi magunk is…
„És mikor közeledett, látván a várost, sírt azon.
Mondván:
Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől. Mert jőnek reád napok, amikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek és körülvesznek téged és mindenfelől megszorítanak téged és a földre tipornak téged és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.” (Vö:Lk.19;)
„Közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik.”
Jézus, aki mindent előre látott és tudott, odaért az Olajfák hegyéhez, talán ott megy el a Gecsemáné mellett… és egyszer csak azt mondja:
Hozzatok egy szamarat, mert mint Király akarok bevonulni Jeruzsálembe.
Mit jelenthetett a tanítványoknak virágvasárnap?
Talán a tanítványok szíve is megdobbant:
„mennyit kértük, mondtuk Neki, végre már el kellene foglalni a királyságot Izráelben!”.
Jézus soha nem akarta és egyszer csak most…!
Most jön el az a pillanat, amikor Jézus átveszi az uralmat.
Most jön el a dicsőséges időszak, amikor elnyerjük azt a helyet, amit Isten szánt nekünk. Amiről előzőleg vitatkoztak, hogy ki fog Jézus jobb és baloldalán ülni.
Nagy győzelmet vártak!
AZON A VASÁRNAP…
„Azon a vasárnap ujjongtak a pálmák, mert a megváltásnak messiási álmát valósulva látta Jeruzsálem népe;jött Jézus … lepleket dobtak le elébe, s lengettek fölötte büszke pálmaágat, azon a Vasárnap…Dicsőség Néked! Jézus, Messiás! – Az örök város így fogad ma téged.
Bevonultál a lelkekbe, szívekbe, – S meghódítottad a Te bűnös néped.
Vajon ezen a napon ott vagyunk-e a tanítványok között, akik azt várják? micsoda nagy dolog történik itt most!
Nem törődnek semmivel, már elkapta őket a lelkesedés: kiáltanak, dicsőítenek, magasztalnak, örvendeznek az egész sokasággal együtt.
„Hozsánna, hozsánna, hozsánna Dávid fiának„
Azonban néhány nap múlva, ugyanaz a tömeg, ugyanolyan egyöntetűen azt kiáltja:
„Feszíts meg! feszítsd meg Őt!”
„Üdvöz légy, Királyunk!Engedelmes voltál Atyádnak: * megfeszíteni vittek, mint leölésre a szelíd bárányt.”
Jézus pontosan tudta, pár nap múlva ott fog vergődni, küszködni Isten akaratának rettenetes présében. – Gecsemáné annyit jelent: olajprés.
Az Isten akaratának való engedelmesség présében jött ki belőle a veríték és a vér.
A KÖNNY UTÁN JÖN A VÉR…
Virágvasárnapján, ezen a diadalmas napon szeretnélek kérni, lásd meg, hogy örülnek a tanítványok, lelkesedik a sokaság, morognak a farizeusok és Valaki látja az egészet mélyen, egészen mélyen látja, – és Valaki könnyezik. Aztán a könny után jön a vér.
Szeretném, ha látnád, Valaki nemcsak könnyezik, valakinek nemcsak szíve van számodra, hanem odaadja az életét. Mert ugye, a könnyei nem váltottak volna meg téged.
Ehhez több kellett: „ment az úton és vérezett…!”
A kereszt a kegyelem királyi széke.
„Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez”.(Zsid.4,16)
Csak ha elvégezték benned Jézus könnyei, hogy te is tudsz sírni, akkor tudsz majd egészen odamenni a vérző Jézushoz, a vérző Királyhoz!
Az Úr ma megállít az Ő szenvedéstörténete és útja elején és azt kéri, indulj el önként, indulj el ma Vele együtt, hogy egyszer igazán odaérhess, hogy ne csak szavaid legyenek.
Úgy el tudjuk mondani hidegen, közömbösen, hogy:
„meghalt a bűneimért” – ezt így csak hazudni lehet!
Bár úgy indulnál most el, hogy rád nézhetne Jézus.
Vajon igaz lesz-e ez az Ige:
„Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik néked a te békességedre valók!”
Ajándékozzon meg minket az Úr igazi, őszinte önismerettel, bűnbánattal,megtéréssel.
Lássad szemeit, nézz bele ebbe a szempárba és juss el oda, hogy felismerhesd az egész hazug, képmutató hívő életed!
Kérjük az Urat együtt, ezen a nagyhéten, hadd lehessen igazzá, újjá, teljessé mindaz, amit talán a fejünkkel tudunk, de a szívünk hideg kő.
Bár a kövek kezdenének kiáltani.
A te kő szíved is, – az enyém is, mindannyiónké!
Uram, elég lett volna, ha csak a könnyeiden keresztül nézel ránk ezen a napon, de köszönöm, hogy meg is szólaltál, hogy elmondtad a virágvasárnapi Igét:
„Vajha megismerted volna te is, csak e mostani napodon is, amik néked a békességedre valók.”
Uram, egy szívvel szeretnénk kérni, segíts felismerni mindezt nekünk.
Köszönjük, hogy ma találkozhattunk Veled.Könyörülj meg rajtunk keresztedért, véredért.
___________________________
Szent Gábor arkangyal
„Mi, angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk; a te nagyságodnak hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hűséges angyalokat tiszteljük. Bár őket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb vagy náluk; így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi Urunk által…”
„Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket”.
Nagy vigasztalásunk, hogy vannak angyalok, kik kezdettől fogva Polgárai annak a hazának, mely felé mi még útban vagyunk. Ők ezen az úton hívóink, példaképeink, vezetőink és segítőink. Aki ráeszmélt, hogy mik nekünk az angyalok, annak szent vágya támad közelebbről megismerni őket, vagy legalább némelyekkel közülük szemtől-szemben találkozni. Annyival inkább, mert az angyalok merő szellemek, kiknek testük nincsen; mi pedig testben élünk, s azért közelebb áll hozzánk, többet mond és segít nekünk, aki határozott egyéni körvonalakkal áll előttünk. Hiszen ezért olyan nagy kincsünk az Úr Krisztus, mert benne láthatóan, test szerint megjelent az Istenség teljessége.
„Mert benne lakik testi formában az istenség egész teljessége, s benne lettetek ennek a teljességnek részesei.”(Kol. 2, 9).
Ezért igen hálásak vagyunk a Szentlélek Úristennek, hogy három angyalt névszerint megismertet velünk:
Szent Mihályt, Gábort és Ráfaelt.
Mind a három főangyal ama hét köz ül való, kik az Úr előtt állnak.
„Mihály vagyok,, nevem: „Kicsoda olyan, mint Isten?”, – az Úr zászlótartója, az angyalok fejedelme . Dániel próféta tanúsága szerint ő serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a kiválasztottakat „(Dán 12,1).
„Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen.” (Tób.12;15)
„Én Gábor vagyok – felelte az angyal –, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt.” (Luk. 1; 9).
Ennek a hét szeráfi angyalnak Isten nagy országában az a föladata, hogy mint az isteni szeretetnek, mindenlátásnak és ítéletnek láng-követei az emberiséget irányítsák. Mintegy a titokzatos hétágú gyertyatartó karjai ők, arra hivatva, hogy Isten világosságát terjesszék a történelem szentélyében. Jelképezik egyben a Szentlélek hét ajándékát és Isten kegyes léleksegítésének zálogait, a hét szentséget.
Gábor főangyalnak Isten főként arra adott megbízást, hogy hírül vigye a hivatottaknak Isten terveit, melyek üdvösségünk legnagyobb fordulóit készítik.
Megjelent ő Dánielnek, s a zsidók fogságában, Babilonban nagy látomásokban, megmutatta neki az üdvtörténet fejlődését, a nagy birodalmak harcait és pusztulását, Izrael szabadulását és a Messiás jövendő országát.
Mikor Dániel tűnődött és vívódott látomásai értelmén, az esti áldozat idején eléje állott
„egy férfiúhoz hasonló alak”, és szózatot hallott: „Gábriel, értesd meg ezzel a látomást”.
S Gábriel megmagyarázta neki először a kos és bak látomását:
„Történt, hogy amikor én, Dániel, ezt a látomást láttam, és értelmét kerestem: íme, egyszer csak előttem állt egy férfiúhoz hasonló alak” (Dán.8; 15.),
azután a hetven esztendő látomását:
„Még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfiú, akit már láttam az előbbi látomásomban, hirtelenül leszállt hozzám az esti áldozat idején.” (Dán.9;21).
Mikor pedig eljött az idők teljessége, ő volt az, aki megjelent az áldozatot bemutató Zakariásnak a tömjénoltár jobboldalán és hírül adta neki Keresztelő Szent János születését és váltságunk kezdetét:
„Ám megjelent neki az Úr angyala az illatáldozat oltárának jobb oldalán.”(Lk. 1;11.).
Legjelentősebb küldetése azonban máshová szólt:
A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták.
Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.”
E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni.”(Lk.1;26-31.).
Így lett Gábor főangyal az evangélium angyala, a mi jó hírünk meghozója; a legnagyobb dolognak, ami égen-földön végbement, ő lett a hírnöke, a Megtestesülés szava, mely végighangzik a történelmen az idők végéig. S valahányszor megszólal a reggeli, déli, esti harangszó, akár a legeldugottabb kis faluban is, a harangszó szárnyán megjelenik, miként az estéli áldozat idején Dánielnek, minden áhítatos léleknek Gábriel, a megtestesülés titkának hírnöke: „Az Úrangyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát…!”
Ennek a nagy angyalnak még a neve is nagy lecke.
Annyit jelent, mint erős férfiú, Isten erős embere: férfi, aki csöndes, de égő tűzzel, rendíthetetlen erővel és hűséggel hirdeti és képviseli az Úristen nagy gondolatait.