Az anya gyermekét tulajdon tejével táplálja. Ez a természet rendje, amely alól semmi rang, legfeljebb csak a szükséghelyzet menthet fel. Ezt a szülői kötelmet a modern tudomány még az erkölcstani íróknál is hangosabban sürgeti. A gyermek fejlődő szervezetét ugyanis tulajdon édesanyja teje fejleszti, építi legüdvösebben. Ehhez járul még a nem csekély testi, sőt erkölcsi veszély, amelybe a gyermeket a beteg vagy romlott erkölcsű dajka teje döntheti. A szoptató-dajkáknak fontos ok nélküli igénybevétele vétség a társadalom ellen is. Számos szegényebb sorsú fiatal anyát ugyanis arra bírhat, hogy saját gyermekét elhanyagolja, veszni engedje, sőt tiszta erkölcsét is áldozatul dobja, csakhogy elég kényelmes és jövedelmező dajkai állását minél tovább élvezhesse.