Mindenki, maga Isten is, meghódol a boldogságos Szűz uralmának, – mondja Szienai Szent Bernardin – (T. 2. serm. 61.) mi annyit jelent, hogy Isten oly módon hallgatja meg könyörgését, mintha az reá nézve parancs lenne. Azért is kiált fel hozzá Szent Anzelm (Lib. de Conc. Virg.): Ó boldogságos Szűz, az Úr oly magas méltóságra emelt téged, hogy bizton elnyerhess minden lehető kegyelmet tisztelőid számára, mert a jeruzsálemi Kozma mondása szerint a te segítséged mindenható.” „Igen, Mária mindenható – teszi hozzá Richárd – mivel a királynénak az összes törvények értelmében ugyanoly kiváltságokkal kell bírnia, mint a királynak. Minthogy azonban a Fiúnak és az anyának hatalma ugyanegy, ebből az következik, hogy a mindenható Fiú mindenhatóvá tette az anyját.” (L. 4. de laud. Virg) „Így mindebből nyilvánvaló, – fejezi be Szent Antonin – hogy Isten az Egyházat Máriának nemcsak oltalma, hanem egyúttal uralma alá is helyezte.” (P. 4. tit. 15. c. 20. § 2.)
Mivel tehát az anyának osztoznia kellett fia uralmában, ennélfogva Jézus, ki maga mindenható, anyját, Máriát is mindenhatóvá akarta tenni, ámbár mindig igazság marad az, hogy a Fiú természeténél fogva, az anya azonban csak Isten kegyelménél fogva mindenható. A tények maguk beigazolták, hogy mindent elnyer az anya, amit Fiától kér; ti. Szent Brigittának is tudomására lőn adva e dolog, midőn egy napon meghallotta, amint Jézus így szólt anyjához: „Tudod szeretett anyám, mily forrón szeretlek; kérj hát tőlem bármit s elnyered; mert nem vagyok képes egyetlen kérésedet sem teljesületlenül hagyni!” Majd gyönyörűen okát is adta ennek az Úr: „Mivel te itt e földön semmit sem tagadtál meg nekem, úgy én most az égben sem fogok semmit neked megtagadni;” (Rev. lib. 1. 4.) mintha csak így szólt volna: „Lásd, szeretett anyám, míg a földön éltél, sohse vonakodtál irántam való szeretetből megtenni azt, amire kértelek; most, hogy az égben vagy, úgy illik, hogy én se utasítsam vissza egyetlen kérésedet sem.” Máriát tehát oly értelemben mondjuk mindenhatónak, amily mértékben azt egy teremtményről állíthatjuk, mely nem képes az isteni tulajdonság viselésére. Az ő mindenhatósága ti. abban áll, hogy imádsága által mindent elnyer, amit csak óhajt.