Milyen ünnep ez?
Ez az a nap, amelyen a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt az apostolokra és tanítványokra, akik Máriával, Jézus Anyjával együtt imádságban egyesülve tartózkodtak egy házban Jeruzsálemben. (vö. ApCsel 2)
Miért nevezzük ezt a napot Pünkösdnek?
A „Pünkösd” szó a görög eredetű pentekoszté szóból származik, ami ötvenet jelent. Szent Jeromos magyarázata szerint ez az ötven napos időszak a húsvéttal kezdődött, s a korai keresztények ezeket a napokat örvendezéssel töltötték, megemlékezve az Úr feltámadásáról.
Miért ünnepli az Egyház ilyen ünnepélyesen ezt a napot?
Mert ezen a napon a Szentlélek alászállt az apostolokra, és ezzel:
- először lett nyilvánosan kihirdetve a kegyelem törvénye,
- a bűnökből való megtisztulás és az emberiség megszentelésének kezdete,
- az apostolok a Szentlélekkel eltelve megkezdték az emberiség megszentelésének művét,
- háromezer embert kereszteltek meg, akiket Szent Péter prédikációja térített meg,
- e napon lett láthatóvá a világ előtt Jézus Egyháza mint közösség, amely nyíltan megvallotta hitét a megfeszített Megváltóban.
Miért éppen a zsidó Pünkösd napján szállt le a Szentlélek?
Mert a zsidók ezen a napon ünnepelték a Sínai-hegyi törvényadás évfordulóját, és Isten ezzel jelezni akarta, hogy a régi törvény véget ért, és új törvény kezdődik.
Isten azt is akarta, hogy azon a napon, amikor a világ minden részéből Jeruzsálembe sereglő zsidók összegyűlnek, tanúi lehessenek a csodának, és hallhassák az apostolok által kihirdetett új törvényt.
Miért áldják meg a keresztkutat Pünkösd vigíliáján, akárcsak Nagyszombaton?
Mert a Szentlélek a megszentelődés szerzője, és a keresztségi kegyelem forrása. Az Apostolok Cselekedetei (1,5) pedig magát a Szentlélek leszállását is keresztségként említi.
Az ünnepi szentmise introitusában az Egyház örvendezik a Szentlélek eljövetelén, és így énekel:
INTROIUTUS
„Az Úr Lelke betöltötte az egész földkerekséget, alleluja; és aki mindent magában foglal, ismeri a hangot, alleluja, alleluja, alleluja.” (Bölcs 1,7)
„Támadjon fel az Isten, és szóródjanak szét ellenségei, és meneküljenek előle, akik gyűlölik őt.” (Zsolt 67)
Dicsőség az Atyának stb.
KÖNYÖRGÉS (Collecta)
Istenünk, ki e napon híveid szívét a Szentlélek világosságával tanítottad, add meg nekünk is, hogy ugyanazon Lélek által mindig felismerjük, mi helyes, és az ő vigasztalásában örvendjünk. A mi Urunk Jézus Krisztus által, ki veled él és uralkodik a Szentlélek egységében, mindörökkön örökké. Ámen.
LECKE (ApCsel 2,1–11)
Amikor elérkezett a Pünkösd napja, mindnyájan együtt voltak egy helyen. És hirtelen zúgás támadt az égből, mint egy sebesen süvítő szélvihar, és betöltötte az egész házat, ahol ültek.
És megjelentek előttük lángnyelvek, amelyek szétoszlottak, és egy-egy ilyen láng leereszkedett mindegyikükre.
És mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, ahogy a Szentlélek adta nekik, hogy szóljanak.
Jeruzsálemben pedig zsidók, istenfélő emberek tartózkodtak, minden nemzetből, mely csak van az ég alatt.
És amikor ez a zúgás támadt, összesereglett a sokaság, és megzavarodott, mert mindegyikük a maga nyelvén hallotta őket beszélni.
Elcsodálkoztak és bámultak, és ezt mondták: „Íme, akik beszélnek, nem mind galileaiak? Hogyan halljuk hát őket mindannyian a mi anyanyelvünkön?
— pártusok, médek, elamiták, mezopotámiaiak, júdeaiak, kappadókiaiak, pontusziak, ázsiaiak, frígiaiak, pamfíliaiak, egyiptomiak, Líbia környékéről valóak, ciréneiek, római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok —
halljuk őket a mi nyelvünkön beszélni Isten nagy tetteiről!”
Miért lángnyelvek alakjában szállt le a Szentlélek?
A lángnyelvek megjelenése azt jelezte, hogy a Szentlélek a nyelvek ajándékát adta az apostoloknak, valamint az ő és a hívők szívét Isten- és felebaráti szeretettel gyújtotta lángra.
Miért kísérte a leszállást hatalmas szélzúgás?
Azért, hogy felkeltse az emberek figyelmét, és összegyűjtse őket, hogy meghallgassák Szent Péter apostol prédikációját.
Milyen különleges hatásokat váltott ki a Szentlélek az apostolokban?
A Szentlélek:
- megszabadította őket a kételytől és félelemtől,
- megvilágosította értelmüket az igazság tökéletes megismerésére,
- izzó szeretetet gyújtott szívükben,
- tüzes buzgóságot öntött beléjük Isten országának terjesztésére,
- megerősítette őket minden szenvedés és üldöztetés elviselésére (vö. ApCsel 5,41),
- megadta nekik a nyelvek adományát és a lelkek megkülönböztetésének képességét.
PÜNKÖSDI EVANGÉLIUM (Jn 14,23–31)
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
„Ha valaki szeret engem, megtartja igéimet, és Atyám is szeretni fogja őt, és elmegyünk hozzá, és lakóhelyet veszünk nála.
Aki nem szeret engem, nem tartja meg igéimet. Az ige pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.
Ezeket mondottam néktek, míg veletek voltam.
De a Vigasztaló, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, ő tanít meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondottam nektek.
Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek; nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja.
Ne nyugtalankodjék a szívetek, és ne féljen.
Hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, és visszatérek hozzátok.
Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam.
És most, mielőtt megtörténne, megmondom nektek, hogy amikor megtörténik, higgyetek.
Nem sokat fogok már beszélni veletek, mert jön a világ fejedelme. Bennem azonban nincsen semmije.
De hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy cselekszem, ahogyan az Atya parancsolta nekem.”
Miért nevezik a Szentlelket kifejezetten „Szent”-nek, amikor ez a tulajdonság az isteni személyek mindegyikére igaz?
Azért, mert ő az, aki a belső megszentelődés szerzője, minden természetfölötti adomány és kegyelem forrása, ezért különösen az ember megszentelésének műve tulajdoníttatik neki.
Mit munkál a Szentlélek az emberben?
Megvilágosítja az értelmét, hogy megismerje a vallási és üdvösségre vonatkozó igazságokat, valamint az erény szépségét.
Megindítja akaratát, hogy ezeket kívánja, keresse és szeresse.
Megújítja a szívét, megtisztítja a bűntől, és természetfölötti ajándékokat és kegyelmeket ad neki, amelyek által az ember megszentelődhet.
A Szentlélek csodálatos gyümölcsöket is terem az ember életében.
Melyek a Szentlélek ajándékai?
Izajás próféta (Iz 11,2–3) szerint hét ajándék van:
- A bölcsesség ajándéka, mely képessé tesz arra, hogy Istent megismerjük, a lelki javakat a földi fölé helyezzük, és csak az isteniekben leljünk örömet.
- Az értelem ajándéka, amely által megértjük azokat az igazságokat, amelyeket hitünk tanít; gyermekeknek és felnőtteknek buzgón kell kérniük e kegyelmet, különösen prédikáció vagy hittanóra előtt.
- A jótanács ajándéka, amely megadja a kellő ismeretet, hogy kétségek között önmagunkat és másokat helyesen irányítsunk.
Különösen szükséges ez a felsőbbségben lévőknek, hivatásukat keresőknek, házastársaknak, akik boldogtalanul élnek, és nem tudják, hogyan segíthetnének magukon. - A lelki erősség ajándéka, amely képessé tesz arra, hogy minden szenvedést és üldözést türelemmel és bátorsággal elviseljünk az erény érdekében.
- A tudomány ajándéka, mely által megismerjük önmagunkat, kötelességeinket, és hogy miként teljesíthetjük azokat Isten tetszése szerint.
- Az istenszeretet (jámborság) ajándéka, amely minden cselekedetünkben Isten jelenlétére irányít, és szeretetet ébreszt szívünkben az ő szolgálata iránt.
- Az istenfélelem ajándéka, amely által nemcsak Isten igazságos büntetésétől félünk, hanem minden bűnnel szemben érzünk utálatot, mivel az megbántja Istent – ezt minden földi dolognál inkább kerüljük.
Melyek a Szentlélek gyümölcsei?
Szent Pál apostol felsorolása szerint (Gal 5,22–23) tizenkét gyümölcs van:
- Szeretet,
- Öröm,
- Béke,
- Türelem,
- Szívjóság,
- Jóság,
- Hosszútűrés,
- Szelídség,
- Hűség,
- Szemérmesség,
- Önmegtartóztatás,
- Tisztaság.
Ezen gyümölcsök és a Szentlélek ajándékainak elnyerése érdekében naponta imádkozzuk:
„Jöjj el, Szentlélek Úristen…”
Miért mondja Krisztus: „Az Atya nagyobb nálam”?
Krisztus mint Isten, mindenben egyenlő az Atyával.
Ám mint ember, Krisztus alárendelt az Atyának, ezért ebben az értelemben az Atya nagyobb, mint az emberré lett Krisztus.
Miért mondja Krisztus: „Nem sokat beszélek már veletek”?
Krisztus ezeket a szavakat szenvedése előtt nem sokkal mondta, és ezzel arra utalt, hogy elközelgett az idő, amikor a világ fejedelme, vagyis a sátán – gonosz embereken, a zsidók eszközein keresztül – őt halálra juttatja.
Nem azért, mintha Sátánnak hatalma lett volna felette, hanem mert Krisztus önként akarta vállalni a halált, hogy teljesítse Atyja akaratát.