Az ötödik parancsnak mint tilalomnak legszörnyűbb megsértése s egyben korunknak egyik ragadós betegsége az öngyilkosság, vagyis az önhatalmú szántszándékos merénylet tulajdon életünk ellen.
Jónak látjuk itt mindjárt eleve elintézni azt a kérdést, vajon az is öngyilkosság volna‑e s egyáltalán lehetséges‑e, hogy valaki nem önhatalmúlag, hanem isteni avagy emberi felhatalmazásra végezzen a saját életével. Hogy Isten, az életnek legfőbb s korlátlan ura, tényleg adhat ily felhatalmazást, senki sem tagadja. Hogy valóban adott‑e valaha ily felhatalmazást, senki sem tudhatja. Mikor pl. a szent vértanúk önként s egyenesen a halálba rohantak, lehet, hogy Isten sugalmára tették. Szent Apollóniát, az alexandriai szüzet, Decius császár idejében tűzhalállal akarták kényszeríteni bizonyos illetlen szavak kiejtésére. A hősi szűz némi megfontolás után ügyesen kioson a pribékek kezeiből s az ott állók legnagyobb elképedésére maga ugrik fel az előtte lánggal lobogó máglyára.
Lehet, hogy az Isten Lelke adta meg neki belsőleg a felhatalmazást; de az is lehet, hogy jóhiszeműleg tévedett, ami nem von le semmit vértanúsága érdeméből. Azt azonban ne feledjük, hogy Isten ily felhatalmazást legfeljebb csak a vértanúknak ad. Sőt az emberi hatalom is jogos és igazságos halálos ítélet esetén bárkire, s így az elítéltre is reábízhatja az ítélet végrehajtását. Így itta ki az ókorban bölcs Socrates a méregpoharat. A rómaiaknál sem volt ez ismeretlen. Midőn Poëtus senator ily körülmények között küszködött magával és nem érzett magában elég lelkierőt a tőrt saját keblébe döfni, hősies felesége, Arria, hogy megkönnyítse forrón szeretett férjének a kikerülhetetlen halált, gyengéden kiveszi a férfi kezéből a tőrt, s azt saját keblébe meríti. Aztán halványan, reszkető kezekkel odanyújtja férjének a véres tőrt: „Vedd, nem fáj!”…
A török szultánok is a halálraítélt előkelőségeknek selyemzsinórt szoktak küldeni és a címzett megértette, hogy mit jelent…
Ha tehát a halálos ítélet jogos s igazságos, az elítélt nem követ el öngyilkosságot, midőn azt magán végrehajtja.
Itt azonban oly esetekről beszélünk, midőn valaki önhatalmúlag bánik el életével.