(enyhített böjt)
„Miután lelketeket az igazságnak engedelmeskedve már megtisztítottátok az őszinte testvéri szeretetre, figyelmesen szeressétek egymást, szívből. Nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá Isten élő és örök szava által.Mert: Minden test olyan, mint a fű, a dicsősége, mint a rét virága. Elhervad a fű, s lehull a virága, de az Úr szava örökre megmarad. Ez pedig az a tanítás, amelyet hirdettek nektek.”(1 Pét. 1;22-25)
Az apostolok az Egyház életének és szervezetének fontos pillérei. A mi hitünk elsősorban a kinyilatkoztatásra épül, mely Jézus életével ért véget, és az apostolok szilárd hitére. Az apostolok részesei voltak a megváltás művének, betekintést nyertek a mennyei misztériumokba, valamint küldetést és vezető feladatot kaptak közvetlenül Jézus Krisztustól. Az ő tudásuk közvetlenül tőle származik, hiszen őt hallgatták.
Jézus Krisztus szándéka volt a „Cathedra Petri” is, azaz Péter elsőbbsége az apostolok és minden keresztény között.
Pétert rendelte saját Egyházának földi fejévé, hogy „amíg ő nincs velünk”, addig ő és utódai vezessék a rá bízott nyájat. Ennek a nyájnak pedig szüksége van tanítóra és pásztorra, hiszen a „sötétben tévelyeg”…
Péter apostol megbízatása
Egy napon Jézus az apostolokkal beszélgetett. Feltett nekik egy kérdést:
„Kinek tartják az emberek az Emberfiát?”
Így válaszoltak: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik más prófétának. Ezután Jézus az ő véleményükre volt kíváncsi:
„Hát ti mit mondtok, ki vagyok?”
Péter válaszolt:
„Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.”
Erre Jézus válaszolt neki:
„Boldog vagy Simon, Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem Egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva. – Aztán lelkére kötötte tanítványainak, ne mondják el senkinek, hogy ő a Krisztus” (Mt 16,13-20; részben Lk 9,18-22 és Mk 8,27-30).
Ez az elbeszélés két alapvetően fontos elemet tartalmaz. Mindenekelőtt Jézus istenségének elismerését, amit Péter mondott ki a tizenkét apostol nevében. Nem ez volt az első eset, amikor istenségét imádták, hanem például korábban a vihar lecsendesítése után „térdre hullottak előtte és megvallották: Valóban Isten Fia vagy!” (Mt 14,33).
A péteri feladat tehát (és az apostolutódok feladata) elsősorban az, hogy Isten népét Jézus Krisztus imádására ösztönözzék, mely elsősorban a liturgiában valósulhat meg.
„Leborulva áldlak, láthatatlan istenség….” (SzVU 119)
Az apostolok kapják a feladatot, hogy a messiási titkot továbbadják – de nem azonnal. És nem is most, amikor egy csaknem pogány vidéken tartózkodnak, ahol sok zsidó lelki-szellemi zűrzavarban él. Még nekik is mélyebbre kell menniük ebben a felismerésben, mielőtt képesek lennének másokkal is megértetni. Ezért parancsol nekik Jézus hallgatást. Jézus Krisztus létének hirdetése alapos felkészültséget követel meg, hiszen a pogány és hitetlen ember, vagy a hívő, aki nem lát tisztán, számos kérdéssel és kétséggel nézhet szembe. Azokra pedig meg kell tudni felelni. Péter széke és az apostolok testülete tehát nem működhet megfelelő felkészültség nélkül – pontosabban nagyobb a felelősségük annál, mintsem a puszta tényeket hirdetni.
Szent Péter 42-ben Rómába ment és ott megalapította a római püspökséget. 49-ben megjelent a jeruzsálemi (első) apostoli zsinaton, majd csaknem egy évtizeden át Antióchia püspöke is volt. Ennek emléke a mai ünnep. Innen küldte Márkot, kedves munkatársát Egyiptomba.
A 354-ben készült Depositio Martyrum, az egyik legrégibb egyházi naptár erre a napra tette ezt az ünnepet, a Natale Petri de cathedra néven. Az ünneppel kifejezzük a Péter apostolra alapozott Egyház egységét. Szent Péter székének maradványait ma a Szent Péter-bazilikában a főoltár mögött őrzik egy bronz tartóban.
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)
Háromféle szék létezik, úgymint:
a királyi: Dávid, „a székben ülő legbölcsebb fejedelem” (2 Sám 23,8),
a papi: „Héli pap a széken ülvén” (1 Sám 1,9) és a
a tanítómesteri: „Mózes székén ültek az írástudók és a farizeusok” (Mt 23,2).
Szent Péter ült a királyi székben, mivel minden király közt első volt; a papi székben, mivel minden hívő pásztora volt; és a tanítómesteri székben, mivel minden keresztény doktora volt.
Szent Péter székének maradványait ma a Szent Péter-bazilikában a főoltár mögött őrzik egy bronz tartóban. A másik fontos elem a szövegben Péter fölszentelése az eljövendő Egyház fejévé. A Péter név jelentése szikla, kő, arámul „Kéfás”-nak hangzik. Ez a rendíthetetlen férfiú, ez a biztonságos szikla lesz hivatott Krisztus Egyházát hordozni. Ez a mondat igazolja a pápa tekintélyét is.
A kulcsokra való utalás erősen semita jellegű. Még ma is van az arab országokban olyan háztulajdonos, aki saját fontosságát hangsúlyozva két nagy kulcsot akaszt vállára;
Izajásnál pedig olvassuk (22,22), hogy a király házának udvarmestere a vállán hordja Dávid házának kulcsait, s hogy „amit kinyit, azt senki be nem zárja, s amit bezár, azt senki ki nem nyitja”.
Karthauzi Névtelen: Szent Péter kulcsai…
Minémű hatalmasságnak kulcsait adá Krisztus Szent Péternek az menyországnak megnyitására? Doctoroknak mondások szerént négy rendbeli kulcsokat olvasunk.
Első: anyaszentegyházbéli hatalmasság.
„Ezt adta a papi méltóságnak, kinek nagy sokra vagyon erei. Elészer bíneknek megbocsátására és megtartására, kiről Úr Jézus így mond: Vegyetek szent lelköt, kiknek megbocsátandjátok bíneket, megbocsáttatnak őnekik, és kiknek megtartandjátok, tartván lésznek.”
Másod kulcs mondatik: szent penitencia.
„Kit megírt Szent Máté evangélista kenyvének harmad részében. Tartsatok penitenciát, mert elkezelghet Istennek országa. Ez nemes, méltóságos kulccsal férkőzének be mennyeknek országában Urunk Jézusnak jobbjára megfeszült tisztölendő tolvaj, Szent Mária Magdalna, Szent Péter, Szent Pál és mind hozzájok hasonlatos bínesek kezdettől fogva, mastan es nagy sokan, kik mind megutálván ez világot, szent szerzetben rekesztik be bennen magokat. És ott tartnak penitenciát halálig”.
Harmad kulcs mondatik: igaz tudománynak bölcsessége.
„Erről így vagyon megírván Szent János látásáról való kenyvnek harmad részében. A bölcseknek nyelvök mennyei kapuknak mondatnak. Ezenről Szent Lukács kenyvének tizenegyed részében így mond, dorgálván Idvezejtőnk az írástudó zsidókat: Magatoknak vettétök az bölcsességnek kulcsát, hogy ha kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok. Ez lén azért az nemes kulcs, kivel Szent Péter prédikállván egy napon háromezer népet, másod napon ötezer népet téröjte az szent hitre.”
Negyed kulcs mondatik: az áldott Úr Jézus Krisztusnak szent kénja-halála.
„Ezzel nyitá meg mennyeknek országát az ő híveinek az kegyelmes mennyei királ, kit Ádám és Éva berekesztöttek vala ő fiainak előttök. Ezzel nyitá meg Atyaistennek szent Fia Paradicsomot, hova az szent angyal senkit be nem bocsát vala. Ezzel jelenté meg az menyországra menendő szent szeretetnek útát az szeplőtelen Szűz Máriának tiszta méhéből kiszármazott édes gyimelcs, Krisztus, mondván: Ez az én parancsolatom avagy én szerelmem tihozzátok, hogy ti es szeressétök egymást.”
Péter apostolt megerősíti Jézus Krisztus abban, amit róla mondott, amikor Messiásnak jelentette ki. Bejelenti egyben, hogy ő, Péter lesz a keresztények közösségének a feje.
Ezek az igazán hűségesek (az apostolok), akik Jézussal maradtak akkor is, amikor az élet kenyeréről mondott beszéd eltávolította tőle a hallgatóság felületes részét (Jn 6,68), megérdemelték, hogy megismerjék a messiási titok legmélyebb részét is.
Milyen érdekes az ünnep liturgikus ideje is: ugyanis ettől a momentumtól kezdve:
„Jézus azon volt, hogy tanítványait előkészítse rá: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad.”(Mt 16,21-23; Mk 8,31-33; Lk 9,22).
Ez a szenvedés első bejelentése. És tudjuk, hogy most, a liturgikus évben is igen közel vagyunk a nagyböjthöz, a nagyhéthez, melyben Jézus szenvedésének emlékét elevenítjük föl. És Péter kétkedése, tagadása is ezekben az eseményekben történik majd …
„Te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is.”