Valóban, Mária mindenkiről gondoskodik, még a bűnösökről is; abban találja dicsőségét, ha a bűnösök szószólójának hívják, miként ezt Villani nővérnek ki is jelentette: „Legnagyobb kitüntetés rám nézve istenanyai méltóságom után az, hogy a bűnösök szószólójának neveznek.” Boldog Amadeus azt tanítja, hogy a mi királynénk folyton Isten színe előtt tartózkodik, hogy hatalmas könyörgésével kegyelmeket eszközöljön ki számunkra. Minthogy Mária az égben nagyon is jól ismeri nyomorúságunkat és minden szükségünket, ennélfogva nem is bírja részvétét tőlünk megtagadni, s épp ezért egy anya szeretetével, telve részvéttel és jóakarattal állandóan azon fáradozik, hogy megsegítsen bennünket és üdvösségünket előmozdítsa. Szent Lőrincről nevezett Richárd mindnyájunkat bátorít, bármily nyomorultak lennénk is, hogy csak meneküljünk teljes bizalommal ennek az édes szószólónknak oltalma alá, mivel biztosak lehetünk az iránt, hogy ő mindig készen áll bennünket megsegíteni. „Hiszen Mária – mondja Gottfried apát – mindig kész mindnyájunkért imádkozni.”
„Csak tudnók, – úgymond Szent Bernát – micsoda szeretettel és milyen eredménnyel munkálkodik a mi szószólónk üdvösségünk ügyében.” (Serm. 1. de Ass.) Midőn Szent Ágoston fontolóra vette azt a szeretetet és szorgoskodást, mellyel Mária állandóan Istenhez könyörög, hogy adja meg nekünk bűnösöknek bűneink bocsánatát, segítsen meg kegyelmeivel, óvjon meg a veszedelmektől s könnyítsen nyomorúságunkon, így kiáltott fel: „Egyedül te viselsz valósággal gondot ránk az égben, ó Mária.” (Ap. s. Bon. in spec. lect. 6.) Igaz ugyan, ó királynőm, hogy az összes szentek óhajtják üdvösségünket és imádkoznak értünk, de az a szeretet és gyengédség, melyet te tanúsítasz irányunkban az égből, midőn imádságod révén oly igen nagy kegyelmeket eszközölsz ki számunkra Istennél, annak beismerésére kényszerít bennünket, hogy tulajdonképpen csak egyetlen igazi szószólónk van az égben, és az te vagy, ó Mária! Te viselsz igazán gondot ránk, te valóban kívánod lelkünk üdvét. Ki lenne képes egyáltalán felfogni a buzgalmat, mellyel Mária érdekünkben Istennél közbenjár, – mondja Szent Germán. – Ó, sohse telik ő be megvédésünkkel. A részvét, melyet Mária nyomorunkkal szemben érez, a szeretet, mellyel irántunk viseltetik, oly nagy, hogy állandóan érettünk imádkozik, mindig újból kezdi és sohse telik be vele, hogy könyörgéseivel számunkra kegyelmeket nyerjen s a fenyegető veszedelmektől megoltalmazzon.