Vannak az egyházi rendnek szentségi jellegű fokozatai, amelyek közé a szerpapságot, áldozópapságot és püspökséget soroltuk. Akiket tehát ezekre a fokozatokra szentelnek, azok valóságos szentséget vesznek fel. A többi fokozat felvevői csupán szentelményben részesülnek. Lényegesen eltérők eszerint a különböző rendek által kifejlett hatások is.
A szentségi jellegű rendek, a szerpapság, áldozópapság s püspökség hatásai általában véve a következők:
1.) gyarapítják a megszentelő malasztot, minthogy az egyházirend az élők szentségei közé tartozik;
2.) segítő malasztokat eszközölnek a papi hivatásnak s kötelességeinek jó teljesítésére;
3.) eltörölhetetlen jegyet (karaktert) nyomnak a lélekbe, s pedig minden rend újabbat;
4.) lelki hatalmat adnak az illető rend ténykedéseinek végzésére.
A megszentelő malaszt gyarapodásában és segítő malasztokban csak az részesül, aki az egyházi rendet a kegyelem állapotában s így méltó módon fogadja; az eltörölhetetlen jegyet s a lelki hatalmat azonban mindenki megkapja, aki az egyházi rendet érvényesen veszi fel.
A nem szentségi jellegű rendek általános hatásai pedig ezek:
1.) az Egyház által adott felhatalmazás egyes szertartások végzésére;
2.) az Egyház imádsága által kieszközölt segítő malasztok a rendi cselekvények méltó végzésért.