Szent József megbecsülhetetlen Krisztus közelében; fölgyürkőzve, zörgő bőrkötényében, kérges kézzel képviseli a munkát, s nincs ellenkezésben a Mesterrel, ki imádkozik, kontemplál, tanít. Ez a két munka voltaképen egy: az ember munkája.
a) A fizika mindenféle munkát ismer, melyet a szél, a víz, a villamosság, a gőz végez. A homokbuckák s a hegyek nagy erőknek munkái. Végez munkát a madár, mikor repül; a macska, mikor ugrik; méhek, hangyák, marhák dolgoznak. Az ember munkát végez, mikor kókuszt szed a Kongó partján; több munkát végez, mikor szánt, vet, arat; még többet, mikor zúgó, zakatoló gépeivel úrrá akar lenni. Igen, a munka az ember hatalma, ki a természetet akarja átalakítani az ő sajátos gondolatai szerint. Csinál magának világot, alkot. Míg nem alkot, addig nem egész ember. E munkában nyilatkozik meg önálló, alakító, öntudatos szelleme. „Die Kunst ist eine Arbeit, das Leben selbstbewusst zu gestalten. Die Natur hat nur Geschöpfe, die Kunst hat Menschen gemacht” (Schiller). Ez alakítás erejében lett szabadabb az ember. Ez az Isten gondolata a munkáról. Megbecsülöm s kifejtem magamban; kifejtem összes tehetségeimet; tudom, hogy szabadabb s nemesebb leszek ezáltal. Életet, tartalmat szomjazok.
b) Melyik a legnagyobb munka? Önmagunk kialakítása; hogy az ember ne legyen tárgy, hanem személy; hogy ne nehezedjék rá öntudatlan súllyal a természet, hogy ne zúzza őt össze szenvedés. S ez öntudatot s egyéniséget kialakító munkában ideálkép áll előttünk az Úr Jézus. Szemben érzi magát az ember anyaggal, világgal, rosszal, s érvényesülnie kell, mint mindezt legyőző hatalomnak. Ez a mi nagy munkánk. Aki ezt nem teszi, az nem lélek. Ez a passzivitás az oka a sok sikertelen törekvésnek s a kevés lelki előhaladásnak, nem dolgozunk lelkünkön öntudatosan és pszichológiánknak megfelelőleg.
c) Mik e munka erői? 1. A kegyelem, az Isten ad lelkes és meleg gondolatot. Inspirál, hogy törekedjünk „conformes fieri”, Krisztushoz hasonlókká lenni. 2. Egyéniségünk, melyben sok jó tulajdonság pihen, ezt föl kell ébresztenünk s a durva, nyers elfogult lelkületet leküzdenünk. 3. A természet, melynek ölén fölüdülünk, ruganyosságunkat s jókedvünket visszanyerjük. Egészségünkkel jókedvet is kapunk a lelki küzdelmekre. 4. A jó környezet, mely a maga jó lelkét, jóindulatát mintegy belénk sugározza. Viszont a rossz környezet lankasztólag hathat; nehéz vele szemben ideális irányban haladni. A rossz környezet ront; levegője mételyez. Ha ilyenben vagyunk, énekeljünk, dúdoljunk magunkban buzdító éneket, ne ütközzünk bele a kislelkű okvetetlenkedőkbe. Menjünk másfelé, amikor csak lehet; dolgozzunk a ház körül, a kertben s mondjuk magunknak fölényesen: hej, ki nem fogsz rajtam, te szürke lelketlenség!
Kevés a törekvő, ideális ember, s rengeteg sok a naplopó! Eszmények-, eszmék- és lelkiéletből édeskevés van. Ó, Szent József, taníts isteni életre nádfödeles igénytelenségben is; te sem laktál különben.