„Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk születésének hírüladása„
A keresztény gondolatkör erre a napra teszi Szűz Mária szeplőtelen fogantatását, Jézus megfogantatásának ünnepét. Fogantatás hitből, a Szentlélek által, fizikai közreműködés nélkül.
Jézus születése előtt kilenc hónappal Gábor arkangyal a megtestesülés felkínált örömhírével látogatott Máriához. A Szent Szűz „igen” válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének kezdetévé tette e jeles napot.
ÍME A SZŰZ MÉHÉBEN FOGAN ÉS FIÚT SZÜL!
„Megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett”
„Isten elküldte Gábriel főangyalt, hogy hírül adja: elérkezett az idő, amikor beteljesedik az ígéret, amit a próféták ajkával ígért. Eljön az Ő Szent Fia, és a Szent Szüzet választotta, hogy földi édesanyja legyen.”
„Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben, és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!”
Gyümölcsoltó Boldogasszony egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Az ünnep tartalma, hogy Szűz Mária, Jézus édesanyjává lett. Mária ünnepként tartjuk számon, de természetesen elsősorban Jézus Krisztusról szól az ünnep. Ugyanis Jézus világba lépése, a hírüladás rejtett eseményével kezdődött el.
Beszédében Benedek pápa így elmélkedett a szent Péter téren összegyűlt tömeg előtt:
„egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”
Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az Ő kegyelmével.
A nagyböjti időszakban gyakrabban elmélkedünk a Szűzanyáról, aki a Kálvárián megpecsételte Názáretben kimondott igenjét.
Jézussal, az Atya szeretetének tanújával egyesülve, Mária megtapasztalta a lélek vértanúságát.
Kérjük bizalommal az Ő közbenjárását, hogy az egyház, küldetéséhez hűen, bátran tanúságot tegyen Isten szeretetéről az egész világnak. (XVI. Benedek pápa)
„Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a Te Igéd szerint…”
Számunkra – emberek számára – azonban a máriai példa egyértelműen a gyermekeink megfogantatását a gyermekáldást eredményező Szent-nász csodáját és örömét testesíti meg. Azt a csodálatos ünnepet, amikor a Nő úgy dönt, hogy elfogadja és befogadja azt a megtermékenyítő erőt, amely gyermekének születését, egy Lélek megtestesülését indítja el.
A nagyböjti időszakban, amikor a megváltás beteljesedésének, Jézus kereszthalálának megünneplésére készülünk, a mai napon a megváltás kezdetére figyelünk. amikor Mária, a názáreti lány megismeri Isten vele kapcsolatos szándékát, tudniillik azt, hogy őt választotta ki arra, hogy a Megváltó Anyja legyen. Arra az eseményre emlékezünk, hogy a mindenható Isten közölte Szűz Máriával szándékát, miszerint ő legyen a Megváltó Anyja. A mennyei Atya terve az, hogy elküldi Fiát a földre, aki majd megváltja az embereket. Máriával pedig az a terve, hogy ő legyen a Fiúisten Anyja. Az isteni terv megvalósulása az ő feltétlen engedelmességüknek köszönhető. A Fiú, Jézus mindenben azt teszi, amit az Atya kíván tőle s ugyanígy Mária is. Mindketten egész életüket Isten szolgálatába állítják.
A szavak mögé nézve felfedezhetjük, hogy Gábor angyal és Mária beszélgetésében Lukács evangélista csodálatos tanítást ad a születendő gyermek, Jézus és Mária Isten tervében betöltött szerepéről, illetve azokról a tulajdonságokról, amelyek alkalmassá teszik mindkettőjüket sajátos hivatásukra.
A mai ünnep evangéliuma az angyal és Mária párbeszédét írja le.
Isten égi küldötte, Gábor angyal megjelenik a názáreti lánynak, s elmondja neki az isteni tervet…
Mária először csodálkozva fogadja a hírt, aztán kimondja beleegyezését.
Mária az angyali üdvözletből értesül arról, hogy gyermeke fog születni, s ezt hittel elfogadja.
Gábor angyal a jobb kezével egy mozdulatot tesz…
Ez a mozdulat, kérést, könyörgést fejez ki, azaz Gábor angyal nem csupán közli Máriával az Isten üzenetét, hanem arra kéri őt, hogy fogadja el azt. Az angyal szinte könyörög, hogy Mária tegye meg, amit Isten kér tőle a megváltás érdekében.
Gábor angyal természetesen nem a maga számára kéri, hanem az Isten Fia számára.Azt kéri a názáreti lánytól, hogy „vegye fel őt” arra a nagy utazásra, amelynek köszönhetően eljön a világba, „fogadja őt méhébe„, hogy Isten eljöhessen emberi világunkba.
„Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a Te Igéd szerint…”
Ehhez hasonló gondolat egyébként az igehirdetésben is előfordul, gondoljunk csak például Clairvaux-i Szent Bernát egyik beszédére, amelyben a neves hitszónok az egész emberiség nevében könyörög Máriának, hogy mondjon igent Isten akaratára.
„A föld és a menny a Te „igenedre vár”, ó legtisztább Szűz” – Szent Bernát szavai ezek, híres, szép szavak.
Az evangéliumi történetben meghatározó szerepe és jelentése van a „kegyelem” szónak.
Az angyal „kegyelemmel teljesnek” szólítja Máriát, majd pedig azt állítja, hogy a názáreti fiatal leány „kegyelmet talált Istennél.”
A Biblia nyelvezetében a „kegyelem” mindig egy különleges ajándékot jelent, amelynek forrása Isten. Isten kiválaszt valakit, akinek sajátos küldetést szán, és alkalmassá teszi őt arra, hogy teljesítse e küldetést. Az isteni kegyelem ösztönzi a kiválasztottat arra, hogy szentté legyen, s mindenben megfeleljen Isten akaratának. A kegyelem teszi Máriát engedelmessé.
Isten ugyanakkor nem csak kegyelmét adja Máriának, hanem önmagát is, hiszen ez a megtestesülés pillanata. Önmagát adja Máriának, akinek méhében megfogant a Fiúisten a Szentlélek közreműködése által és önmagát adja a világnak, a megváltásra váró emberiségnek. Mondhatjuk tehát, hogy többszörös értelemben kegyelmi pillanatról, kegyelmi eseményről van szó, hiszen Isten legnagyobb ajándéka az, hogy önmagát adja nekünk.
735 évvel Urunk születése előtt Szíria megtámadta Júda királyát.
Akkor adta Isten a jövendölést, és mivel a király inkább bízott az emberekben, az isteni ígéret az Eljövendőről szólt: – Szűztől születik, hogy testvérünk lehessen; – szegénységben él, hogy mindenkinek mindene legyen, mert Általa „Velünk az Isten”.
Az ünnepet Rómában már a 7. században bevezették, neve „Annuntiatio Domini” volt, vagyis az Úr hírüladása.
Keleten a legrégebbi időktől az egyik legnagyobb ünnep. Hosszú időn át Karácsony előtt ünnepelték a milánóiak és Spanyolországban. Eredetileg a keleti Egyház ünnepe. A római Egyház a VII. századtól ünnepli annak emlékét, hogy Isten elküldte Gábriel arkangyalt azért, hogy hírül vigye Szűz Máriának az Istenanyaság nagy titkát: „a Megváltó születését”.
A mai napon tehát az Anyaszentegyház megemlékezik arról, hogy Isten ígérete beteljesedett; valóra vált a prófétai szó:
a Szentlélek teremtő erejével belenyúlt a történelembe;
a Boldogságos Szűz Istenanyává lett;
a második isteni Személy megtestesült.
A Szent Szűz „igen” szavára elindult az istengyermeki élet.
A megváltás művének kezdete, az angyali üdvözlet ünnepe a mai nap.
Mária IGEN-je megerősít mindannyiunkat abban, hogy bátran válaszoljunk Isten akaratára, tegyük meg, amit Isten kér tőlünk. Hogyha Jézus élete József és Mária szerelmének gyümölcse lett volna, csupán emberi élet lenne. Kétségtelen, ezt az emberi gyümölcsöt Isten adoptálhatta volna, de ebben az esetben is csak egy Isten fiává lett embert ünnepelhetnénk. Márpedig a titok, amit a Szentírás és a hit megvall éppen az, hogy Isten saját egyszülött Fia lett emberré a megtestesülés által.
Jézus az örök Atya ingyenes ajándéka, benne Isten az egyszülött Fiát adta nekünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Szűz Mária válasza az isteni megszólításra.
A Názáretben lakó Máriával, József jegyesével a küldött, Gábor angyal közölte a nem remélt megtiszteltetést, Isten megváltó akaratát, Jézus csodálatos fogantatását.
Mária életének legnagyobb titkát ünnepli ezen a napon az Egyház: az asszonyok közt Áldott anya lett és az „Ige testté lett”. A liturgiában ezt a csodát térdet hajtva említették évszázadokon keresztül.
Mai liturgiánkban a szentmise Hitvallásában a „Megtestesült …” szavakat meghajolva mondjuk. A mai ünnepen és Urunk születésének ünnepén (Karácsonykor) a jelenlegi előírások szerint is térdet hajtunk.
Ezt a titkot hirdeti naponta háromszor templomaink harangja, hívva mindenkit az „Úr Angyalának” imádkozására. Ez az engedelmes „igen” egybecseng azzal, amit a Zsoltáros megjövendölt a megtestesült Igéről.
Így szólt az Úr, amikor a világba lépett:
Íme eljöttem, hogy betöltsem akaratodat, Istenem!
Isten örök Igéje még földi Édesanyjában sem akart találkozni a bűnnel.
Isten elküldte Gábriel főangyalt, hogy hírüladja: elérkezett az idő, amikor beteljesedik az ígéret, amit a próféták ajkával ígért. Eljön az Ő Szent Fia, és a Szent Szüzet választotta, hogy földi édesanyja legyen. Jézus Krisztus azért jött el, hogy az engedetlenség bűnét tökéletes engedelmességével meggyógyítsa.
Az Ő engedelmessége egyszer s mindenkorra megváltott minket.
Mária megértette Isten akaratát, és igent mondott a Szentlélektől való foganásra. A Szentírás magyarázók szerint, Máriának az a mondata, hogy „történjék velem a te szavaid szerint” egy örömteli sürgetést jelentett, egy készenlétet arra, hogy Isten akarata minél előbb megvalósuljon.
Mária erénye a hit és az engedelmesség volt. Nyitott volt az isteni kegyelemre, befogadta azt és együttműködött vele. Erre a bűntelen, kegyelmi állapota tette képessé. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy meghozhassa élete legnagyobb döntését.
Ő volt Istennek az a teremtménye, aki teljesen szabadon, tiszta szívvel ajándékozta oda magát Isten elgondolásának.
Kész vagyok-e engedelmeskedni Istennek?
Készen állok-e arra, hogy akaratát teljesítsem, ha meghív valamilyen feladatra?
Kész vagyok-e Istennek szentelni életemet?
Nagyböjtben vagyunk. Most valahogy fogékonyabbak kellene, hogy legyünk a vallásos élet dolgaira. Most Isten, az Egyházon keresztül még bővebben megajándékoz az ő kegyelmével. A nagyböjti gyakorlatok, mint a keresztút, szentmise, gyónás-áldozás, lelkigyakorlatok, bőséges kegyelmi források. Mindezek segítenek, hogy nyitottabbak és befogadóbbak lehessünk arra, amivel Isten meg akar ajándékozni.
Urunk Jézus, Édesanyád csak akkor mondott igent, miután meggyőződött róla, hogy Isten küldöttje járt nála. Ezután viszont nem tétovázott beleegyezését adni, hanem készségesen átadta értelmét és akaratát, testét és lelkét Isten terveinek szolgálatára. Kérünk, add kegyelmedet, hogy ma, amikor a Hiszekegyet mondva térdet hajtunk a megtestesülést megvalló szavakra, testünknek ez a mozdulata fejezze ki elménk értelmes meghódolását, akaratunk beleegyezését, érzelmeink megnyugvását a mennyei Atya ránk vonatkozó terveiben.
Szent Szűz, Megváltónk Édesanyja, biztos vezetőnk Isten és a felebarát felé, te, aki szíved mélyén megőrizted Jézus szavait, anyai közbenjárásoddal oltalmazd a családokat és az egyházi közösségeket, hogy segítsék a gyermekeket és a fiatalokat, amikor az Úr hívására nagylelkű választ kell adniuk. Ámen.