Szeptember 12. Csütörtök, SZŰZ MÁRIA SZENTSÉGES NEVE

Szűz Mária szent neve ünnepe Festum nominis Beatae Mariae Virginis

Mária szentséges neve szent név, amelytől reszketnie kell a pokolnak!”

A Boldogságos Szűz Mária szent nevét ünnepeljük szeptember 12-én.

Mária neve héberül: Mirjam.

Eredeti jelentése bizonytalan. Jézus idejében a „Marjam” formát használták.

Az arám „mara” (Úr) szóból eredeztetve Úrnőt jelent. A rabbik magyarázata szerint a „marar” tőből származik, s jelentése: keserűség. A görög szentatyáknál főként három értelmezés szerepel: úrnő, megvilágosító, illetve tengernek mirhája.

Szent Jeromos „a tenger csillagá”-nak mondja.

Mária nevének tiszteletétől annak külön ünneppé válásáig nagyon hosszú út vezetett az egyház történelemben. Az első hely, akinél megtaláljuk Szűz Mária nevének tiszteletét, Canterburyi Szent Anzelm (+1109), akit nagyhatású teológusként, filozófusként, a szellemtörténet, a „skolasztika atyjaként” is tisztelünk.

Sok Mária-imádsága közül kiemelkedik az, amelyben kifejezetten Mária nevéhez imádkozik:

Én, méltatlan, azt az egyet kérem, azért az egyért könyörgök a Te szeretett Fiadnak nevében: add meg nekem, nyomorultnak édességes neved folytonos és örök emlékezetét! Legyen nekem édes ételem, lelkemnek mézes eledele! Legyen velem a veszedelmek közepette, legyen velem a szorongásokban, legyen velem, ha szívem kedvre derül!”

Mária neve napja öröm az egyházban, ünnep a csíksomlyói kegyhelyen, a kegyhely Asszonyának, a székely nép jó Máriájának ezrek ajkán szól az ének és az ima:

Mária drága neve, iránytűnk, vezércsillagunk, bátorítónk, tikkasztó fáradságunkban üdítő forrásunk, csüggedésünkben biztatónk, bátorítónk!Számunkra ma is a tiszta, a jóságos, a csodálatos, az anyai, az eleven, az élő Mária Ő.

Mária neve szent név, amelytől reszketnie kell a pokolnak. Emlékezetünkbe hozza a Boldogságos Szűz életét és magasztos hivatását, és növeli bizalmunkat hatalmas közbenjárásában.

Mária szentséges nevének külön ünnepével először 1513-ban Guenca nevezetű spanyol egyházmegyében találkozunk. Az egyházmegye II. Gyula pápától engedélyt kapott, hogy Mária szentséges nevét ünneppel ülje meg.

„…Az ünnep eredetét Spanyolországból nyerte, és kezdetben Mária születése utáni 14. napon ünnepelték, tehát szeptember 22-én. Érdekes megjegyezni, hogy Jézus Szent Nevének ünnepét a Szentszék még nem engedélyezte...”

Az ünnepet Boldog XI. Ince pápa, buda felszabadítója rendelte el, tette egyetemessé az egész Egyházban annak emlékére, hogy 1683. szeptember 12-én a törököknek nem sikerült Bécs városát bevenni.

Ezzel a dátummal kezdődött meg a törökök kiszorítása a Duna-medencéből.

A keresztény seregek megfutamították a Bécset ostromló török hadsereget. Bécs ostroma idején I. Lipót császár (1657–1705) és udvara Passauba menekült, és a kapucinus kolostor Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért.

A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez.

Az ünnep magyarországi terjedéséhez hozzájárult az is, hogy 1686 szeptember 2.-án Buda is felszabadult a török alól, s ezt a győzelmet is Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították.

A Szűzanya számunkra valóban a felszabadítást, a megmenekülést jelenti, hiszen őáltala áradhatott az isteni kegyelem Jézusban ránk. Ezért is kell, hogy különös szeretettel és hálával forduljunk feléje. Ez azonban azt is jelenti, hogy hálánk kifejezéseként igyekezzünk méltók lenni ahhoz a kitüntetéshez, amely azért ért bennünket, mert az Ő gyermekének nevezhetjük magunkat.

Amikor Isten elküldte az angyalt”

A Szűz neve: Mária (Lk 1,27).

Szent Bernát: – Szóljunk valamit erről a névről is, amelyet a tenger csillagának szoktak fordítani és ami nagyon illik a Szűzanyára.

Mária „az a nagyszerű és kiváló Csillag”, amely a magasba emelkedett életünk nagy és hatalmas tengere fölött, hogy ott ragyogjon erényekkel és világoskodjék jó példával.

Ó, te, aki megérted, hogy mindnyájan e világ folyamán inkább viharok között hánykolódunk, mint szilárd talajon járunk, ne fordítsd el szemeidet e csillag ragyogásától, ha nem akarod, hogy elborítson az áradat. (Szent Bernát)

Milyen tisztelet illeti meg Szűz Mária nevét?

Az Isten Anyja nevét, mint magát a Szűz Anyát, ugyancsak kiváló vallási tiszteletben kell részesítenünk, azzal a különbséggel, hogy amíg a Szűz Anyának kijáró tisztelet absolut, addig a nevének kijáró tisztelet relativ, viszonylagos, mert értéke nem önmagában van, hanem Szűz Máriától, akit a név jelez. Így aztán a tisztelet külső kifejezése magának a név viselőjének, a Boldogságos Szűznek szól.

Ezért írja Szent Bonaventura:

„Mivel Szűz Máriának a neve olyan kiváló, hogy kiválóbb puszta teremtménynek nem járhat, ezért nemcsak egyszerű, hanem kiváló vallási tisztelet illeti; ez a név annyi, mint Isten Anyja; ez viszont olyan méltóság, hogy nemcsak az emberek, hanem az angyalok is különös tisztelettel illetik.”

Szűz Mária Szent Neve

Isten mindannyiunkat néven nevez, nevünkön szólít – teszi ezt akkor is, amikor mi a bűn által eltávolodtunk tőle. Meghívása örök és visszavonhatatlan – legfeljebb a mi válaszunk lehet végérvényes nem.

Máriát Isten nevén szólította Gábor angyal által, és Mária kimondta az igent Isten meghívására. Megtudta Mária, hogy ő kegyelemmel teljes, tehát bűn nélkül való. Ez a kijelentés nem indíthatta arra, hogy nemet mondjon.

Amikor a hittanórán megtanuljuk:

Isten jónak teremtett minket, a keresztségben eltörölte az eredeti bűnt, a szentségek által táplál, éltet minket, akkor annak tudatában kellene élnünk, hogy Isten meghívására nem mondhatunk nemet. Isten meghívása örök és nem veszíti érvényét.

Válaszunkkal ne késlekedjünk: adjuk át magunkat neki, aki minket akart, létbe hívott, hogy „uralkodjunk” a teremtett világon. Uralmunk pedig Isten dicsőségére és csak az alázat tudatában létezhet.

Mária megdicsőült, hiszen Isten felvette a mennybe testével együtt „Igenje miatt”,

„Igenje és kitartása miatt”.

Mária a kánai menyegzőn ezt mondta: „Tegyétek, amit mond”.

Nem saját magát helyezte középpontba, hanem tudta, hogy kiválasztottsága Jézus miatt történt meg.

Egy pap élete sem „önmagáról”, hanem Jézusról tanúskodik: „Tegyétek, amit mond!”

Mária nem volt büszke igenjére, nem hangoztatta igenjének gyümölcseit.

Alázatban megmaradt Isten szolgálóleányának, aki azt tette, amit Szent Fia, az

Örök Atya Fia mondott.

Üdvözlégy, Mária, aki megtanítasz minket az alázatra!

Nevedben tiszteljük azt, aki minket halálunk óráján is képes megsegíteni.

Imádkozzál érettünk, bűnösökért. Áldott vagy, áldott vagy Te az asszonyok között!

Mindenható, örök Isten: híveid szívből örvendeznek a Boldogságos Szűz Mária nevének és oltalmának. Hathatós közbenjárására engedd, hogy minden gonosztól megmeneküljünk a földön, és örökké tartó boldogságra jussunk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.