Érdemhozó, bölcs s Isten előtt kedves dolog testi egészségünk gondozása, olyannyira, hogy az Úr Jézus Szent Gertrud által különös jutalmat helyezett kilátásba a föltámadás után azok számára, kik testüket jókarban tartani igyekeztek, hogy neki annál jobban szolgálhassanak.
Viszont azonban nincs esztelenebb s keresztényhez kevésbé méltó életfelfogás, mint a testi jólétet isteníteni, annak élni, az élet nagyobb javait az egészség oltárára hordani s fennen hirdetni: „Első az egészség!” „Csak egészség legyen, a többi mind mellékes!” Sőt vannak fiatalemberek, kik lelkiismeretlen orvosoktól s még inkább szenvedélyeiktől félrevezetve legdrágább kincsüknek, a tisztaságnak feláldozásától se rettennek vissza „az egészség érdekében”. Pedig a józan tudomány s tapasztalás egyaránt bőségesen igazolja, hogy a vétek az egészségre sem nem hasznos, sem nem szükséges.
Nem árt e tekintetben a sok szaktekintély egyikének, dr. Good Pál fregattakapitány, tengerésztiszti orvos nyilatkozatát meghallgatnunk: „Mik tehát a tiszta életnek, a nemi önmegtartóztatásnak káros következményei? Az összes népek gyógyászatának minden terét alaposan átvizsgáltam és legnagyobb csodálkozásomra azt találtam, hogy soha és sehol nem volt ily káros következményre példa. Kutassuk fel az összes könyvtárakat, kérjük ki az ó- és újvilág orvosi kapacitásainak véleményét, és ha csak egy hivatása magaslatán álló orvos, vagy ha az egészségápolásról vagy gyógyászatról szóló szakmunka csak egy a nemi önmegtartóztatásból eredő betegségi esetet tud is felhozni, vagy ki tudja mutatni, hogy az bizonyos betegségekre tesz hajlandóvá, vagy hogy ilyes hajlamot növel: akkor elégetem e művemet s örök hallgatásba merülök”. (Idézve Rétháti Gyula: „Harc a lelki szabadságért” című művéből.)
De még ha volna is eset, hogy egészségünket, sőt életünket csak vétek árán menthetjük meg, akkor sem volna szabad azt soha elkövetnünk. Hiszen az egészséget is Isten csak azért adta, hogy vele neki szolgáljunk s lelkünket megmentsük. Ha tehát Isten dicsősége, lelkünk üdve úgy kívánja, örömmel kell egészségünket, sőt életünket is áldozatul hoznunk. Ide vonatkoznak az Üdvözítő örökérvényű igéi: „Aki életét szereti, elveszti azt, aki életét gyűlöli e világon, az örökkévalóságra megtartja azt”. (Jn 12,25)