Szeptember 24. Kedd, FOGOLYKIVÁLTÓ BOLDOGASSZONY

Kimenteni az embert a lelki sötétségből, és elvezetni a fény szabadságára”

Az Úr Jézus fogva vitte a fogságot, meghalván legyőzte a halált… Megmutatta, hogyan lehet a halált legyőzve meghalni, rabságban a szabadságot megtartani.”

Fogolykiváltó Boldogasszony a katonai fogház és a fogvatartottak védőszentje. Ünneplése a mercedáriusok rendjében kezdődött. 1218. augusztus 1-én éjszaka a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Pétert a fogolykiváltó rend alapítására. E jelenés emlékére – melynek hatására Nolascói Péter és Pennaforti Szent Rajmund megalapította a mercedáriusok fogolykiváltó rendjét – kezdték ünnepelni Fogolykiváltó Boldogasszonyt. Mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá. Spanyolországban és Franciaországban augusztus első vasárnapján ülték.

Az egész Egyház számára 1696-ban vált kötelezővé: szeptember 24-ét jelölték ki napjául. 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban, de tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, különböző függőségekben szenvedők szabadulásának kérésével.

A középkorban a muzulmán fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. Mozgalmakat, gyűjtést szervezett, sőt szerzetesrendek is alakultak, amelyek tagjai magukat adták cserébe a foglyok kiszabadulásáért. Ennek az ügynek a sikerét az Egyház kezdettől fogva Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította.

Budakeszi-Makkosmárián tartják hazánkban a Nemzeti Katonai Zarándoklatot, ami szintén Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz kapcsolódó kegyhely. A fogolykiváltás ma is aktuális, hiszen rengeteg „modern fogság” van: szenvedélybetegségek, önzés, gyűlölet.

A trinitáriusok, vagyis a Szentháromság fogolykiváltó rendjét (Ordo Sanctissimae Trinitatis de redemptions captivorum) a provencei báró, Mathai János (†1213) párizsi teológiai magiszter, Notre Dame-i kanonok és Valois Félix (†1212), a Capetingek királyi véréből származó remete alapították.

Az ágostonos regulát követő rendet 1198-ban hagyta jóvá III. Ince pápa.

Feladatuk, hogy a pogányok fogságában sínylődő keresztényeket, ha kell, még önmaguk feláldozása árán is váltsák ki. A rend gyorsan elterjedt, a középkorban kolostoraik száma meghaladta a 800-at. Rendházaik mellé a kiszabadított rabok ápolására kórházakat, a megnyomorítottaknak menhelyeket létesítettek.

Az újkorban is megtalálták helyüket, sőt a török elleni felszabadító háborúk során jelentőségük tovább nőtt. Szellemi és diplomáciai jelentőségük is egyre nőtt. Előkelő modorukkal, finom diplomáciájukkal, tudásukkal, szigorú aszkéta életükkel, a rabváltással az akkori közérdeklődés középpontjába emelkedtek.

A török harcok idején utat találtak Lengyelországba és Ausztria-Magyarországba is: 1688-ban Bécsben, 1693-ban Kollonich Lipót esztergomi érsek támogatásával Illaván telepedtek meg.

Magyarországon összesen 9 rendházuk működött Sárospatakon, Pozsonyban, Nagyszombatban, Komáromban, Gyulafehérváron, Egerben, Illaván, Óbudán (Kiscell) és Budakeszin (Makkosmária).

A trinitáriusok 1738 októberében a Zichy-család jóvoltából telepedtek meg Óbudán, ekkor még csak ideiglenes otthonukban, az óbudai Fő tér közelében, a kastélytól délre. A kolostor építése 1745 májusában kezdődött és mintegy 15 évig tartott. A fehér ruhájukon vörös-kék keresztet viselő barátok letelepedésük után hamarosan általánosan megbecsült rendnek számítottak Óbudán. Szükség esetén egyházi szolgálatot is elláttak.

Kiscelli templomuk hamarosan kedvelt zarándokhely lett: évente mintegy ötvenezer ember kereste fel. Szeptember 8-án, Kisasszony napján mintegy tízezer zarándok látogatott ide az ország különböző vidékeiről.

A kalapos király, II. József idején arra hivatkoztak, hogy a trinitáriusok kijuttatják a pénzt az országból, haszontalan csőcseléket váltanak ki, így pénzükkel a pogányokat gazdagítják, sőt ösztönzik az afrikai kalózokat a keresztények elfogására. Így aztán a császár 1781-ben megtiltotta az újoncok felvételét, 1783-ban pedig egyszerűen beszüntette a rend működését.

Az osztrák-magyar rendtartománynak összesen 831 tagja volt. A feloszlatás idején 120 fogadalmas magyar rendtagnak kellett elhagynia kolostorát.

Az Úr Jézus fogva vitte a fogságot, meghalván legyőzte a halált… Megmutatta, hogyan lehet a halált legyőzve meghalni, rabságban a szabadságot megtartani”, ehhez kérjük a Boldogasszony segítségét és oltalmát!

Boldogságos Szűzanya, szabadulásunk áldott kútfője, szabadíts meg minket és általunk minél több felebarátunkat a testnek, a világnak és a gonosz léleknek kötelékeitől.