PÜNKÖSD UTÁNI 12.VASÁRNAP
A mai mise szövegének alapgondolata annak megvallása, hogy nagyon nagy szükség van Isten segítségére, különösen abban, hogy ingadozás nélkül járjunk az ő parancsainak útján. Ezért Isten segítőt és közbenjárót adott nekünk: az ószövetségben Mózest, az újban az apostolokat és elsősorban szent Fiát, mert ő az igazi szamaritánus és azután az újszövetség papságát.
– Szükségünkben mily vigasztalás a szentlecke, hogy mi az újszövetség életadó szellemének hívei lehetünk lélek szerint.
– Az újszövetség egyik legszebb tanítása, mely a felebaráti szeretet szociális érzésének igazi mivoltára tanít meg, az irgalmas szamaritánusról szóló evangélium. De egyúttal a jó Pásztor szívébe is bele enged pillantanunk, mert az Úr Jézus a maga szívét tárja fel előttünk ebben a hasonlatban.
Az Oltáriszentség kenyerére és borára és a keresztség, bérmálás, betegek kenetének és a papszentelésnek olajára vonatkozik, amikkel életünk legnehezebb perceiben segít minket a liturgiában Krisztus, az ő papjai által.
Introitus:
Isten, fordítsd figyelmedet segítségemre: Uram, siess megsegítésemre: jöjjenek zavarba és szégyenüljenek meg ellenségeim, kik életemre törnek.
Szent Tiburcius (Tibor) vértanú + 305. Mezítláb kellett parázson járnia. Hitét annál állhatatosabban vallotta. Végül lefejezték.
Szent Zsuzsanna szűz és vértanú + 305. Ugyancsak Rómában, Dioklecián üldözése idején szenvedett vértanúságot Kájus pápa e nemes unokahúga.