Október a rózsafüzér hónapja, Október 7-e, a Szentolvasó Királynéjának ünnepe. – „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője”
Rózsafüzér Királynéjának ünnepe hálaünnep a Szent Szűz közbenjárásáért, az Isten segítségéért. A rózsafüzér-imádságban benne lüktet egész lelki életünk. Hitünk szent titkait tartalmazzák a rózsafüzér titkai. Ezt az ünnepet Szent V. Piusz pápa rendelte el a Lepantónál (Görögország) kivívott tengeri győzelem emlékére (1571), amit a rózsafüzér imádkozása révén Mária segítségének tulajdonítottak.
Ez az imádság mindenkit titkainak átelmélkedésére késztet a Szűzanya vezetésével, aki egyedülálló módon volt részese ezeknek a titkoknak (születés, szenvedés, dicsőséges feltámadás). A rózsafüzér – latinul sertum rosarium, corona rosarum – rózsákból készített koszorú/korona, mely Máriának a mennyek országában betöltött hivatalára utal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a rózsa ősidők óta a virágok királynője és az új élet, a megújulás virága, egészen bizonyos számunkra, mennyire kedves Isten Anyjának, az új Élet ajándékozójának ez az imádság.
Aki a rózsafüzért imádkozza, királynő előtt hajlik meg, és az uralkodás mindenkori jelképét, a koronát nyújtja Máriának.
„Rózsafüzér Királynéja, sajgó szívek gyógyítója most hozzád imádkozunk – Légy Fiadnál szószólónk!
Szentolvasó minden szeme reményünknek igazgyöngye!
Te megértő vagy Szent Anyánk, palástodat borítsd ránk!
Kölcsönözd hű lelkületed, alázatod, szelídséged!
Szent Jegyesed küldjed el! Jó Atyánkkal békíts meg!
Ámen”
A rózsafüzér – mint szüntelen imádság (Lk 18,1; vö. 21,36) – Isten állandó jelenléte tudatosításának is egyik legalkalmasabb eszköze. Miközben a kéz a nagy (öreg) és apró szemeket morzsolja, s a Miatyánkot és Üdvözlégyet mondja, Mária szemével szemléli Jézus életét és misztériumait. Ezért mondható, hogy a rózsafüzér nem más, mint egy iskola, ahol Jézus tanítványait a legtökéletesebb tanítvány, a Boldogságos Szűz Mária tanítja az üdvösség titkaira. E titkok foglalata a szeretet Isten és a felebarát iránt. Ebben az iskolában szeretni tanulunk, mégpedig magától Isten Anyjától, akinek egész életét meghatározó szeretetét a Szentháromság koronázta meg.
XVI. Benedek Pápa, is azt kérte, hogy mindenki gyakrabban imádkozza a rózsafüzért. Bízzuk magunkat Máriára, a hit példaképére, hogy vezessen bennünket a Krisztus misztériumain való elmélkedésünkben. Minden nap segítsen minket, hogy azonosulni tudjunk az Evangéliummal és, hogy ez adjon keretet életünknek, hogy elvezessen Krisztushoz, hitünk élő központjához.
Egy szép ima, amelyet minden reggel el kell mondanunk, így szól:
„Imádlak, Istenem, és teljes szívemből szeretlek. Köszönöm, hogy megteremtettél, hogy kereszténnyé tettél.’ Igen, örüljünk a hit ajándékának; a legértékesebb javunk, amit senki nem vehet el tőlünk! Köszönjük meg az Úrnak ezt a napot imával és következetes keresztény élettel. Isten szeret bennünket, de azt várja tőlünk, hogy mi is szeressük őt.”
E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek. Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven. A rózsafüzér – rosarium, jelentése rózsakert – hagyományos katolikus imádság, a szegények bibliájaként is ismert, hiszen az anyanyelvű szentírás elterjedése előtt a rózsafüzértitkok átelmélkedése jelenítette meg nap mint nap az egyszerű ember számára Jézus Krisztus életének legfontosabb mozzanatait.
A Rózsafüzér, a Szentolvasó, a Máriát tisztelő ájtatosságok között a legnépszerűbb, időben és térben legelterjedtebb. A Szűzanya vezetőnk hitünk titkainak felfedezésében. Aki az életét Máriaként, illetve a Szűzanya lelkületében akarja megélni, annak a rózsafüzér életkísérője kell hogy legyen.
Jó lenne felfedezni ennek az imamódnak az igazi mélységét, azt, ahogyan Isten formál ez által az imamód által, elmélyít az élet titkaiba, bevezet az igazi mélységekbe. Nemcsak kísérő, hanem az életet igazi medrébe helyező valóság is.
A rózsafüzér a Szűzanya lelkületében akarja egészen Jézusra irányítani az életünket, Jézus-központúvá tenni. Ez az ima az emberi élet ritmusában dobog. Általa új életet tapasztalhatunk meg, reményvesztettségeinkben békére és megoldásra találhatunk, általa sokan örömre és megbocsátásra is leltek. Isten hatalmas ajándéka az emberiség számára, mert általa különleges kegyelmeket nyerhetünk.
Az éppen ezért „szentolvasóként” is emlegetett rózsafüzér története 1214-ig nyúlik vissza, amikor Szent Domonkos a Szűzanyától – a Rózsafüzér Királynőjétől – egy csodajelenés alkalmával, Prouille-ben ajándékul kapta. Nevének eredete az első rózsafüzérektől ered, amelyeket Szentt Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készített, a Szűzanya számára rózsakoszorúnak.
„…Boldog Herrmann József, Rajna-vidéki premontrei misztikus (12–13. század) a Rózsa nevet adta a Szűzanyának. Folytatta az elődök hagyományát, hogy az öröm és szeretet szimbólumával, rózsakoszorúval díszítette Mária szobrát. (Innen származik a rózsafüzér elnevezés: minden Üdvözlégy egy-egy illatos rózsa a Szűzanya tiszteletére.)…”
A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekbõl adódott össze körülbelül a XV. században, a ma ismert rózsafüzér.
A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta azt az üzenetet, hogy az Üdvözlégyet imádkozzák százötvenszer a Miatyánk helyett.
Szent Domonkos (meghalt 1221-ben) összeolvasztotta az imádság különböző elemeit, és az imák között prédikált is a népnek. Ez az imatípus, amely váltakozott a Jézus és Mária hittitkairól való prédikációval, bizonyult a leghatásosabb fegyvernek az eretnekségek leküzdésére.
Szent Domonkos fiainak nagy érdeme a szentolvasó imádkozásának az elterjesztése, noha az imádság még nem érkezett el végleges formájához.
A rózsafüzér kezdetben tehát százötven Üdvözlégyből állt, de az Üdvözlégynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben hozzáadta Jézus nevét.
Csak a 15. században fűzték az Angyali üdvözlethez a második részt a kérő imával:
„Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján.”
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes,
az Úr van teveled,
áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja,
imádkozzál érettünk, bűnösökért,
most és halálunk óráján.
Ámen
Ave Maria, gratia plena,
Dominus tecum, benedicta tu in mulieribus,
et benedictus fructus ventris tui, Iesus.
Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis,
peccatoribus, nunc, et in hora mortis nostrae.
Amen
A pápák, a nagy szentek mind Mária-tisztelők voltak, Avilai Szent Teréznek nem telt el egy napja sem úgy, hogy a rózsafüzért el ne imádkozta volna, bármennyire is fáradt lett már estére. Az 1716-i magyarországi péterváradi újabb döntő győzelem után XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.
XIII. Leó pápa pedig a 19. század végén mai rangjára emelte. Így írt róla:
„Ez a csodálatos imafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és a közbeszőtt elmélkedéssel. Szerkezetével a szentolvasó az imádságnak legkiválóbb és leghatásosabb formája, hogy elnyerjük az örök életet. Imádságainak szépségén kívül erős védelmet nyújt hitünkhöz, és felséges mintája az erénynek, a szemlélődésre előtárt titkokban. Ezen kívül meggyőződésünk, hogy a szentolvasó a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallásos áhítat.”
XII. Piusz pápa is buzdította a népet a szentolvasó imádkozására, hogy egyre inkább elmélyüljön Jézus misztériumában. Szerinte a szentolvasó „az egész evangélium összefoglalása”.
VI. Pál a következőképpen hangsúlyozza ennek az imádságnak a fontosságát:
„A Boldogságos Szűz Mária szentolvasóját úgy kell tekintenünk, mint az egyik legkiválóbb és leghathatósabb közös imát, melyet csak imádkozhat a keresztény család. Örömmel gondolunk rá, és hőn kívánjuk, hogy amikor a családi együttlét imának szentelt idő, ennek a szentolvasó legyen gyakori és kedvelt kifejezése.”
Szent II. János Pál pápa is sok tanítást adott a szentolvasóról.
„Az örökkévalóságban, Mária elmerülve az Atya, a Fiú és Szentlélek misztériumában, egyesül mindazok imájával, akik szeretik imádkozni a szentolvasót… Mária értünk imádkozik és velünk imádkozik. Anyai módon vezeti imádságunkat. Az egész földön egyesíti azok sorait, akiknek kedve az angyali üdvözlet: ezek vele együtt elmélkedik a megváltás misztériumát, mondják a szentolvasót. Aki elkezdi imádkozni a szentolvasót, az beiratkozik Mária iskolájába”
„…A mai ünneppel a Domonkosok Rendje, az egész Egyházzal együtt ünnepli Istennek az emberi nemért tett csodáit, áhítatosan szemlélve Üdvözítőnk, Jézus életének, szenvedésének és feltámadásának titkait, anyjával, Máriával együtt, aki „a Krisztus igéiről való elmélkedés és a küldetésében való tanulékonyság példaképe” (LCO 67, II &).
Ezeket a nagy misztériumokat, egységes egészbe összefoglalva, azzal a különleges imádság-formulával tiszteljük, amely „rózsafüzér” néven vált ismertté és amelynek eredete és elterjedése magának Rendünknek(Domonkos) az életével és apostoli tevékenységével kapcsolatos.
Boldog de Romans Humber (+1277) a rendi novíciusok számára ismertetve az imádkozás módját (Művei, II, 543.) ezt különleges hangsúllyal tanítja:
Domonkosok.hu
„A Boldogságos Szűz hajnali zsolozsmája után a novícius először fontolja meg és forró vágyakozással újra gondolja át Isten jótéteményeit: tudniillik Megtestesülését, Születését, Kínszenvedését és ilyesmiket általánosságban;… és ezután mondjon Miatyánkot és Üdvözlégyet. … A Befejező imaóra után újra gondolja végig Isten jótéteményeit, olyan módon, ahogyan le vannak írva ennek az „Imamód”-nak az elején… és hozzáadhatja a Salve Reginát is, a Boldogságos Szűzről szóló különleges antifónákkal és könyörgésekkel…”
Olvasós Boldogasszony – Festum Beatae Mariae Virginis a Rosario
A hívek és papság előtt nagy népszerűségnek örvendő szép imádság a szent olvasó, vagy rózsafüzér. Hogy a Boldogságos Szűz és következésképp Krisztus Urunk előtt is nagyon kedves a könyörgésnek ez a módja, azt az a sok csoda bizonyítja, melyet ezen imádság keletkezése óta eredményezett.
Ezek közül kétségkívül egyik legnagyobb a lepantói tengeri csata diadala volt, amikor Szent V. Piusz felszólítására az egész keresztény világ a rózsafüzér imádsággal könyörgött segítségért a hatalma tetőpontján levő török ellen.
Szent V. Piusz pápa 1571-ben Lepantói ütközet alatt a rózsafüzért imádkozta, így kérte Égi Édesanyánk közbenjárását a pogány törökök ellen vívott csata megnyeréséért. Ima közben látomása volt, amelyben a keresztes hadak győzelmét látta. Szűz Mária segítségének tulajdonítjuk, hogy a csatát a keresztény seregek nyerték meg, és ezzel az ütközettel megkezdődött a török hatalom hanyatlása.
„…1571 okt. 7-én azután a sokkal kisebb számú keresztény tengeri haderő Don Juan vezérlete alatt teljesen tönkreverte a török hajóhadat. Ezt az eseményt ugyanakkor csodálatos módon megtudta a szent pápa és közölte is a jelenlevőkkel. Ugyanő már ez alkalommal tervbe vette hálaünnep létesítését, mely tervét azután utóda XIII. Gergely végre is hajtotta, mikor 1573. ápr. 1-én megengedte, hogy mindazon templomokban, amelyekben a szent olvasó tiszteletére kápolna vagy legalább oltár volt, október első vasárnapján „Győzelmes Boldogasszony” ünnepét megülhessék. (B. M. V. de victoria.)…”
Szent V. Piusz pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte Rózsafüzér Királynőjének ünnepét. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segítette győzelemre a keresztényeket, ezért XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, majd XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.
Az említett győzelem százéves évfordulóján X. Kelemen egész Spanyolországra kiterjesztette ezt az engedélyt minden templom számára, mikor pedig 1716-ban ismét Szűz Mária ünnepén (aug. 5.) Savoyai Eugen herceg Péterváradnál döntő győzelmet aratott a törökök fölött, akkor XI. Kelemen az egész egyházban kötelezővé tette Olvasós Boldogasszony ünnepét. XIII. Leó 1887 szept. 11-én II. oszt. duplex méltóságára emelte és új officiummal látta el, X. Piusz pedig állandóan október 7-re, a lepantói győzelem napjára tette át.
Azok között a testvérek között, akiknek nagy szerepük volt a rózsafüzérrel kapcsolatban, elsőként említendő Boldog de la Roche Alain (1428-1475), akinek a rózsafüzér felépítésének meghatározásában és elterjedésének előmozdításában nagy szerepe volt. Ugyancsak megemlítendők a testvéreink által mindenütt terjesztett Társulatok, kezdve az elsőtől, amelya Douai-ban maga Alain alapított 1470-ben. A másik nagyon híres társulatot Jacobus Sprenger O.P. állította fel Kölnben, az Apostoli Szentszék jóváhagyásával 1476-ban.
Szent V. Piusz a Consueverunt Romani Pontifices bullával 1569. szeptember 17-én meghatározta a rózsafüzér végleges formáját és újabb, Salvatoris Domini bullájával 1572 március 5-én elrendelte a győzelemről, később a rózsafüzérről nevezett Boldogságos Szűz Mária október 7-én tartandó liturgikus ünnepét.
Engedjük, hogy egész napunkat átfogja az az imafüzér, amely a Szűzanya szívén keresztül a mi élettörténetünket Jézusba helyezi, az ő életét pedig a mi mindennapi életünkbe.
A rózsafüzér a szegények és az egyszerűek imája, ezért Mária imája, aki egyszerű és alázatos, de erős és hatalmas Isten szemében. Szívből, bátran fogadta el az angyali üdvözletet, hogy a Szentlélek által megfoganjon méhében Jézus.
Ma a betlehemi jászolból újra felajánlja nekünk, hogy fogadjuk be Jézust az életünkbe, családunkba, munkánkba…”
A rózsafüzér jót tesz a szívnek
„….A rózsafüzér imádkozása közben minden katolikus hívő érzi, hogy megkönnyebbül a lelke, most azonban tudományosan megállapították, hogy a rózsafüzér jót tesz a szívnek. Azt eddig is tudták, hogy a jóga gyakorlatok a szervezetben nyugalmat idéznek elő, de hogy a rózsafüzér imádkozása szabályozza a lélegzést és a szívverést, azt csak most bizonyították be tudományosan. Az erre vonatkozó közlés nem kisebb forrásból, mint a tekintélyes British Medical Journalból származik.
A milánói Corriere della Sera napilap egész oldalas cikkben számol be a felfedezésről. A kutatás Luciano Bernardi professzor kezdeményezésére, a páviai egyetemen indult meg, az oxfordi Radcliffe és a firenzei Santa Mária Nuova kórházak, valamint a lengyelországi gdanski egyetem közreműködésével, egészséges szervezetű önkéntesek segítségével. A kutatók figyelmét az a felfedezés keltette fel, hogy a rózsafüzér elimádkozása során a percenkénti önkéntelen 14 lélegzetvétel 6-ra csökken.
Gyakorlatilag a rózsafüzér imádsággal a lélegzés szinkronba kerül a szívdobogással és a vérkeringéssel – jelentette ki Simoné Cencetti doktor, a firenzei Santa Mária Nuova kórház belgyógyásza, a kutatómunkáról írt beszámolóban. A kísérletben részt vett önkéntesek lelassult szívverését elektrokardiogram jelezte, vérnyomásukat pedig szabályos időközökben mérték. Az orvostudományban eddig nem remélt eredményeket érhetnek el a rózsafüzér imádkozásával, elsősorban olyan szívbetegeknél, akik szívverését csak gyógyszerek alkalmazásával tudták szabályozni – mondotta a milánói Seregno kórház kardiológus főorvosa.
A kutatásról beszámoló Corriere della Sera cikke végül megemlíti, hogy a rózsafüzér imádságának alapformáját a keresztes lovagok terjesztették el Európában, akik az araboktól vették át azt, azok pedig még korábban a tibeti buddhista szerzetesektől és a hindu jógiktól tanulták. VR/MK…”
A Szűzanya szándéka: hogy mindenki megismerje és közel kerüljön Szent Fiához -, hogy Szent Fia elvárása szerint szeressük egymást.
Kéréseiből adódnak feladataink: szeretettel közeledni felebarátunkhoz, különösképp a Rózsafüzért együtt imádkozó testvéreinkhez, megtenni mindent keresztény életvitelünk minőségének emeléséért, s erről imaéletünk javításával, elmélyítésével és mindennapi szeretetteljes tetteinkkel tenni tanúságot.
Hadd legyen életünk igazi elköteleződés a Rózsafüzér Királynője mellett, hogy valóban bensőséges életet tudjunk élni Jézussal. Kérjük Isten és a Szűz Anya segítségét, hogy feladatainkat Isten tetszése szerint végezzük.
A rózsafüzér valóban „az üdvösség misztériumának szemlélésére vezet el minket, amelyben Szűz Mária bensőségesen kapcsolódik Fia művéhez” (LCO 67, II &.) és a hit gyarapításának valamint a keresztény életnek a nép körében való előmozdításának igen hathatós eszköze. Mert „ez az imádságos koszorú mintegy az evangéliumnak és ezért az Egyház jámborságának bizonyos értelemben vett rövid összefoglalása.”
(VI. Pál Recurrens Mensis October apostoli buzdítása, 1969. október 7-én.)
Október havában mindennap elimádkozzák a templomokban a rózsafüzért és a lorettói litániát kitett Oltáriszentség előtt. Mikor elimádkozzuk, akkor gondoljunk nagy bizalommal arra, hogy még sohasem hallotta senki, hogy a Boldogságos Szűz valakit gyámoltalanul magára hagyott volna, aki hozzá esdekelt!
„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője. Könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkoron dicsőséges és áldott Szűz. Mi Asszonyunk, mi Közbenjárónk, mi Szószólónk, engeszteld meg nekünk Szent Fiadat, ajánlj minket Szent Fiadnak, mutass be minket Szent Fiadnak. Amen.”
Szűz Mária, a múltban és jelenben, minden jelenési helyén (Lourdes, Fatima stb.) a Rózsafüzér-imádságot tanítja a gyerekeknek, s máig mindenkit arra kér, hogy imádkozzon, sokat imádkozzunk s másokért is imádkozzunk.
Imádkozzuk a rózsafüzért minél gyakrabban, és kérjük a Szent Szűz segítő közbenjárását családtagjainkért, barátainkért, saját magunkért, hazánkért és minden rászorulóért!
Kötelességünk, hogy ezt az imádkozási formát közösségeinkben gondosan előmozdítsuk és a hívek körében apostoli buzgósággal terjesszük.
RÓZSAFÜZÉR ÍGÉRETEK
Aki a rózsafüzér imádkozásával hűségesen szolgál, jelentős kegyelmekben fog részesülni.
Különleges védelmem és legnagyobb kegyelmeket ígérem azoknak, akik a rózsafüzért imádkozzák.
A rózsafüzér erőteljes védelem lesz a pokollal szemben. Felőrli az erkölcstelenséget, csökkenti a bűnt, és legyőzi az eretnekséget.
Erényességet és jó munkát nyújt a gyarapodáshoz; a lélek bőséges isteni irgalomban fog részesülni; az emberek szívét visszahúzza a világ hiúságainak szeretetétől, és örökkévaló dolgok iránti vágyakozásra emeli. A lelkek ezáltal megtisztulnak
Az a lélek, amelyik a rózsafüzér imádkozásával rám bízza magát, nem fog elveszni.
Aki őszintén imádkozza a rózsafüzért, fontolóra veszi és alkalmazza magára a szent hittitkokat, azt sosem győzi le a szerencsétlenség. Isten nem fogja büntetni az igazságszolgáltatásakor, nem fognak elveszni egy felkészületlen halállal; ha igazságosak, akkor Isten kegyelmében maradnak és méltók lesznek az örök életre.
Aki igaz áhítattal imádkozza a rózsafüzért, nem fog az Egyház oltáriszentsége nélkül meghalni.
Akik hűen imádkozzák a rózsafüzért, azok életükben és halálukban Isten világosságában és bőséges kegyelmében lesznek; haláluk pillanatában pedig a paradicsomban a szentek érdemében részesülnek.
A tisztítótűztől megszabadítom azokat, akik hűek voltak a rózsafüzérhez. A rózsafüzér hűséges gyermekei nagy dicsőségben fognak részesülni a mennyben.
Akik terjesztik a szent rózsafüzért, azokat szükségükben segíteni fogom.
Isteni fiamnál elértem, hogy a rózsafüzér pártolóinak életükben és haláluk órájában közbenjárójuk lesz a teljes égi törvényszéken.
Akik imádkozzák a rózsafüzért, azok gyermekeim és egyetlen fiamnak Jézus Krisztusnak testvérei. A rózsafüzér imádkozása az eleve elrendelés nagyszerű jele.
„Rózsafüzér Királynéja, ha eljön a végóránk, Jöjj el hozzánk Égi Anyánk, áldásodat add reánk! Arkangyalok és angyalok Szent kara, Vigyék Mennyországba lelkünk, Rózsafüzér Királynéja!”
Istenünk, mindenható, örök Atyánk, Te, a Boldogságos Szűz Máriát, Fiad dicsőséges Szülőanyját azért adtad nekünk, hogy mindenkit oltalmazzon, aki segítségül hívja őt. Közbenjárására add, hogy erősek legyünk a hitben, szilárdak a reményben, állhatatosak a szeretetben. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Istenünk, a te Egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát. Add, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójával megemlékezve higgyük, amit magukban foglalnak és elnyerjük, amit ígérnek.
A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen!
Szent Márk (latinul: Marcus), (kb. 290 – 336. október 7.) pápa volt a 34. egyházfő Szent Péter trónján. Egyike a legrövidebb pontifikátust levezető pápáknak, hiszen 336. január 18-án választották meg a keresztény világ vezetőjének, és már ugyanazon év októberében meghalt.
Pápasága az öreg I. Constantinus császár uralkodása alatt folyt le. Életéről és uralkodásáról egyaránt keveset tudunk. Az egyetlen biztos pont Márkkal kapcsolatban, hogy a vértanúk és püspökök névsorát és történetét rögzítő Depositio episcoparum és a Depositio martyrum az ő idején kezdte el lejegyezni az egyház történetét.
(Forrás: Wikipédia)
Sergius és Bacchus, nemes rómaiak, szent vértanúk, akik Alsó-Szíriában Maximianus császár alatt éltek. Keresztény hitükért szenvedték el a vértanúságot. Bacchust szíjakkal korbácsolták, amelyek tépték a testét; Jézus nevét megvalló kínjaiban halt meg.
Sergiust szúrós szögekkel televert cipőben kényszerítették futn, hitében azonban szilárdan megmaradt, ezt túlélte, majd Rómában lefejezték.
Marcellus és Apuleius szent Mártírok, elhagyták Simon varázslót, akinek tanítványai voltak, hogy Szent Péter tanítását kövessék. Az apostolok mártírhalála után ők maguk is ugyanezt a koronát kapták meg Aurelian, volt konzul uralkodása alatt, és Róma közelében temették el őket.
A Catholic Encyclopedia is az ő életükről tesz tanúbizonyságot, és megemlíti, hogy ősidők óta hogyan tisztelték ezeket a szenteket, akiknek nevét ma már szinte mindenki elfelejti:
Vértanúságukat jól igazolják a legkorábbi mártirológiák és a korai tiszteletük, valamint olyan történészek, mint Theodoret.
A legenda szerint, a határon lévő csapatok tisztjei voltak, Sergius primicerius, (elsőtiszt) Bacchus pedig secundarius (másodtiszt). Maximianus Caesar nagyra becsülte bátorságuk miatt, de ez a nagyrabecsülés gyűlöletté változott, amikor elismerték keresztény hitüket.
Amikor kínzás alatt hitük elhagyására,megtagadására kényszerítették őket, azt megtagadván, Bacchust szíjakkal olyan súlyosan megverték, hogy meghalt az ütések alatt. Sergiusnak azonban sokkal több szenvedést kellett elviselnie. A legenda szerint más kínzások mellett tizennyolc mérföldet kellett futnia olyan cipőben, melynek talpát hegyes körmök borították, amelyek átszúrták a lábát. Végül lefejezték.
Keleten Sergiust és Bacchust általánosan tisztelték. A hetedik század óta van egy ünnepelt templomuk Rómában.
– Resaph városában a temetőt Sergius és Baccusról nevezték el.
– Jusztinianus császár templomokat épített Sergius tiszteletére Konstantinápolyban is.
Az Acre konstantinápolyi templom ma mecset, a bizánci művészet nagyszerű alkotása. A keresztény művészet a két szentet katonaruhában, pálmaágakkal a kezükben katonákként ábrázolja.
Marcellus és Apuleius az egyházi naptár szerint a két szent ugyanazon a napon szerepel, mint Sergius és Bacchus. Állítólag Szent Péter csodái térítették őket a keresztény hitre. A „Martyrologium Romanum” szerint nem sokkal Szent Péter halála után szenvedtek mártírhalált. Péter és Pál kivégzésük helyszíne közelében Rómában temették el. A két szent tisztelete nagyon régi. Gelasius pápa „Sacramentariumában” szentmisét ajánlanak értük. A meglévő cselekményeik feltételezettek,és nagymértékben megegyeznek Sts. Nereusz és Akhilleusz történetével.
Ó Uram,áldott, szent vértanúid tettei álta,l add meg nekünk, hogy mindig lángoló szívvel égjünk az irántad érzett szeretettől. Sergius, Bacchus, Marcellus, és Apuleius szent vértanúk, könyörögjetek érettünk!
/Forrás: A Catholic Life)
ELSŐSZOMBAT
A Szűzanya nagy ígérete:
„Minden hónap első szombatján a pokol kapui zárva lesznek. (Senki nem kárhozik el ezen a napon.) A purgatórium ajtói megnyílnak, és sok lélek felmegy a mennybe. Íme Fiam irgalmas Szeretetének műve, azon lelkek megjutalmazására, akik tisztelik Szeplőtelen Szívemet.”
(Natália nővér naplójából)
Ima Mária Szent Szívéhez
Ó szent szív! Máriának, Isten anyjának és a mi anyánknak szeretetre legméltóbb szíve, amelyben kedvét találja a teljes Szentháromság.
Ó Szeplőtelen Szív! Te Jézus szívének tökéletes képmása, amely jósággal és benső részvéttel tekint fájdalmainkra! Kérünk, olvaszd fel szívünk jegét, hogy hasonlóvá legyen isteni Megváltónk szívéhez.
Vedd pártfogásodba és oltalmazd Anyaszentegyházunkat, légy menedéke és legyőzhetetlen vára minden ellenségével szemben.
Te légy az út, amely minket Jézushoz vezet és az ég kegyelmeit hozza számunkra. Amen.
Fatimai felajánlás Mária Szeplőtelen Szívének
Legszentebb Szűz Mária! Isten Anyja és a mi Anyánk! Szeplőtelen Szívednek ajánljuk magunkat, miután teljesen átadtuk magunkat az Úrnak. Vezess bennünket Krisztushoz, a Te egyszülött Fiadhoz és Isten egyszülött Fiához, általa és Vele pedig az örök Atyához! Így járunk, a hit, remény és szeretet fényében, hogy a világ megismerje, hogy Krisztust az Atya küldte, hogy számunkra elhozza örömhírét. Mint az Ő követei, hirdetjük Őt, és elvisszük irgalmas szeretetét a föld határáig.
Szeplőtelen Szíved anyai védelme alatt, egy népként Krisztussal egyesülve, halálával megváltva és föltámadásának tanúiként az Atyához megyünk. A legszentebb Szentháromság tiszteletére, akit imádunk és dicsérünk és magasztalunk mindörökké. Ámen.
Felajánló ima Jézus és Mária Egyesült Szívéhez
Kérünk Téged, Istenünk, add meg nekünk, hogy Jézusnak és Máriának egy szívben összeforrt eme legszentebb életét szünet nélkül ünnepeljük, a mi szívünk is egyesüljön az övékkel, és nagylelkűen, készséges szívvel mindenben a Te akaratodat teljesítsük, és így méltók legyünk arra, hogy színed előtt Szíved szerintieknek találj bennünket. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.
Ima a Magyarok Nagyasszonyához
Hozzád fordulunk könyörgő imánkkal Isten dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Ezer éven át élvezett pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy ezután se vond meg tőlünk anyai jóságodat. Első szent Királyunk előre látta népe árvaságát, és neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad cserben azokat, akik közbenjárásodért hozzád folyamodtak.
Hatalmas szószólónk voltál szent Fiadnál a letűnt századok alatt; csak így maradhattunk meg tengernyi ellenség között is kereszténynek és magyarnak. Anyai oltalmadban bízunk most is, az új idők viharaiban, amikor ellenségek vesznek körül és egyfelől az istentelenség, másfelől az új pogányság kerülgeti a hívő magyar lelket.
Kelj, Nagyasszonyunk, néped védelmére, és eszközöld ki nekünk szent Fiadnál a hűség kegyelmét. Hűséget az ősi hithez, amelyért – ha kellett – életüket is feláldozták apáink. Hűséget szent Fiadhoz, és az Anyaszentegyházhoz, amely mint őseinket, minket is elkísér a bölcsőtől a sírig. Végül hűséget hozzád is, áldott Nagyasszonyunk, akinek erős hite, szelíd jósága és szeplőtlen tisztasága minden idők magyarjának örök eszményképe.
Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint.
Igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés keresztjét, amelyet bűneinkért sokszorosan is megérdemeltünk, de mégis bizalommal fordulunk hozzád, engeszteld meg Fiadat, és kérjed, hogy a büntetés ostorát távolítsa el felőlünk; derítse ránk mielőbb a feltámadás napját, hogy minden magyar szív egyesülhessen majd szent Fiad és a Mennyei Atya dicséretében. Amen.
Védelmi ima Hazánkért
Drága Szűzanyánk, Magyarok Nagyasszonya!
Történelmünk és az emberiség jelen szorongatott helyzetében Szent István Királyunkhoz csatlakozva, Szeplőtelen Szívedbe ajánljuk hazánkat, Magyarországot, papjainkat, politikusainkat, minden magyart.
Szentelj minket szeretett Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak, a mi Megváltónknak, akit leborulva imádunk az Oltáriszentségben.
Te, aki az angyalok királynéja, a vértanúk királynéja, minden szentek királynéja vagy, velük együtt védelmezz minket az utolsó idők veszedelmeiben. Küldd őket oltalmunkra! Terítsd fölénk édesanyai palástodat! Könyörögj értünk Szent Fiaddal az Örök Atyához irgalomért! Ámen!
Rózsafüzér Királynéja
- Rózsafüzér Királynéja, szeretettel köszöntünk,
Édesanyánk:Szűz Mária, hallgasd meg könyörgésünk!
Szined előtt elmondjuk, kérésünket,
Rózsafüzér Királynéja, nyisd meg nekünk Szent szíved! - Rózsafüzér Királynéja, tekints reánk az égből,
Fáj a szívünk,sír a lelkünk, sok könny hull szemeinkből,
Szent kezeddel, fordítsd reánk palástodat!
Rózsafüzér Királynője, szüntesd meg bánatunkat! - Rózsafüzér Királynője, kérjed drága Fiadat!
Édesanyai szavadra, ó néked mindent megad!
Szánjuk-bánjuk, hogy ellene vétettünk,
Rózsafüzér Királynéja, esedezzél érettünk! - Rózsafüzér Királynéja, itt sírnak az özvegyek,
A bús árvák,szomorúak, sírva kérnek tégedet!
Szent szíveden, pihentesd meg fejüket!
Rózsafüzér Királynéja, töröld le könnyeinket! - Rózsafüzér Királynéja, Szent Domonkos Atyánkkal,
Térdelünk tiszta szívünkből, az olvasó mondással,
Hogy kinyíljon, élő rózsa-kertedben!
Rózsafüzér Királynője, illatozz szíveinkben! - Rózsafüzér Királynéja, ha eljön a végóránk,
Jöjj el hozzánk Égi Anyánk, áldásodat add reánk!
Arkangyalok és angyalok, Szent kara,
Vigyék Mennyországba lelkünk, Rózsafüzér Királynéja!