Midőn Isten embert teremtett, egyben oly hajlamokat, képességet s szükségleteket oltott beléje, amelyek azt a társadalmi rend, a család, az állam megalkotására s az ezekkel járó számtalan hivatás kiépítésére vezették. Ilyen értelemben tehát Isten a szerzője minden állásnak, hivatalnak, foglalkozásnak, amelyek nélkül a szervezett társas emberi élet elgondolhatatlan.
Csak egyetlen egy hivatás, állás, állapot van, amely bár a legszükségesebbek közé tartozik, mégsem az emberi társadalomból nőtt ki, s nem a természetbe nyújtja gyökereit, hanem egyenesen s közvetlenül Isten műve. Ez az örök papi méltóság.