„Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat” – „Krisztus győz, Krisztus kormányoz, uralkodik”
„Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!”
A FELEJTHETETLEN KIRÁLY
„Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot…”
A mai ünnepen mi keresztények olyan királyt ünnepelünk, aki kétezer év múltán sem lett elfelejtett ember. Hiába próbálták kilakoltatni a halhatatlanság utcájából, újra meg újra eltemetni. Minden látszat ellenére ma sem hűlt ki a helye, élő valósága milliók életének. Nem omlott össze trónusa, nem került múzeumba palástja és koronája. Senki el nem veheti országát, senki sem foszthatja meg szolgáló hatalmától.
Krisztus királysága más mint a földi hatalomé, mert országa nem e-világból való.
Éppen ezért Ő nem hatalommal igáz le, hanem szeretetével vonz magához sokakat.
Krisztus a szolgálat királya: – szolgákat nem akart, szolgálni Ő akart.
Krisztus az egyszerűség királya: – hintója sosem volt, mindig csak gyalogolt.
Krisztus a szeretet, a szívek királya: – Mindenkit szeretett, senkit meg nem vetett.
„Hallgasd a csend szavát. – Meghallod hívását.
Ő soha nem hagy el, – Szólj csak, és átölel.
Tán észre sem veszed, – Úgy fogja két kezed.”
Higgyünk Isten szavában és ígéretében, higgyünk a szeretet végső győzelmében hiszen:
Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol.
Krisztus minden rossztól megoltalmazza övéit, mert Ő ilyen király!
„Krisztusról mint királyról a liturgikus év folyamán többször megemlékezünk, ez az ünnep azonban más, hiszen nem csak kiemeli Krisztusnak a világmindenségre kiterjedő hatalmát, hanem az egyházi év végén előremutat a történelem végső, nagy napja felé, mikor mint Úr, s Király jön majd el megítélni mindeneket.”
Amikor a királyokra gondolunk, eszünkbe jutnak a gyermekkori mesék és a történelem órákon tanultak, királyokról és királyságokról. Nemzetünk uralkodói közt vannak tiszteletreméltók és szentként tisztelt királyok, akiknek tetteiről megemlékezünk.
Jézus királysága azonban teljesen mást jelent a számunkra, hisz minden emberi elképzelést felülmúl. A Újszövetség Jézus királyságáról ezeket mondja el:
„Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Jézus ezt felelte: „Magadtól mondod ezt vagy mások mondták neked rólam?” Hát zsidó vagyok én? – tört ki Pilátus. – Saját néped és a főpapok adtak kezemre. Mit tettél?” Jézus így válaszolt: „Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innen való.” Pilátus közbeszólt: „Tehát király vagy?” „Te mondod, hogy király vagyok – mondta Jézus. – Arra születtem, s azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, hallgat szavamra.” Jn. 18.33-37.
Krisztus király ünnepe mozgóünnep a katolikus egyházi naptár szerint, az egyházi év lezárása. Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe.
XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. század királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítve az ünnepet.
„…Akkor világszerte kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak fel a legmagasabb hegyeken, magaslatokon a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán.
A világ legmagasabb Krisztus király szobra a lengyelországi Swiebodzin településen áll. A 440 tonnás műalkotás egy 16,5 méter magas mesterséges dombon áll, 2010 óta. A 15 tonnás fejet három méter magas aranyozott korona ékíti. Kitárt karjaival 24 méter széles. 33 méteres magasságával, ha figyelmen kívül hagyjuk a talapzatot és a koronát, három méterrel magasabb a híres Rio de Janeiróban álló Megváltó Krisztus szobránál…”
Az I. világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett, amelynek mottója ez volt:
„Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!”
A szentév végén – 1925.december 11-én – rendelte el a pápa a Quasprimas enciklikával Krisztus király ünnepét, vagyis Krisztus király vasárnapját, ami főünnep.
A pápa az ateizmus, a kommunizmus, a szekularizmus terjedését látva érzékelte, milyen nagy veszélye van mindennek az emberiségre, ezért is érezte szükségét, hogy Krisztus megváltói hatalmára rámutasson. Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
A pécsi gyönyörű székesegyháznak a kupoláján az utolsó ítéletet láthatjuk, a freskó tetején ez a felirat olvasható:
„Ecce Homo – Íme, az ember”.
Látjuk, amint a Pilátus által elítélt Krisztus átalakul a bírói széken trónoló Krisztussá. Egy angyal kardot visz neki, de Jézus nem veszi át az ítélet jelképeit, sőt, kezét felemelve megmutatja szenvedéseinek jeleit, hiszen ő „váltságul adta önmagát mindenkiért” (1Tim 2,6).
„Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem azért, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,17).
Ennek az irgalmas bírónak a fényében imádva térdre hullunk, kezünket és lábunkat új erő járja át.
Az egyházi évet Krisztus Király ünnepe zárja.
Krisztus örök főpapsága, és mindenség fölötti királysága. A jelenleg tapasztalható és az emberiséget sújtó sok nyomorúság végső oka a népek elfordulása Krisztustól. Krisztusnak uralkodnia kell az emberiség értelmén, akaratán és szívén.
Hatalma hármas: törvényhozó, ítélő és végrehajtó.
Az Egyház ezen a napon minden templomban a kitett Oltáriszentség előtt elimádkozza a Jézus Szíve litániát. Ezzel az ájtatosság résztvevői a szokásos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek
Az utolsó ítéletre jövő királyt ünnepeljük, aki által részesülünk a szeretet végső győzelmében. A szentmisében arra emlékezünk, hogy miután Jézus önmagát teljesen kiüresítve jött el közénk, az idők végén dicsőségben és fényben, Királyként érkezik az ítéletre.
A mai ünnepen a megelőző évközi vasárnapoktól eltérően, zöld helyett fehér ruhában miséznek a papok.
Uralmáról gyönyörűen hirdeti az ünnepi prefáció:
„Regnum veritatis et vitae” – az igazság és az élet uralma,
„Regnum sanctitatis et gratiae” – a szentség és a kegyelem uralma,
”Regnum amoris, iustitiae et pacis” – a szeretet, az igazságosság és a béke uralma!
„Hiszek Jézus szentséges szívében – És mindent átöleli nagy szeretetében.
Hiszek a lelkeknek szent közösségében, – Hiszek a szeretet végső győzelmében.” – vallotta Prohászka Ottokár püspök.
Krisztus egyetemes uralma szeretetben áll fenn – hirdeti Szent Pál apostol is.
Szeretetből teremtette a világot.
Szeretetből testesült meg.
Szeretetből halt meg és támadt fel.
„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. (Róma 8,38-39)
„Életünk és szívünk egyetlen királya, Jézus Krisztus! Bátran indulunk követésedre, mert egyedül te vezetsz minket a mennyei Atyához és az örök életre. Te mutatod meg számunkra az üdvösség felé vezető utat. Téged szolgálunk, amikor embertársainknak segítünk, akikben a te arcod vonásait látjuk. Mindent az örök élet reményében teszünk, mert szeretnénk az igazak közé kerülni. Segíts minket, hogy személyes életünkben megvalósuljon Isten uralma és közösségeinkben megvalósítsuk Isten országát! Hiszek, Uram, erősítsd bennünk a hitet!”
KÖNYÖRÜLJ ISTENEM
Uram, tőled futnék, és rád lelek, majd megfordulok és kereslek, mert tőled elszakadni nem lehet, mert nélküled élni rettenet!
Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem!
Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem.
A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll.
Segítséget küld nekem a mennyből, elküldi szeretetét és hűségét. Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön-örökké. Amen.
Himnusz Krisztus Királyhoz
Jézus Király, csodálatos győző, ki poklokon tapos,
nincs édesség hasonlatos, mindenben ily kívánatos.
Király, hatalmas és dicső, Király, győztesen érkező,
Jézus, lelkünket éltető, előtted hódol ég, erő:
az égi kórus zeng neked elfogyhatatlan éneket.
Az embert örvendezteted, Istennel megbékélteted.
Jézus békét hoz, mennyeit, túlszárnyal minden emberit;
a lélek őrá éhezik, élvezni őt a vágy hevít.
Mi is kísérjük áldva őt, Jézust dicsérve kérlelők,
hogy adjon nekünk szent erőt: állhassunk égi trón előtt.
Virágként termett Szűzanya, Jézus, szívünknek óhaja,
örökre áld imánk szava, ó, boldog Ország szent Ura. Ámen.
IMA KRISZTUS KIRÁLYHOZ
Urunk, Jézus Krisztus! Te nem igényeltél magadnak evilági hatalmat. Nem harcoltál az elismerésért, s nem kényszerítettél senkit, hogy hódoljon előtted. Tőled távol állt a földi hatalmaskodók szívtelensége és könyörtelensége.
Soha nem fölényeskedtél és nem kérkedtél csodálatos erőddel. Mégis királynak szólítunk. Te vagy az irgalmasság királya, aki megadod nekünk a lelki újjászületés lehetőségét. Te vagy a halhatatlan király, aki feltámadásoddal legyőzted a halált és örök életet adsz nekünk. Amen.