(megtartóztatási nap)
„Ég szülte Földet, Föld szülte fát, Fa szülte ágát, Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját, Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát, Mária szülte Krisztus Urunkat,
a világ megváltóját.”
Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt.
„Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.”
A 2. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit: Annát és Joakimot.
Joachim főpap Szent Anna férje, a Boldogságos Szűz Mária atyja, Jézus nagyapja. Az apokrifok, a Jakab ősevangéliuma szerint gazdag jeruzsálemi polgár. Szakállas öregemberként, hosszú köpenyben, kalapban vagy sapkában, olykor pásztoröltözékben, turbánnal ábrázolták.
Szent Joakim tisztelete az újkorban fejlődött ki, önállóan a 15. századtól jelenik meg. Tagja a Nagy Szentcsaládnak, és megjelenik a Szentcsalád-képeken is, a nagy Mária-ciklusok kezdetét jelentő Anna-képeken is szerepel. Már Giotto freskóin (Padua, Aréna-kápolna, 1305 körül) látható áldozatának elutasítása, megérkezése a pásztorok közé, a hírhozó angyal, találkozása Annával. Néha Mária születésénél ott áll az ágy végében. Annával együtt elkíséri Máriát a templomba. 1584-ben vették fel ünnepét a Római Naptárba.
Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária édesanyja, Jézus nagyanyja. Nevét és élete egyes eseményeit a Jakab ősevangéliumból ismerjük; ami szerint egy betlehemi pap, Mátán leánya. Két nővére is volt, Mária és Szóbé. A galileai származású Joachim vette feleségül. Hosszú idő után kapták Istentől gyermeküket, Máriát, akit 3 éves korában a jeruzsálemi templomban Istennek szenteltek.
Joachim ezután hamarosan meghalt, Anna azonban megérte Jézus születését. A gyermek Jézus ott volt halálos ágya mellett, és békés, nyugodt halállal ajándékozta meg nagyanyját. Szent Anna kultusza keleten már a 4. században, Jeruzsálemben kezdődött, ahol Mária föltételezett születési helyén Szent Anna-templomot emeltek tiszteletére. Nyugaton pedig a 10. században kezdett kialakulni kultusza, ünnepét azonban csak 1584-ben, XIII. Gergely pápa tette általánossá.
Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották:
egy részt maguknak tartottak meg,
a másik részt a templomnak és a papoknak adták,
a harmadik részt pedig szétosztották a szegények között.
Gyermektelenségük fájdalmát tovább fokozta egy eset:
„…a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el. Joachim házasságának terméketlenségét ugyanis, bűnössége nyilvánvaló jelének látta…”
Joachimot ez a megszégyenítés olyan érzékenyen érintette, hogy hazatérve elhatározta:
nem marad többé a városban, hanem elbujdosik az erdőkbe és a mezőre a pásztorok közé, hogy a magányban imádkozzék. És így is tett! Imával, jótékonykodással, böjttel kérték Istent a gyalázatuk elvételére. Nem sokkal később azonban megjelent neki Isten angyala és megvigasztalta, imádsága meghallgatásra talált!
Joachimnak és Annának egy időben vitte hírül, hogy gyermekük lesz. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szava igazsága mellé jelül azt adta, hogy Joachim menjen föl Jeruzsálembe hálát adni Istennek, és a templomban, az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Úgy is történt!
Joachim és Anna az Aranykapunál találkoztak, boldogan elmondták egymásnak a látomásukat, majd hálát adván Istennek, visszatértek otthonukba, Názáretbe. Sok könny, keserűség és várakozás után született meg gyermekük, Mária. A várva várt gyermeket hároméves korában a templom szolgálatára ajánlották fel.
Szent Joakim tekintélyes idős korban hunyt el, Szent Anna és Szűz Mária karjaiban. A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Szent Anna a bányászok, hajósok, anyák, szülőanyák, külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak. Szent Joakimmal együtt a házastársak, nagyszülők védőszentje és segítője. A megpróbáltatásokban hűségesek adják a legnagyobb kincseket a világnak!
Olvasmány Damaszkuszi Szent János áldozópap beszédeiből…
Az volt a Gondviselés terve, hogy Annától szülessék meg az Istenszülő Szűz. A természet emiatt nem merte más gyermekkel megelőzni ezt a kegyelemtől áldott magzatot. Ezért maradt gyermektelen az anya addig, amíg a kegyelem meg nem termette benne gyümölcsét. Mert elsőszülöttként kellett a világra jönnie annak, akitől születik majd az egész teremtés elsőszülöttje, és minden benne áll fönn (Kol 1, 17).
Milyen boldog házaspár vagytok, Joakim és Anna! A teremtett világmindenség lekötelezve érzi magát nektek, mert általatok nyújtotta át a Teremtőnek a mindennél értékesebb ajándékot, a Teremtőhöz egyedül méltó tisztaságos édesanyát. Örülj, Anna, te magtalan, aki nem szülsz, fejezd ki örömöd, és ujjongj, aki nem vajúdol (Iz 54, 1).
Ujjongj, Joakim, mert leányodtól gyermek születik, fiú adatik nekünk, így fogják hívni: a világmindenség üdvösségének tanácsadó Angyala, Erős Isten (Iz 9, 6).
IGEN, EZ A GYERMEK – ISTEN!
Joakim és Anna, szent és tiszta lelkű házaspár: titeket valóban házasságtok gyümölcséről lehet felismerni, ahogyan az Úr mondta: Gyümölcseikről ismeritek fel őket (Mt 7, 16).
Ti egészen úgy éltetek, ahogyan Istennek tetszett, és ahogyan illett ahhoz, akit a világra hoztatok. Tiszta és szent házasságtok hozta közénk a szüzesség drágagyöngyét, aki szűz volt szülése előtt, szűzen szülte gyermekét, és a szülés után is szűz maradt. Őrá gondolok most, aki testében, lelkében, szívében oly szentül ápolja majd a szüzességet, mint senki más.
Csodáljuk tisztaságtokat, Joakim és Anna!
Ti a természet rendje szerint híven megtartottátok a házasságban az állapotbeli tisztaságot, és jutalmul a természet rendjét felülmúló ajándékot kaptatok Istentől, hiszen ti hoztátok a világra a férfit nem ismerő Istenszülőt. Ti szentül, jámborul éltétek az emberi életet, és íme, leányotok kiválóbb az angyaloknál, és most már Királynőjük is lett.
Ó, te gyönyörűséges, édes Leány!Ádám gyermeke, de Isten szülője!
Milyen boldogok a te szüleid!Mennyi gyönyörűséggel vettek ölükbe!
Egyedül a te szüleid kiváltsága volt, hogy eláraszthassanak tisztaságos csókjaikkal téged, mindenkor tökéletesen tiszta Szűz. Minden földek, zengjetek az Úrnak öröméneket, ujjongjatok és énekeljetek! (Zsolt 97, 4). Csak kiáltsátok a dicséretet, ne féljetek, harsogjátok Isten dicséretét!
Urunk, atyáink Istene, te Szent Joakimnak és Szent Annának megadtad azt a kegyelmet, hogy tőlük szülessék megtestesült Fiad édesanyja. Kettejük imájára add, hogy mi is eljussunk az üdvösségre, amelyet népednek megígértél. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.