A kísértés

Midőn a Sátán Jézust a pusztában megkísértette, egy igen magas hegyre vitte őt, megmutatta neki a világ valamennyi országát, azok gazdagságát, és azt mondta neki: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Akkor Jézus ezt válaszolta neki: „Távozzál Sátán! mert írva van: Uradat, Istenedet imádjad és csak neki szolgálj.” Akkor elhagyta őt a Sátán és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki. (lásd: Mt 4,8-10)


Míg a földön élünk, folytonosan ki vagyunk téve kísértésnek. Rossz hajlamaink bűnre csábítanak, sokan megkísérlik, hogy rossz útra vezessenek, a Sátán pedig előveszi minden ravaszságát és gonoszságát, hogy vétkezzünk Isten ellen és örökre elvesszünk. Isten a mi javunkra engedi meg a kísértéseket. Azt akarja, hogy a kísértésben megálljuk helyünket, felismerjük gyengeségünket és alázatot tanuljunk; azonfelül meg kell erősödnünk a küzdelemben, hogy majd annál nagyobb legyen a győzelmi díjunk. Isten segít rajtunk a kísértésben. Isten hűséges; ha megengedi a kísértést, megadja nekünk a kegyelmet is, hogy erőt vegyünk rajta. Ő a közelünkben van, ha még olyan egyedül érezzük is magunkat.

A kísértésnek azonnal ellen kell állanunk és Istent nyomban segítségül kell hívnunk. Sokszor elég egy rövid fohász vagy a keresztvetés. Legtöbbször az a helyes, ha a kísértésre egyáltalán nem fordítunk túlzott figyelmet, vagy ha valami mással foglalkozunk. – Akik alkalmat adnak nekünk a bűnre, vagy rossz útra akarnak minket vezetni, azokat bátran el kell utasítanunk és lehetőleg kerülnünk.

Ha a kísértésbe beleegyezünk, vétkezünk. De már akkor is vétkezünk, ha ok nélkül elidőzünk a kísértésnél vagy csak lanyhán küzdünk ellene. Imádsággal és önlegyőzéssel kell felkészülnünk küzdelmeinkre a gonosz ellen és mindig ébernek kell lennünk. Krisztus mondja: „Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” (Mt 26,41) Az ember akkor a leggyengébb és legengedékenyebb, amikor szomorú és csüggeteg. Tehát legyünk mindig derűsek és bizakodóak.

„Aki nem esik kísértésbe, nincs kipróbálva, aki nincs kipróbálva, nem jut előbbre. Ha Isten keze vezet minket, legyőzzük a Sátánt; ha egyedül szállunk szembe vele, vereséget szenvedünk.”
(Szent Ágoston)
„Minél többet küzdesz, annál erősebben bizonyítod, hogy szereted Istent.”
(Avilai Szent Teréz)