Január 19. – Péntek

SZENVEDŐ JÉZUSOM

Szenvedő Jézusom, Te erős Te bátor,

Te aki nem féltél sem a kínhaláltól,

sem e szenvedéstől mik a Tested érték,

pedig a tövisek homlokodat tépték.

Te akit először véresre sebeztek,

azután a végén keresztre szegeztek.

Könyörülj meg rajtam, bánat könnyem fakad,

irgalmadért esedezem feszületed alatt.

Irántam a szíved kegyelemmel teljék,

vedd el tőlem uram a keserűség kelyhét.

Vedd el tőlem uram töviskoronádat

a korbácsütések, ó de nagyon fájnak.

Hitvány, gyáva testem, hogy vigye kereszted,

mikor olyan nehéz, hogy a vállam reszket.

Téged elkísért az édesanyád könnye,

nekem senkim sincsen aki velem jönne.

Nekem senkim sincsen aki mellém állna,

oly árva vagyok olyan nagyon árva.

Egyedül csak te vagy akibe remélek,

ne hagyd, hogy elvesszek könyörögve kérlek.

Ne hagyd, hogy szenvedjek, hogy az élet fájjon.

Váltsd meg az életem, váltsd meg a halálom.

Bocsájtsd meg a bűnöm, Te tudod, Te látod,

ellenségeimnek én is megbocsájtok.

Múljék el a bánat ne gondoljunk másra,

csak az eljövendő szent feltámadásra.

Jézus Szíve Te tudsz segíteni,

Jézus Szíve Te fogsz segíteni,

Jézus Szíve már segített, dicsőség az Istennek.

Amen.