Szent Bernát azt mondja, hogy Isten Máriát az összes kegyelmekkel betöltötte, hogy az emberek Mária által mintegy csatornán keresztül, minden őket megillető joghoz hozzájussanak. (Serm. de aquaed.) A szent még egy fontos megjegyzést tesz, hogy ti. a boldogságos Szűz születése előtt a kegyelmek eme folyama sokak részére hozzáférhetetlen volt, mivel ez az óhajtott csatorna (vagyis Mária) hiányzott nekik; s hogy Isten avégből ajándékozta e világnak Máriát, hogy Isten kegyelme ő általa állandóan nagyobb bőségben jusson el hozzánk. (Ibid.)
Miként Holofernes, hogy Bethuliát hatalmába kerítse, parancsot adott a vízvezetékek szétrombolására, úgy az ördög is tőle telhető minden módon megrabolni törekszik a lelkeket az Isten anya iránti áhítattól, mert ha egyszer sikerült neki a kegyelmek eme csatornáját elzárni, hamarosan hatalmába ejti azokat. Ezért is imigyen folytatja Szent Bernát: „Láthatjátok kedves lelkek, mennyire akarja Isten, hogy e nagy királynőt szeretetünkkel és áhítatunkkal megtiszteljük, mindenkor hozzá meneküljünk és bizalommal legyünk pártfogása iránt; mert benne halmozta fel az összes örök javak teljes bőségét, hogy megismerjük, hogy minden reménység, minden kegyelem, egész üdvünk Mária kezein keresztül jut el hozzánk.” (Serm. de Nat. Virg.) Ugyanezt tanítja Szent Antonin is, ki azt állítja, hogy minden kegyelem, melyben az emberiség valaha csak részesült, Mária közvetítése illetve közbenjárása révén lett osztályrészévé.
Máriát a holdhoz hasonlítják, mert Szent Bonaventura szerint, mint a hold a nap és föld között foglal helyet és mindazt, mit a naptól nyer, a földdel közli, úgy fogadja Mária is a kegyelmeket az isteni Naptól, hogy azokat velünk, földiekkel közölje. (Serm. 74. de Nat. Dom.)