Előkészület a házasságra

Eljegyzés

Alig van az ember életében fontosabb lépés, mint midőn házasságkötésre szánja rá magát; arra a valóban magasztos, isteni feladatra vállalkozik, hogy a szülői hivatás betöltése által magának a Teremtőnek legyen munkatársa. Azután – éppen a házasság felbonthatatlansága folytán – eldönti földi, sőt sokszor örök boldogságának kérdését. Mennyire megokolt tehát, hogy ily életbevágó lépést megfelelő előkészület előzze meg. Az ún. távolabbi előkészületről, amely főleg az előző élet mikéntjében, az ismerkedésben s a leendő hitves megválasztásában áll, alább még bővebben szólunk. Itt csak a dolognak jogi oldalát tekintjük.

A házasságra való előkészületnek ősrégi formája, amely már a zsidóknál, görögöknél, rómaiaknál s germánoknál is szokásban volt: az eljegyzés, vagyis a leendő házasságnak kölcsönös ígérete.

Kellékei a következők:

a) legyen igaz ígéret, nem pedig színlelt. Ugyanis az eljegyzés is a szerződésnek bizonyos neme, amelynek az őszinte beleegyezés egyik lényeges kelléke. Aki színleli az eljegyzést, súlyosan vét az igazságosság ellen s a másik félnek okozott esetleges károkat jóvá tenni tartozik;

b) legyen kellőleg megfontolt ígéret, amely megfelel a házassággal vállalandó súlyos kötelességek természetének;

c) az 1908. április 19-én életbeléptetett Ne temere kezdetű pápai rendelet óta az eljegyzés érvényességéhez szükséges az is, hogy a szorosan előírt formák szerint köttessék. A következő szabályok ezentúl az irányadók:

Legmegfelelőbb, ha a házasulandók a plébános elé járulnak s előtte komolyan s kötelezően kijelentik, hogy egymást eljegyzik. Erre az írásba foglalt, dátummal (év, hó, nap) ellátott ígéretet úgy a felek, mint a plébános egymás jelenlétében aláírják. A plébános – még pedig csakis a plébános – és saját plébániája területén jogosult az eljegyzési szerződés ellenjegyzésére.

Ha a felek nem hajlandók a plébános elé járulni, akkor a plébánost két tanúval lehet helyettesíteni. Az eljárás egyébként szorosan a fennebb előírt.

E formaságok betartása nélkül az eljegyzés egyházjogilag érvénytelen s így lelkiismeretben sem kötelező.

Az eljegyzés jogi következményei

a) A jegyesek kötelesek, még pedig súlyos bűn terhe alatt házassági ígéretüknek a kitűzött időben megfelelni;

b) mással érvényesen jegyet nem válthatnak:

c) tilos mással házasságra lépniük, jóllehet ez a házasság érvényes volna.