HÚSVÉT UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP:
Az egész húsvéti időn át Alleluját zeng az Egyház dicsőségesen feltámadt királyának, aki legyőzte a halált és a poklot. Mentől jobban közeledünk azonban a mennybemenetel ünnepéhez, annál erősebben belevegyül egy más hang is az öröménekbe: a tanítványok szomorúsága mesterük távozása miatt.
A legközelebbi három vasárnap evangéliuma az Úr Jézus búcsúbeszédéből van véve, melyben megnyilatkozik szívének teljes gyengédsége.
Tanuljuk meg a mostani liturgiából, hogyan kell örömünkben, bánatunkban egyformán Krisztushoz csatlakoznunk. – Jézus szavait az evangéliumban kétféle módon lehet felfognunk. Némelyek szerint halálát és rákövetkező feltámadását jövendölte meg ezekkel a szavakkal, mások szerint mennybemenetelére vonatkoznak.
Az Egyház is ebben az utóbbi értelemben magyarázza, mikor most olvassa fel a hívőknek, mert most nem látjuk őt, de az utolsó ítéleten látni fogjuk és az örökkévalósághoz képest valóban csak rövid idő az egész világ létezése.
Introitus:
Ujjongj az Istennek, egész világ, alleluja; mondjatok nevének éneket, alleluja; dicsőségét dícsérve zengjétek, alleluja, alleluja, alleluja!