A helyesen tett fogadalom Isten előtt igen tetsző és kedves cselekedet. Kimondotta Ő ezt a Szentírás lapjain, az Ő hozzánk intézett eme levelében, nyílt szavakkal, de főképpen azáltal, hogy azt, amit fogadalommal kértek tőle, feltűnő módon megadta.
Így Jákob patriarcha vagyonának tizedét fogadalommal ajánlotta fel Istennek, ha őt a számkivetés földéről szerencsésen hazasegíti. És Isten meghallgatta kérését s bőségesen megáldotta javakkal. (Ter 19,20) A jámbor Anna fogadalommal kért fiúgyermeket az Úrtól és Isten a nagy Sámuel próféta anyjává tette őt. (1Sám 1)
A keresztény egyháztörténelem számos nagyszerűen bevált fogadalom emlékét őrizte meg az utókor számára.
Klodvig, a frankok pogány királya, midőn 496-ban az allemanok túlnyomó hadi erejével szemben már-már csatát vesztett, fogadalmat tett, hogy meghódol a keresztények Istenének, kit felesége, Klotild már régóta imád, ha őt győzelmessé teszi ellenségei felett. És íme Zülpich mellett (Elszász) fényes győzelmet aratott. „Nagy s hatalmas a keresztények Istene!” – kiált fel erre Klodvig. Fogadalmát beváltotta s a legközelebbi karácsony ünnepén 3000 nemessel együtt Szent Remig püspök kezéből felvette a keresztség szentségét a reimsi székesegyházban. Mint valamennyien tudjuk, a pannonhalmi híres bencés kolostor is, melynek a keresztény Magyarország oly kimondhatatlanul sokat köszönhet, Szent István első királyunk fogadalmának áldott gyümölcse. A nagyszerű máriacelli búcsújáró-templomot dicső Nagy Lajos királyunk fogadalomból emeltette. (1363) A minden tizedik évben megújított oberammergaui passziójáték a jámbor lakosoknak 1633-ban tett fogadalmát örökíti meg, akik nagy dögvész idején Istennek megígérték, ha e rettentő csapástól megszabadítja őket, tíz évenként eljátsszák Krisztus kínszenvedését.
Ugyancsak 1633-ban történt, hogy Mastrilli jezsuita atya halálos betegségében a neki megjelenő Xavéri Szent Ferencnek felhívására fogadalmat tett, ha Isten egészségét visszaadja, egész életét az indiai misszióknak fogja szentelni. Alig tette le fogadalmát, hirtelen meggyógyult.
Ezzel a híres gyógyulással kapcsolatosan tette Xavéri Szent Ferenc Mastrilli atyának s általa az egész világnak azt a nevezetes ígéretét, hogy mindazok, kik március hó 12‑e előtt (mely napon őt az Egyház a szentek sorába iktatta) kilenc napon át az ő közbenjárása által Istentől valamely üdvös dolgot kérnek s evégből a szentségekhez is járulnak, kérésük teljesedésére biztosan számíthatnak. Ez az úgynevezett kegyelmi kilenced, mely a katolikus világban oly nagy népszerűségnek örvend.
1720-ban Marseille városában a keleti pestis már mintegy 40.000 embernek oltotta ki életét. A következő évben újból kitört s csak akkor szűnt meg, midőn a város Jézus szentséges Szíve tiszteletére ünnepélyes fogadalmat tett. Ez a nevezetes esemény nagyban közreműködött abban, hogy az Úr Jézus szentséges Szíve tisztelete a világon rohamosan elterjedt.
De ki számlálhatná meg a templomokat, oltárokat, kereszteket, melyeket fogadalomból emeltek, az emléktáblákat, melyeket a szent helyek falain fogadalomból elhelyeztek, a kilencedeket, zarándoklatokat, melyeket fogadalomból végeztek?!
Mindannyi hangos ajakkal hirdeti, hogy jó az Isten és üdvös dolog az ő imádására s szenteinek tiszteletére fogadalmat tenni.