A boldogságos szűz Mária nemcsak az égnek, és Isten szentjeinek királynéja, hanem királynéja ő a pokolnak és a gonosz szellemeknek is, kiket bűntelen életének ereje által hősiesen legyőzött. Mindjárt a világ teremtése után kijelentette Isten a kígyó képében elrejtőzött ördögnek ama győzelmet és hatalmat, melyet királynénk felette el fog nyerni, ti. Isten megígérte, hogy egy asszony fog megjelenni e földön, ki őt meggyőzi: „Ellenkezést fogok vetni közötted és az asszony között, ő megrontja fejedet.” (Ter 3,15) Ugyan ki más lehetne ez az asszony, mint Mária, az ő ellensége, ki más, mint a boldogságos Szűz, ki alázatossága és szentsége által őt örökre legyőzte és hatalmát egyszersmindenkorra megtörte? Krisztus Urunknak anyja lőn nekünk megígérve ezen asszonyban, – mondja Szent Cyprián; mert mint ugyanő megjegyzi, Isten nem így szólt: Ellenkezést vetek, hanem ellenkezést fogok vetni, miből nyilván következik, hogy emez ígéret nem vonatkozhatik Évára, ki már akkor élt, hanem vonatkoznia kell egy másik, tőle leszármazó asszonyra, kinek Ferreri Szent Vince kifejezése szerint nagyobb javakat kellett visszaszereznie ősszüleink számára, mint amilyeneket Éva az ő bűne következtében elvesztett. (Serm. 2. de Nat. Virg.) Mária volt tehát ama hatalmas asszony, kinek a sátánt leigázni, az Úr szavai szerint fejét megrontani és kevélységét megalázni kellett. Vannak némelyek, kik vitatják, vajon e szavakat Máriára vagy Jézusra kell‑e vonatkoztatnunk, mert a görög fordítás így hangzik: „Ő megrontja fejedet” ahol az ő férfit jelent; de mi Vulgátánkban, mely a tridenti zsinat által egyedül jóváhagyott fordítás, azt olvassuk, hogy az ő nőt jelent és nem férfit, s így is olvasták mindig Szent Ambrus, Szent Jeromos, Szent Ágoston, Aranyszájú Szent János és sokan mások. Álljon különben bármiként a dolog, annyi bizonyos, hogy vagy a Fiú az anya közreműködésével, vagy a Fia által egyedül neki juttatott hatalom segítségével az anya igázta le az ördögöt, úgy hogy, mint Szent Bernát mondja, e gőgös szellemet az ő legnagyobb szégyenére igenis emez áldott Szűz tiporta és győzte le. Ezért is kell neki harcban leigázott rabszolgaként állandóan e királynő parancsait teljesíteni. (In sign. magn.) Szent Brúnó azt mondja, hogy Éva, ki a kígyó által legyőzette magát ezzel halált és lelki sötétséget hozott a világra; míg ellenben a boldogságos Szűz, ki megbirkózott a sátánnal, életet és világosságot adott nekünk. Amazt a sátán győzte le, ez a sátánt győzte meg s leláncolta ellenségünket oly módon, hogy az már meg nem mozdulhat, hogy tisztelőinek ártson. (Ap. Scala Franc. p. 4. cap. 10.)