Szent Pál írja a kolosszeiekhez: „Nem szűnünk meg imádkozni és könyörögni értetek, hogy beteljetek az Ő akaratának ismeretével, minden lelki bölcsességgel és okossággal, hogy méltóan éljetek Istenhez és mindenben tetszésére legyetek, hogy minden jócselekedetben gyümölcsöt hozzatok és Isten ismeretében növekedjetek.” (Kol 1,9-10)
A Hitben sem maradhatunk kiskorú gyermekek: növekednünk kell Isten ismeretében. Mindenekelőtt ezért kell egyre jobban megismernünk Krisztust, „akiben a bölcsességnek és tudománynak minden kincse rejlik”. (Kol 2,3) A Hitben csak úgy növekedhetünk, ha tovább tanulmányozzuk. Ezért kell figyelmesen hallgatnunk a szentbeszédet és a hitoktatást, ezért kell szívesen olvasnunk a Szentírást, a katekizmust, a misekönyvet és a szentek életét. Hitünket jó könyvekkel és folyóiratokkal is mélyíthetjük.
Nem elég csak a szívünkben hinnünk: hitünket nyíltan is meg kell vallanunk. Krisztus mondotta: „Aki megvall engem az emberek előtt, azt én is megvallom mennyei Atyám előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt.” (Mt 10,32-33) Hitünket óvnunk is kell: keresztény életet kell élnünk és kerülnünk mindent, ami a Hitet veszélyezteti. Aki gyakran jár hitetlen vagy hitellenes emberek társaságába, vagy hitellenes írásokat olvas, az veszélyezteti hitét. A büszke szív és az erkölcstelen élet is gyakran hitetlenségbe visz. – Aki arra kényszerül, hogy hitetlenek között éljen, annak erősen kell imádkoznia, hitét alaposan meg kell ismernie és gyakran kell a szentségekhez járulnia.
A Hit ellen vétkezik, aki hitét elhanyagolja vagy szükségtelenül veszélyezteti, például ritkán vagy sohasem hallgat szentbeszédet, elmulasztja a hitoktatást, hitellenes írásokat olvas vagy hitetlen emberekkel érintkezik. – A Hit ellen mindenekelőtt az vétkezik, aki szándékosan kételkedik, vagy a maga hibájából valamilyen tévhitet vall. Legsúlyosabban az vétkezik a Hit ellen, aki elhagyja, vagy megtagadja, például, aki kilép a katolikus Egyházból.
Akit áthat a Hit, az él a Hitből. Egész életét bizakodva helyezi Isten kezébe, szereti Őt teljes szívéből és mindent megtesz, amit Isten tőle kíván. „Valamint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt cselekedetek nélkül.” (Jak 2,26)
Kétely: Aki szándékosan azt gondolja egy hitigazságról: „Ez talán nem is igaz”, az kételkedik hitében és vétkezik.
Kísértés: A hitellenes gondolatok, amelyekbe nem egyezünk bele, kísértések a hit ellen és nem bűnök.
Nehézség a hitben: Aki azt gondolja, hogy egy hitigazság egy másik igazsággal ellentétben áll, annak nehézsége van a hitben. Azon kell lennie, hogy ezt a nehézséget megoldja.
Hitünk titkait a földön természetesen sohasem fogjuk teljesen megérteni.