November 2. Csütörtök, Halottak napja

„Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.”(Jn.14;1-3.)

“Mindnyájan dicsőítették az Urat, az igazságos bírót, aki azt is fölfedi, ami rejtve van. Aztán imádkozni kezdtek, és könyörögtek, hogy az elkövetett bűnök teljes bocsánatot nyerjenek.” (2Mak12,41-42)

“Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek föltámadásában, fölösleges és értelmetlen dolog lett volna a halottakért imádkozni. Arról is meg volt győződve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár – ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől.” (2Mak 44-45)

A küzdő egyház Mindenszentekkor a dicsőséges egyházat ünnepli; ma a szenvedő egyházról, a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről emlékezik meg.
Eszébe veszi, amit Szent Gertrúdnak (nov. 16) mondott az Üdvözítő:
„Minden lelket. amelyet kimentettél a purgatóriumból, úgy fogad Isten, mintha őt szabadítottad volna ki a fogságból, és alkalmas időben megjutalmaz ezért a jótéteményért”

A holtakért való imádság, mondja Aquinói Szent Tamás, kedvesebb Isten előtt, mint az élőkért való; az elköltözött lelkeknek ugyanis nagyobb szükségük van rá, mert maguk nem tudnak segíteni magukon.

A tisztítótűzben átélt szenvedés titka:
Ha a haldokló ember a halála pillanatában megbánja bűneit, és legalább minimális hajlandóságot mutat Krisztus szeretetének elfogadására, akkor a megtisztulás fájdalmas folyamata vár rá – a szeretet megérése a tisztítótűzben:
„Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által” (1 Kor 3, 15).
– XVI. Benedek pápa ezt a bibliai idézetet (1 Kor 3, 12 – 15), amely a tisztítótűzben átélt szenvedésről szól, a következőképpen magyarázza:
„Pál azt mondja, hogy a keresztény lét elsősorban egy közös alapra épül: Jézus Krisztusra. Ez az alap szilárd. Ha mi megmaradtunk ezen az alapon és ráépítettük az életünket, akkor tudjuk, hogy ettől az alaptól a halálban sem szakadunk el.

– Ezután Pál így folytatja:
„Kinek-kinek munkája mutatja majd meg, hogy erre az alapra aranyból, ezüstből, drágakőből, fából, szénából vagy szalmából épít-e. Az (Úr) napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel érkezik, és a tűz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája. Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül. De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által” (1 Kor 3, 12 – 15).
Ebből a szövegből mindenesetre kitűnik, hogy az ember üdvözítése különböző formákban történhet; egyesek épülete teljesen leéghet; az üdvözüléshez személyesen kell átmenni a »tűzön«, hogy az ember véglegesen alkalmas legyen az Istennel való egyesülésre, helyet foglalhasson az örök menyegzős lakoma asztalánál”

Honnan származik a tisztítótűzben átélt szenvedés?

A tisztítótűzben átélt szenvedés egyetlen oka a bűneink sokasága.

A bűn minden egyes fajtája magának a jónak és a szeretetnek a pusztulását okozza mind az elkövetőben, mind az Istennel és az emberekkel való kapcsolatában. A bűn okozta pusztítás miatt szenved a bűn elkövetője s a környezetében élők is.

Mind egy testet alkotunk Krisztusban, „hiszen tagjai vagyunk egymásnak” (Ef 4, 25), ezért egyetlen ember bűne árt és fájdalmat okoz más embereknek is.

Az élőkhöz fűződő kötelékek a halál után sem szakadnak meg. Megszűnik a mi értelmezésünk szerinti idő, de az elhunyt tovább él az ún. antropológiai időben, amely a földön élő emberekhez kapcsolódó szeretetben vagy bűntudatban telik. Ha az ő bűnei miatt szenved valaki a földön, akkor neki is el kell viselni a szenvedést mindaddig, amíg Krisztus szeretete le nem győzi a bűn összes következményét, amelyek a szenvedést kiváltották.

A tisztítótűzben átélt szenvedés tehát azoknak a bűnöknek a következménye, amelyeket az ember a földi élete során elkövetett. A tisztítótüzet, vagyis a szeretetben való megérést, a szenvedés jellemzi, de vele jár a teljes megszabadulás és üdvözülés biztos tudata. Ehhez a szenvedéshez a tehetetlenség és a fájdalom érzése, bűneink következményeinek teljes átélése kapcsolódik.

Tudatában leszünk annak, milyen „termést” hoztak bűneink, felelőtlenül kimondott szavaink, hanyagságunk, és milyen sokat ártott mindez nekünk és másoknak az üdvözülés felé vezető úton. „A rosszhoz való kötődés minden jelét el kell utasítani, a lélek minden elferdülését ki kell egyenesíteni. A megtisztulásnak teljesnek kell lennie, és éppen ez helyezi biztonságos alapokra az Egyház tisztítótűzről szóló tanítását. A tisztítótűz fogalma nem egy helyet, hanem az élet állapotát jelöli. Azok, akik a haláluk után a megtisztulás állapotában vannak, már Krisztus szeretetében élnek, aki kiemeli őket tökéletlenségük maradványaiból”

A tisztítótűzben szenvedő lelkek megsegítése:
A tisztítótűz a szeretetben való megérés egy állapota. A tisztítótűzben a lelkek a bűneik okozta szörnyű szenvedésben teljes mértékben megtapasztalják az igazságot, hogy Isten tiszta szeretettől vezérelve hívta őket életre, a mennyei tökéletes boldogságra.

A bűnök okozta sebek, romlás és torzulás nagy szenvedést okoznak nekik. Mivel a bűnök következményei a földön élő embereket sújtják, Jézusnak szüksége van a beleegyezésükre és együttműködésükre, hogy rendbe tudja hozni a szörnyű következményeket.

A beleegyezésüket úgy kell kifejezniük, hogy reménnyel telve imádkoznak a halottakért, részt vesznek az értük mondott szentmiséken, és felajánlják értük saját szenvedéseiket. Az ilyen ima és az evangélium irányelvei szerinti élet az egyetlen igazi segítség, amelyet a tisztítótűzben levő emberek tőlünk elvárnak.

Ez az ima számunkra kötelesség, ha nem tesszük, a jót hanyagoljuk el. Csakhogy Krisztus szeretete az a megszabadító tűz, amely megváltoztatja az embert, és képessé teszi arra, hogy a szeretetben teljesen egyesülni tudjon Istennel és a szentek közösségével.

Jézus a szőlőtő, és mi vagyunk a szőlővesszők!

Mint szőlővesszők Jézus szeretetét közvetítjük az embereknek, de csak akkor lehetünk valódi közvetítők, ha napról napra hittel fogadjuk az élet nehézségeit, minden bűntől azonnal megszabadulunk a bűnbocsánat szentségben, leszámolunk minden bűnre csábító hajlammal, és egyesülünk Krisztussal az imában és az Oltáriszentségben.

Ne feledjünk el naponta imádkozni a halottakért, szentmisét ajánlani fel értük, és minden lehetőséget kihasználni arra, hogy teljes bűnbocsánatot nyerjenek. A tisztítótűzben levő emberek pedig értünk, a földi életünket élőkért imádkoznak, és segítenek nekünk az üdvözülés útján maradni.

„Ők nem öregszenek, mint mi, megmaradottak,
Sok év rosszallása, vénkor nem bír velük,
Mikor a nap leáldoz, s ha felvirrad a nap,
Rájuk emlékezünk…”
(Laurence Binyon)

Ma, halottak napján, elhunyt szeretteinkre emlékezünk!
„Sírkövek tengerén lassan átkelek, könnyes szemekkel, hozzád megyek.
Nyughelyedre friss virágot hozok, és egy csendes imát elmormolok…”

Gárdonyi Géza: Ha meghalok..

Ne nézzetek rám borzalommal, ha meghalok:
az a halott a koporsóban nem én vagyok.
Csak hamu az, elomló televény.
A láng eltűnt. A láng, – az voltam én.…

Sorsomnak gyászán se könnyezzetek,
s ne mondja a pap: „Ime, porba hullt!”
Sirassátok az árva gyermeket,
s ne a rabot, aki megszabadult.

S mikor a szónok a sírnál beszél,
és végül kiált: „Hát Isten veled!”
ne le a sírba integessen nékem,
fölfelé nyújtson búcsúzó kezet!

„Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak és üdvözülnek; akik rosszat tettek, feltámadnak és elkárhoznak…”

Eljön az óra… – vajon mutató ítélet vagy üdvösségre vezető örömhír lesz-e számunkra ez a szó?

Azon a napon majd beteljesedik vágyunk és reményünk.

Csak az a kérdés, hogy mi a vágyunk, mi a reményünk?
Ma, amikor elhunyt szeretteinkre emlékezünk és értük imádkozunk, az örök életre irányítja figyelmünket.
„Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van” mondja az Úr. Jézus szava bátorítást tartalmaz és azt a reményt ébreszti bennünk, hogy érdemes földi életünk idején Isten mellett döntenünk, mert akkor a túlvilágon is vele fogunk örökké élni.

A kulcsszó: a hallás, a hallgatás.

Ez a szó köti össze a földi életre és a túlvilági életre vonatkozó kijelentéseket. Az az ember, aki a földi élete során hallgat Jézus tanítására, az el fogja nyerni az örök életet. De nem csak az élők, hanem a halottak is hallani fogják az Úr szavát, s akik képesek lesznek azt meghallani, azok fel fognak támadni az új életre, az örök életre.

Csak azok fogják meghallani ezt az életre keltő szót, akik korábban is meghallották azt. Akik ellenben evilági életükben bezárták fülüket és szívüket, és nem követték az örök életre vezető krisztusi tanítást, azok az üdvösség helyett a kárhozatra jutnak.

Az örök élet, az üdvösség nem elérhetetlen az ember számára. A tegnapi ünnep, mindenszentek napja azokat állította elénk, akik hitünk szerint már üdvözültek. Példájukat követve és Krisztus tanítására hallgatva mi is az örök életre juthatunk.

Halottak napja táján még a nem vallásos emberek is elgondolkodnak emberi sorsukon, a halálon, a túlvilágon. Hitünk szerint van túlvilág. Most abban a bizonytalanságban élünk, hogy nem tudjuk, hogy a túlvilági lét több vagy kevesebb az evilági életnél. A halál megmutatja majd nekünk, hogy még annál a kevéske pornál is kevesebb adatik nekünk, mint amivé testünk válik, vagy többet kapunk, mint amit az élet nyújtott számunkra.

Ha létezik a pokol és a mennyország, a kárhozat és az üdvösség, akkor lesznek, akik kevesebbet kapnak és lesznek, akik többet kapnak. Márpedig hitünk szerint létezik, s mindenki oda jut, ahová törekszik, amit földi életének cselekedeteivel vagy éppen mulasztásaival megérdemel, illetve ahová Isten irgalma és igazságossága juttatja. Elképzelni sem tudjuk igazán, hogy milyen lehet ennek megélése, de egyszer biztosan tudni fogjuk. Mert a halál pillanata mindenki számára magányos pillanat lesz.

A halál előtti napokban, hetekben vagy hónapokban a súlyos beteg mellé odaállnak szerettei, családtagjai. Próbálják lelkileg erősíteni, imádkoznak érte és vele. Próbálnak együtt felkészülni a távozás pillanatára…

A családtagok jelenlétükkel azt tanúsítják, hogy a földi élet utolsó időszakában nem hagyják magára azt, aki éppen távozni készül. De a halál pillanatában az ember egyedül marad. Hiába fogják kezét, már nem érzi, nem tudják marasztalni. Halálunkban egyedül vagyunk, miként Jézus is egészen egyedül volt.

Talán egy egészen rövid időre azt is gondoljuk, hogy még Isten is elhagyott bennünket, de az a gondolat remélhetőleg nem tart tovább egy pillanatnál, mert akkor már át is lépünk a túlvilágba, az örökkévalóságba, ahol találkozhatunk Istennel. Mert miután elhalkul körülöttünk a világ, elnémulnak az emberek…, akkor meghalljuk Isten Fiának szavát, aki új életre kelt minket. Ez a feltámadás, amely által az örök életre juthatunk.

Az életben Istent keressük, a halálban és utána a feltámadásban megtaláljuk őt! Akik életükben elfordultak Istentől az örök kárhozatban is nélküle lesznek. Akik pedig a földön Istennel éltek, az örök életben is a közelében lesznek, részük lesz a tökéletes boldogságban. Az Atya ölelésében otthonra, örök hazára, örök szeretetre találunk. Ajánljuk egész életünket Istennek, hogy halálunk pillanatában őszintén tudjuk Krisztushoz hasonlóan mondani:
„Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”

Uram, Istenem, add nekem a kegyelmet, hogy téged keresselek és felébredjen szívemben a vágy, hogy téged lássalak. Ne engedd, hogy bármi is megakadályozzon abban, hogy megpillanthassalak téged, s te rám emeld irgalmas tekinteted. Az üdvösség pillanata akkor köszönt be, amikor e két tekintet találkozik. Akkor találom meg a boldogságot, ha isteni irgalmad rám talál, s ezzel új élet kezdődik számomra. Hiszem, hogy a veled való találkozás változást hoz életembe, elhagyhatom a bűnös élet útját, s elindulhatok feléd a kegyelem, a szeretet és a hit útján.

Urunk, irgalmas Isten, adj nekünk alázatosságot, reményt és erős hitet! Istenem, te minden ember szívébe beleoltottad a reményt, de keresztény, természetfeletti reményt csak te adhatsz nekünk.

Add, hogy a szeretet Lelke, a te Lelked ékesítsen minket. Add meg nekem ezt az erősséget, add meg minden nekem kedvesnek és minden hívő léleknek!

Add, hogy ez egész életünket, szenvedésünket és halálunkat fényesebbé tegye, átváltoztassa, s nekünk ebben az életben, különösen a csalódások és gondok napjaiban, benső erőt és bízó bátorságot adjon!

Segíts egymáshoz tiszta szeretetben közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése. Segíts, hogy a békesség és az egyetértés fiai lehessünk, és így méltók legyünk rá, hogy boldognak nevezzen minket szent Fiad!

Drága Jézusom! Nagy volt a mi váltságdíjunk. Ezért nem vagyunk a magunkéi, hanem a Tied, Aki megváltottál minket. Kérve kérünk, tudatosítsd ezt bennünk, és add kegyelmedet, hogy maradéktalanul teljesítsük ránk vonatkozó örök szent tervedet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” Ámen!

Elhunyt szeretteinkért mondott ima, lelki üdvükért felajánlott szentmise és szentáldozás segít abban, hogy halhatatlan lelkük Isten boldogító színelátásában szemlélhesse az Úr Szent Arcát, és megdicsőülve dicsérhesse MINDÖRÖKKÖN ÖRÖKKÉ!

Adj, Uram a megholtaknak a sírban szent megnyugvást,
És a végítélet napján adj boldog feltámadást!

MÁRIA SIMMA IMÁJA

Örök Atya! Szűz Mária Szeplőtelen Szíve által felajánlom Neked szeretett Fiadat, Jézust.

Az Ő fájdalmas kínszenvedése, drága szent Vére és kereszthalála által kérünk, térítsd meg a bűnösöket, mentsd meg a haldoklókat! Szabadítsd ki a tisztítótűzben Szenvedő Lelkeket, szenteld meg a papokat, a szerzeteseket és a családokat: a mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

SZENT GERTRÚD IMÁJA A TISZTÍTÓTŰZBEN SZENVEDŐ LELKEKÉRT

Örök Atya, felajánlom Neked a Te isteni Fiad, Jézus legdrágább Vérét, egyesítve az összes szentmisével amit a mai napon a világon bemutatnak, minden lélekért a tisztítótűzben, minden bűnösért, a bűnösökért az egyetemes Egyházban, otthonomban és családomban. Ámen.

Urunk, Jézus Krisztus!

Az Oltáriszentségben jelenlévő isteni Fölség, minden áldás élő kútfeje, menny és föld Ura, Istene! Felajánljuk Neked ezt a szentségimádási órát katolikus egyházunkért, egyházmegyénkért, plébániánkért, papjainkért, itt élő híveidért: a gyermekekért, fiataljainkért, a családokért, az öregekért és a betegekért. Engedd, hogy szerető bizalommal forduljunk hozzád, aki szent Véred által megváltottál minket, s teljes szívünkből áldjunk téged, aki lelkünk eledelére önmagadat adtad az Oltáriszentségben. Ámen.