Az a hitigazság, amely szerint a keresztség előtti bűnök a gyónás anyagát nem alkothatják, mert az újjászületés fürdője az áteredő bűnnel egyetemben mossa le azokat lelkünkről, néhány érdekes s eléggé gyakorlati kérdés felvetésére nyújt alkalmat.
Vajon a felnőtt korában feltételes keresztségben részesülő egyén köteles-e előzőleg elkövetett bűneit meggyónni, vagy sem? Ha ugyanis az első keresztség tényleg érvénytelen volt s így a második, feltételesen kiszolgáltatott keresztség az érvényes, akkor ez utóbbinak bűntörlő ereje a gyónást feleslegessé teszi. A gyónási kötelezettség tehát ily esetben kétségesnek látszik. Az általános jogi elv szerint pedig a kétséges kötelezettség nem kötelezettség.
Gyakorlati jelentősége e kérdésnek főleg akkor van, midőn az Egyházba oly protestáns egyén, főleg unitárius tér, akinél, mint nem ritkán megesik, méltán lehet kételkedni, vajon érvényesen van e megkeresztelve.
Vannak tekintélyes hittudósok, kik az imént említett jogi elv alapján azt tanítják, hogy ily esetben a gyónás csak ajánlatos, de nem kötelező. A hivatalos Egyház azonban az ellenkező állásponton van s az ily megtérőknél a feltételes keresztség után a gyónást is megköveteli feltételes feloldozással. Így aztán egyik e két, feltételesen kiszolgált szentség közül biztosan megszerzi a bűnbocsánatot. Oka ennek az eljárásnak főleg az, mert Egyházunk az egyszer kiszolgált, habár talán érvénytelen, keresztség pillanatától fogva az illető egyént alattvalójának tekinti. De meg is akarja óvni a társadalmat a veszélytől, amely abból eredne, ha egyesek kétséges esetekben feljogosítva éreznék magukat a kötelességek szent terhét lerázni vállukról. Ugyanez irányelv szerint jár el Egyházunk akkor is, ha valakinél a felvett házasság vagy egyházi rend vagy a letett szerzetesi fogadalom érvényessége felett támad kétség.
Nagyon világos, ha valamely egészen ritka esetben katolikus egyént kellene feltételes keresztségben részesíteni, ennek csak a még meg nem gyónt bűneit kellene az Egyház kulcshatalma alá vetnie. Mert, ha az első keresztség érvényes volt, akkor ugyancsak érvényesek voltak a rákövetkező gyónásai is, ha pedig az első keresztség nem volt érvényes, akkor a második feltételes keresztségben nyeri meg a bűnbocsánatot.
A keresztség felvételében elkövetett bűnök
Hasonlóképpen vitatárgya az, vajon magában a keresztség felvételében elkövetett bűnök, pl. a hitetlenség, szentségtörés, szükséges anyaga-e a penitenciatartás szentségének? A legtöbb hittudós az ily vétkeket is kétséges anyagnak mondja, melyről majd később szólunk.