A nő az ókorban a zsidó népnél

A zsidó népnél a nő helyzete már sokkal kedvezőbb. Midőn Rebekának, az „igen ékes leányzónak” és szépséges szűznek, Izsákkal, Ábrahám fiával való eljegyzéséről folyik a tárgyalás, a szülök így szólnak: „Híjuk elé a leányzót és kérdjük meg akaratját!” És mikor a hívásra előjött, tudakozák: „El akarsz‑e menni?… Ő mondá: Elmegyek”. (Ter 24,57.58) Tehát már szabadon dönthet sorsa felett. Egyes zsidó nők, mint Judit és Eszter, Debora, fényes betűkkel írták be nevüket népük történetében.

Mindazonáltal a többnejűség s az elválás lehetősége, sőt könnyűsége, melyet Mózes a zsidók keményszívűsége s keménynyakúsága miatt egyelőre kénytelen-kelletlen eltűrt, a női méltóságot alapjában megrendítette.