„Advent – a várakozás szentsége…”
Advent… eljövetel… várakozás… várakozás a gyermekre, aki a betlehemi istállóban megszületve elhozza számunkra a világosságot, lelkünk békéjét, a reményt, szívünk örömét, szeretetét.
Ehhez kérdezzük meg csendben lelkünket, hogyan várakozunk…? Várakozzunk csendben, a meghittség csendjében, engedjük , hogy az a kicsiny gyertya fénye a szeretet lángját lobbantsa fel minden ember szívében!
„Uram, segíts meg engem, hogy a Szentcsalád egyszerűsége és tisztasága nemesítse meg a szívemet!”
Jöjj el, jöjj el, édes Üdvözítőnk, s maradj nálunk mindörökké!
Pilinszky János: Mire is várakozunk ádvent idején…?
Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént.
Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő – látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.
A minőség ideje időtlen.
Amikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene…? A múltból? A jelenből? A jövőből?
Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés és sokkalta több, mint reménykedő utópia.
Egyszerre szól mindenfelől!
Az ádventi várakozás lényege szerint:
várakozás arra Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után,aki van, aki a miénk.
Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni.
Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát.
Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyódhatunk: ami megtörtént és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.
Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valóban mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás!
Pontosan úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart. (Forrás: Új Ember)
Advent „a várakozás megszentelése”.
Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
…Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk” – idézte – Pilinszky János Simone Weil francia írónő gondolatát.
Advent! Csend van. Nincs hang, csak lélek-beszéd.
Adventi csendben Lehullok, Uram, eléd.
Adventi csendben Csak hitem kis mécse ég.
Adventi csend van, Körülöttem mély a sötét.
Adventi csend van. Készül-e, mondd, a szíved?
Adventi csendben Gyümölcsöt hoz-e hited?
Adventi csendben Szunnyadsz tán? Lámpád sem ég?
Adventi csend van… Ébredj! Jön a remény!
Várjuk Jézus születését.
ELSŐPÉNTEK
„Dicsőség néked, Jézusunk, szívedből kél a kegyelem!
Atyádat és a Lelket is áldjuk most és mindenkoron…”
„Jézus Szent Szíve, Irgalmazz nekünk bűnösöknek!
Ne vess el minket színed elől örökre!…”
MINDENNAPI IMÁDSÁG JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉHEZ
Jézus Szentséges Szíve, a mai napon Tebenned, a Te kegyelmedben akarok élni, benne megmaradni, akármi történik is. Tarts távol a bűntől, és erősítsd akaratomat, hogy ügyelni tudjak érzékeimre, képzeletemre és szívemre. Segíts, hogy megszabaduljak bűnre vezető hibáimtól. Kérlek, add meg ezt nekem a Szeplőtelen Szűzanya által.
Uram Jézus ne hagyj el! Jézus Szent Szíve, bízom Benned! Jézus Szent Szíve, hiszek irántam való szeretetedben. Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod! Ó Jézus Szent Szíve, sok kegyelmet kértem már Tőled, de ezt az egyet most különösen kérem. Fogadd Szent Szívedbe könyörgésemet! Ha az Örök Atya meglátja drága Véredet rajta, bizonyosan elfogadja. Az már nem az én imám lesz, hanem a Tied, ó Jézusom.
Ó Jézus Szent Szíve, bízom Benned! Ne engedd, hogy elvesszek! Amen.
Családfelajánlás Jézus Szentséges Szívének
Jézus Szentséges Szíve!
Amikor tiszteljük végtelen szeretetedet, irántunk való jóságodat, akkor mélységes hála tölt el bennünket s viszont szeretetre ösztönöz. Eleget szeretnénk tenni annak a felszólításnak, melyet Alacoque Szent Margiton keresztül mindnyájunkhoz intéztél, hogy megvalósítsuk szeretetedet családjainkban, ezért felajánljuk neked magunkat.
A Boldogságos Szűzanya és Szent József pártfogását is kérjük ehhez. Legyen a mi családunk is, mint a názáreti Szent Család a hit, a szeretet, az ima, a becsületesség, a munka, a rend, az egyetértés és a béke otthona!
Neked ajánljuk, Jézusunk, családi életünk minden megpróbáltatását, minden örömét, minden eseményét. Bizalommal kérünk, áraszd áldásodat a család minden tagjára: az ittlévőkre, a távollévőkre és az elhunytakra! Mindnyájukat visszavonhatatlanul a te Szentséges szíved oltalmába ajánljuk. Te irányítsd cselekedeteinket és légy minden ügyünk állandó védője!
Imánkba foglaljuk a világ összes családját, és mindannyiuk számára kérjük a te Szent Szíved pártfogását! Tartsd meg egységben és hűségben a házastársakat! Védelmezd a gyermeküket váró édesanyákat és gyermekeiket! Oltalmazd a kisgyermekek első lépteit, az iskolás gyermekeket, az egész ifjúságot!
Légy a betegek ereje, az idős, elhagyatott emberek támasza, az özvegyek gondviselője, az árvák atyja! Őrködjél minden családban a betegek és a haldoklók mellett! Könyörgünk, légy velünk halálunk óráján! Légy oltalmazónk, menedékünk és végső megnyugvásunk! Engedd, hogy mennyei otthonodban mindegyikünk megtalálja az egész családot és örökre együtt legyünk te Szentséges Szívedben! Ámen.