Az új egyházjog a következő feltételekhez szabja a rendek megengedett felvételét. (974. k.)
1. A felszentelendő legyen megbérmálva.
2. Megfelelően erkölcsös legyen, amit a szeminárium rektorának igazolnia kell.
3. A kánoni kor. A hajkoronát a teológia elején, tehát 17–18 éves korban, a kisebb rendeket ezután fokozatosan szabad felvenni. (978. k. 2.) Az alszerpapi rend a bevégzett 21-ik; a szerpapi a bevégzett 22-ik, az áldozópapi a bevégzett 24-ik, a püspöki a bevégzett 30-ik év után vehető fel. (975. k.).
4. A felszentelendőnek megfelelő tudással is kell bírnia, miért is vizsgát kell tennie. Nevezetesen az alszerpapság a teológia harmadik évének végén, a szerpapság a negyedik év elején, az áldozópapság a negyedik év közepén adható fel (976. k. 2.)
A teológiát nyilvános hittudományi intézetben kell végezni, amelyben két évig bölcseletet s négy évig hittudományt adnak elő. (976. k. 3; 1365 k.) A tanévnek kilenc hónapból kell állnia.
5. A megelőző rendek felvétele. Tilos tehát valamely rendet mellőzni, átugrani. Mindazonáltal az ilymódon felvett rend érvényes volna, kivéve – úgy látszik – a püspöki rendet, amely csak felszentelt áldozópapnak adható fel érvényesen. Vannak azonban tekintélyes tudósok, mint Mabillon, Martène, akik az utóbbi véleményt nem osztják s állításukat történeti példákkal támogatják.
6. Kánoni cím. Az Egyház csak olyanokat enged felszentelni, akiknek állásukhoz mért anyagi ellátásról kellően gondoskodva van. Azt a forrást, amelyből a felszentelt élni fog, nevezik kánoni címnek, amelyre ti. felszentelik.
Ilyen kánoni címek lehetnek az egyházi javadalom, családi vagyon, penzió vagy évjáradék, az egyházmegye avagy a külmissziók szolgálata. A szerzeteseket többnyire „a szegénység” címére szentelik fel.
7. A világi és szerzetes papjelölteknek idejében jelentkezniük kell a püspöknél, aki a hirdetést, akárcsak a házasságkötés előtt, elrendeli.
A hirdetés a felszentelendő plébániájának templomában történik s pedig a végből, hogy a hívek az esetleg tudomásukra jutott akadályokat bejelenthessék.
A felszentelendőknek a kisebb rendek felvétele előtt teljes háromnapi, a nagyobb rendek előtt teljes hatnapi lelkigyakorlatot kell a szemináriumban vagy valamely zárdában tartaniuk. Ezeken kívül az alszerpapság előtt a trienti hitvallást s a X. Pius által előírt antimodernista esküt is kötelesek letenni.
A püspök, illetőleg a szerzetes rendfőnök az alszerpapi szentelés megtörténtéről értesíti azt a plébánost, akinek plébániáján a felszenteltet megkeresztelték, hogy ez a felszentelés tényét a keresztelési anyakönyvbe bevezesse.
Jegyzet. Jellemző a nagy gondosságra, amellyel az Egyház híveinek minél képzettebb lelkipásztorokat adni igyekszik, az a körülmény is, hogy már munkatérre kibocsátott papjait is további tanulásra, önképzésre kényszeríti. Előírja, hogy a teológia elvégzése után a világi papok három, a szerzetes-papok öt éven át évenkint a hittudományok egyes szakaiból vizsgázzanak. A gyóntatáshoz szükséges joghatóság, s az engedély a hitszónoklásra csupán vizsgálat után adható meg. A gyóntatót s szónokot a püspök újabb vizsgára is kényszerítheti, ha képességeik felől kétsége van. Vizsgáznia kell annak is, aki valamely plébánia javadalom elnyerésére pályázik.