Egy Nikodémus nevű zsidó tanácsos éjnek idején fölkereste Jézust, hogy Isten országa felől kérdezze őt. Jézus ezt mondotta neki: „Bizony, bizony mondom neked, hacsak valaki újonnan nem születik, nem látja meg az Isten országát.” Nikodémus ezt kérdezte: „Hogyan születhetik az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy újra szülessék?” Jézus ezt válaszolta: „Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába.” (lásd::Jn 3,1-5)
A keresztségben Krisztus megtisztít bennünket az eredeti bűntől, valamennyi személyes bűnünktől és elengedi a bűnökért járó összes büntetéseket. A mi érdemünk nélkül megbocsáttatnak bűneink, mert Krisztus meghalt érettünk a kereszten. A keresztségben Krisztus új életet ajándékoz nekünk: a kegyelmi életet. Ez az élet Isten gyermekeivé, Krisztus testvéreivé és az örök élet örököseivé tesz minket. Mivel a keresztségben új életet kapunk ajándékba, a keresztséget az újjászületés szentségének is nevezzük. A keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek lakást vesz mibennünk. A megkeresztelt ember Isten temploma. Aki a keresztségben Isten gyermeke lesz, annak úgy is kell élnie, mint Isten gyermeke. Isten erre új és állandó képességeket ad neki, mindenekelőtt az isteni erényeket: a hitet, reményt és szeretetet. Isten ezenfölül különös módon gondját viseli és egész életén át támogatja segítő kegyelmekkel.
A keresztségben Krisztus eltörölhetetlen jegyet nyom lelkünkbe, ezért e szentséget csak egyszer vehetjük fel. Ez a jegy megpecsételi, hogy Krisztus tanítványai vagyunk, örökké hozzá tartozunk és működésében részt veszünk. Titokzatos Testének tagjai vagyunk és föl vagyunk véve az Egyház közösségébe. Keresztények vagyunk. Keresztségünk jogot ad arra, hogy az eukarisztikus áldozaton részt vegyünk és a szentségeket magunkhoz vegyük.
A keresztség előtt más szentségeket nem szabad magunkhoz vennünk. A keresztség az első szentség. A keresztség a legszükségesebb szentség. Krisztus mondotta: „Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába.” (Jn 3,5) – Ezért írja elő az Egyház, hogy a gyermekeket a lehető legkorábban meg kell keresztelni. (Can. 770)
Bejuthatnak a mennyországba a kereszteletlenek is? Aki a keresztséget a maga súlyos hibájából haláláig visszautasítja, nem juthat a mennybe. – Aki a keresztelés előtt vértanúhalált hal, azt a vértanúság megszenteli és a mennyben elnyeri a vértanúk koronáját. (Vérkeresztség) – Aki bűneit Isten szeretetéből megbánja és vágyódik a keresztség után, de keresztelés nélkül hal meg, az a mennybe jut, mert vágyakozása a keresztség után megmenti. (Vágykeresztség) – Az is mennybe juthat, aki nem tudja, hogy Krisztus a keresztséget elrendelte, de bűneit Isten szeretetéből megbánja és kész megtenni mindent, amit Isten tőle kíván, mert ez a készség magában foglalja vágyakozását a keresztség után. Akik keresztség nélkül üdvözülnek, Krisztus kegyelméből üdvözülnek.
„A keresztség által a Szentlélek temploma lettél. Súlyos bűnnel ki ne űzz szívedből egy ilyen magas vendéget!”
(Nagy Szent Leó)
„A kis várkápolna, amelyben megkereszteltek, nagyobb nekem a reimsi dómnál, amelyben királlyá koronáztak, mert a keresztségben Isten gyermeke lettem és ez nagyobb a királyi méltóságnál.”
(Szent Lajos francia király)