Az ősi Egyház vagyonközössége, melyre ellenfeleink mint mintára hivatkoznak, inkább ellenük, mint mellettük bizonyít. Ez a kommunizmus ugyanis elsősorban teljesen önkéntes és korlátolt volt. Ki-ki beszolgáltatta vagyonát, vagy annak egy részét, amint éppen buzgalma sugallta. Voltak igen előkelő keresztények, mint pl. Szent Márk anyja, ki terjedelmes házát s szolgaszemélyzetét megtartotta. (ApCsel 12) Ananias és Zafira esetében, kik eladott birtokuknak egy részét maguknak megtartották, nem ezt hibáztatta Szent Péter, hanem a csalárdságot, hazugságot, mellyel ezt elleplezték. „Nemde – szól Ananiáshoz az apostolfejedelem – miután eladtad (birtokodat), ára nem a te hatalmadban volt‑e? Miért gondoltad e dolgot a te szívedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.” (ApCsel 5,4) Az ősi Egyház kommunizmusa továbbá elég szűkkörű volt. Alig terjedt Palesztina határain túl. Ezeken kívül legfeljebb itt-ott, mint pl. Alexandriában akadunk nyomára. (Philo.)
A kommunizmust sehol sem a hivatalos Egyház létesíti, hanem a hívek privát buzgalma és az az őskereszténységben meglehetősen általános hit, hogy az Úr napja, a végítélet már közel van, az idő nagyon rövid; azért is „akik vesznek, olybá vegyék, mintha nem bírnának s akik élnek a világgal, mintha nem élnének, mert elmúlik a világ alakja”. (Vö. 1Kor 1,30.31)
És végül nem szabad azt sem felednünk, hogy ez az ideális vallásos lelkesedésből eredő vállalkozás is csak rövid életű és szerencsétlen kimenetelű volt. A jeruzsálemi Egyház csakhamar válságos anyagi helyzetbe, mondjuk ki őszintén, nyomorba jutott, úgy hogy a többi egyházak könyöradományaira lőn utalva. (Vö. L. Garriguet: La Valeur sociale de l’Evangile. 4 Edition. 246. oldal.)
Hasonlóképpen könnyű megcáfolni azt az ellenvetést, mely a kommunizmus lehetőségét a katolikus szerzetesi intézményre való hivatkozással akarja bizonyítani. Nem nehéz belátni, hogy egészen más magasabb célokért önként mindenről lemondani s a közösből csupán a legszükségesebbre tartani igényt, és más mindenkit kifosztani akarni, hogy a közösből a lehető legkényelmesebben lehessen élni. Továbbá a szerzetesintézmény egyes önálló egyének érett megfontolás szülte vállalkozása, míg ellenben a szociáldemokrácia kivétel nélkül mindenkit s így a családot is erőszakkal akarja a kommunizmus Prokrustes-ágyába belekényszeríteni.