Szent Bonaventura himnusza Szent Antal tiszteletére
Szent Antal sírját 1263. évi április hó 13-án találták meg, s akkor jelen volt ott Szent Bonaventura is. Szent Antal nyelve teljesen éppen és rothadatlanul piroslott még. A szent nyelvet kezébe vette Szent Bonaventura s örömében fölkiáltott: „Oh áldott nyelv, mely mindig Istent dicsérted és másokat is az Ő dicsőségére buzdítottál, mily becses lehetsz te Istennél!” Azután megcsókolta a nyelvet s utána megírta ezt a szép himnuszt:
Csodákat kik látni vágytok,
Oh jöjjetek Szent Antalhoz!
Fekélyt, nyomort, vétket, halált,
Sátánt elűz, gyógyulást hoz.
Szent Antalnak imájára
Tenger enged, bilincs törik,
Az elvesztett tagot, vagyont
Ifjú és agg visszanyerik.
Veszély tűnik, szükség múlik,
Páduában azt hirdetik,
Azt beszélik, kik érezték
Szent Antalnak jó tetteit.
Szent Antalnak imájára
Tenger enged, bilincs törik,
Az elvesztett tagot, vagyont
Ifjú és agg visszanyerik.
Dicsőséget zengünk neked,
Atya, Fiú, és Szentlélek!
Szentháromság egy Istennek
Áldás legyen és dicséret!
Szent Antalnak imájára
Tenger enged, bilincs törik,
Az elvesztett tagot, vagyont
Ifjú és agg visszanyeri!
Imádkozzál érettünk, Szent Antal!
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk!
Örvendeztesd meg, Úristen, szentegyházadat Szent Antal hitvallódról való bizalomteljes megemlékezés által, hogy lelki segélyek által mindig oltalmaztassék, és az örökké tartó örömök birtokába jusson. A mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.
(IX. Pius pápa 1866. január 25-én száznapi búcsút engedélyezett mindazoknak, kik ezen himnuszt a hozzátartozó könyörgéssel elmondják. Akik pedig egy hónapon keresztül mindennap elvégzik, a szokásos föltételek mellett tetszés szerint választható napon egy teljes búcsút nyerhetnek.)
Novena, vagyis kilencnapi ájtatosság Szent Antal tiszteletére
Intelem
A jámbor hívők a keddi napot szentelik a nagy Csodatevő különös tiszteletének. Ez már igen régi szokás, amely bizonyára onnan származott, hogy Szent Antalt keddi napon temették. De azért is imádkoztak a hívők különösen keddi napon a Szenthez, mert észrevették, hogy ezen napon végzett imáikat az Isten a Szent érdemeiért igen gyakran meghallgatta. És hogy a keddi napon maga Szent Antal is előszeretettel hallgatja meg tisztelőinek kéréseit, kitűnik a következő eseményből: 1617-ben Bolognában megjelent a nagy Szent egy jámbor életű nőnek és így szólt hozzá: „Látogasd meg kilenc kedden át képemet a Szent Ferenc templomában, és meghallgattatást nyersz.” A jámbor nő aszerint cselekedett is, és csakugyan meghallgattatott kérése. Ezen példán fölbuzdulva mások is, igen sokan végezték a kilenc keddi ájtatosságot Szent Antal tiszteletére, és közülök számosan a legkülönfélébb bajaikban meghallgattatást nyertek. Manapság ez a kilenc keddi ájtatosság az egész katolikus világban nagy kedveltségnek örvend.
Azok számára, akik talán még nem tudnák, mi kívántatik a kilenc napi ájtatosság végzéséhez, megírjuk itt röviden annak módját. Ebből ki fog tűnni, hogy ezen igen üdvös ájtatosság végzése nem jár valami különös nehézséggel.
Választunk tehát kilenc egymásra következő keddi napot, melyeken Szent Antal tiszteletére különféle ájtatosságokat végzünk. Ezeken a napokon oly templomban, ahol a Szentnek oltára van, szentmisét hallgatunk s Szent Antal képe vagy szobra előtt különféle imákat végzünk. Ha nem volna módunkban ilyen templomba menni, imádkozhatunk otthon is Szent Antal képe előtt. Ha jól és hasznosan akarjuk végezni ájtatosságunkat, akkor el ne mulasszuk a kilenc kedd valamelyikén – legjobb az első és utolsó kedden – szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járulni és a római pápa szándékára imádkozni, mert ez által búcsúban is részesülhetünk. Itt mindjárt megjegyezzük, hogy az év minden keddjén is hét évi és hét quadragenai búcsút nyerhetünk, ha Szent Antal tiszteletére valamely ájtatosságot végzünk.
Hogy ez a kilenc keddi ájtatosság csakugyan igen üdvös, bizonyítja az a számtalan kegyelem, melyben részesültek azok, kik ezt az ájtatosságot buzgó szívvel végezték. Nem szabad azonban feledni, hogy Isten csak azon kérésünket hallgatja meg, amely örök üdvünkre szolgál, és Isten akaratával megegyez. Hogy mi válik örök üdvünkre, azt a végtelenül bölcs Isten legjobban tudja. Azért megesik, hogy a kért dolgot Isten nem adja meg nekünk, de ad minden esetben valami más kegyelmet helyette, amelyre mi talán nem is gondoltunk, de amely lelkünk üdvére sokkal fontosabb.
Azért erős bizalommal kell imádkoznunk, de mindig megnyugodva Isten akaratában. Imádságunknak állhatatosnak is kell lennie, mert Isten azt akarja, hogy kegyelmét, melyet sok imádkozással nyertünk meg, jól megbecsülni is tudjuk.
A különféle kilencnapi imák közül legjobbak azok, melyeket Szent Antal különféle erényeinek tiszteletére végzünk, és azokat egy kis elmélkedéssel összekötjük. Íme itt lesz egy szép módja a kilenc keddi ájtatosságnak:
Bevezető ima a kilenc keddi ájtatossághoz
Oh Szent Antal, kinek annyi csodatetteit magasztalják ezren és ezren, íme, én is egész lelkem bizalmával térdelek le eléd, hogy megkezdjem a kilenc keddi ájtatosságot dicső erényeid tiszteletére. A te hatalmas pártfogásodat keresem azon jó reményben, hogy Isten a Jézus keserves kereszthalálának érdeméért és a te hathatós közbenjárásod által megsegít szükségemben és megvigasztalja szomorúsággal teljes lelkemet. Te földi életedben Istennek hű és kedves szolgája voltál, aki sohasem vetetted meg az ügyefogyottak és szerencsétlenek hozzád könyörgő szavát; azért erősen bizakodom, hogy az én bajos ügyeimben hű segítőm akarsz lenni és meg is segítesz, hiszen te a Jézusnak barátja vagy. Ha mindazonáltal Isten végtelen bölcsességének nem tetszenék azon alázatos kérésem, melyért e kilenc keddi ájtatosságot végzem: maradj akkor is kegyes szószólóm Istennél, hogy irgalmas jóvoltát másféle ügyeimben gyakorolja velem. Ám ha csakugyan üdvösnek látná Isten kérésemet, akkor, oh kedves és jóságos Szent Antal, ne szűnjél meg imádkozni érettem Istennél, hogy kegyelmét meg ne vonja méltatlan bűnös gyermekétől.
Jól tudom, miszerint igen sokat és igen gyakran vétettem Isten ellen, és ez által méltatlanná lettem a te kegyes pártfogásodra. De tekints töredelmes, bánatos szívemre és vidd az én bűnbánó fohászaimat az irgalmas Isten trónja elé. Íme fogadom, hogy minden igyekezetemmel azon leszek, hogy ezentúl kerüljem a bűnt és az arra vezető alkalmakat. Ne vesd meg tehát töredelmes lelkemnek kérését, hanem segíts rajtam azon szeretettel és részvéttel, mellyel már annyi bűnösön segítettél.
A legbensőbb tisztelettel hajtom meg térdemet szentképed előtt, oh Szent Antal! Vajha annyi hittel és szeretettel imádhatnám az isteni kisdedet, kit karodon tartasz, mint amennyi buzgósággal te imádtad őt! Kérlek, helyettem is imádd őt és ajánld irgalmába ezen ájtatosságomat, hogy kérésem teljesülvén, hatalmadat éltem fogytáig áldhassam és magasztalhassam. Amen.
Első keddre
Elmélkedés: Szent Antal hitéről
„Hit nélkül lehetetlen Isten előtt kedvesnek lenni.” Szent Antal azért igen kedves volt mindig Isten előtt, mert hite igen erős volt. Ő mindent csak a hit szerint cselekedett, és a hit szerint ítélte meg a földi dolgokat. Előkelő születése, szüleinek s rokonainak gazdagsága nem zavarta meg rendíthetetlen hitét egy pillanatra sem. A jó sors, üldöztetés, betegség és testi fájdalmak mind csak arra szolgáltak, hogy annál erősebben higgyen. Amit a hit szerint jónak és szükségesnek ismert föl, azt követte és véghezvitte a legnagyobb nehézségek dacára is. Istenben s az örökkévalóságban való hite olyan eleven volt, hogy úgyszólván mindenre képessé tette őt, még csodák tételére is. Akármi történt vele vagy körülötte, bármennyire hitvány is volt igen sok kortársának s a népnek hite, ő mindezek ellenében rendületlenül tartotta magát a Krisztus szavához: „Aki pedig bennem hisz, még ha meghalt volna is, élni fog.” Fontold meg, keresztény felebarátom, milyen a magad hite? Talán nem tagadod vallásunk tanait, de talán nem is igen hiszed, vagyis nem törődöl sokat a hittel, bárha mégis jó katolikusnak mondod magad. Így van-e? Vigyázz! mert nem elég, hogy nem vagy hitetlen, hanem élned, cselekedned is kell a vallás tanai és parancsai szerint. Szemed előtt tartod-e ezt? Hogy vagy a templombajárással, böjttel, gyónással? Nem szoktad elhanyagolni ezeket? Nem tartod mindezt csekély fontosságú dolognak? Imádkozzál ma Szent Antalhoz, hogy esdje le számodra Istentől az élő hit kegyelmét.
Fohász Szent Antalhoz
Oh dicsőséges Szent Antal! Te látod, miként az én hitem gyönge és tehetetlen, hiszen gyakran úgy élek, mintha nem is hinnék már semmit! Megalázódva és mély tisztelettel szemlélem a te csodálatos hitedet, mely minden szavadnak és tettednek egyedüli forrása volt! Kérlek, kedves Szent Antal, imádkozzál érettem, hogy hitem megerősödjék, és ne legyen lelkem többé olyan, mint a kietlen pusztaság. Kérj számomra erőt vallásos kötelmeim teljesítésére, megnyugvást az Isten akaratán, kitartást a vallásgúnyoló vagy hitközömbös szokások elleni küzdelemben, hogy egyedül csak a hit világánál járjak és küzdjek e földön, és annak erejével nyerjem el a mennyei koronát. Amen.
Második keddre
Elmélkedés: Szent Antal Istenbe vetett reményéről
A kishitű ember igen hamar esik kétségbe. Tehát ahol nincsen eleven, erős hit, ott a reménynek sem lesz helye. – Szent Antal az ő erős hitével csodákat is tett, tehát az ő reménye is erős, meginoghatatlan volt. Mikor Afrikába érve azonnal halálos betegségbe esett, nem vesztette el reményét Istenben. Mikor ugyancsak betegen visszamenve, hajóját a tenger viharja hányta-vetette: ő nyugodt maradt, mert tudta, hogy Isten mindezt az ő javára és örök üdvére fordítja. Bármi történt is vele, ő mindig remélt Isten jóságában, hogy vele marad kegyelmével egész életén át. Mindig szeme előtt volt Isten véghetetlen szentsége és igazságossága; de azért nem kételkedett soha Isten irgalmasságában. Lelke minden buzgalmával szolgált híven az Úrnak, de egyszersmind lelke egész erejével remélte mindig az örök élet boldogságát.
Gondolkozzál csak, keresztény felebarátom, hogyan állsz te az örök üdvösség iránt való reményeddel. Vagy talán nem is igen szoktál gondolni a földöntúli életre? Ez igen nagy hiba volna! Hiszen az örökkévalóságba be kell lépnünk okvetlenül; tehát nem lehet reád nézve közömbös, hogy minő kilátásod, reményed lehet holtod utánra! Tedd jóvá, amit rosszul cselekedtél, pótold minél előbb, ami jót elhanyagoltál, hogy az örök boldogságban való reményed bátorságos legyen.
Fohász Szent Antalhoz
Oh kedves Szent Antal! ki sohasem kételkedtél Isten irgalmában s örök üdvödben, taníts meg engem is rendületlenül reményleni lelkem üdvözülésében. Ne engedd, kérlek, hogy a bajok, gondok, a világ és a gonosz lélek kísértései miatt gyöngüljön bennem az örök élet után való bizodalmas vágyakozásom. Könyörögj érettem Istennél, oh dicső pártfogóm, hogy örök üdvöm iránt soha kétségbe ne essem, hanem szüntelenül reméljem az örök boldogságot. Amen.
Harmadik keddre
Elmélkedés: Szent Antal szeretetéről
Szent Antal egész szívével-lelkével szerette Istent és az embereket is Istenért. Ő mindent elhagyott Isten iránt való szeretetből: rokonságot, vagyont, hírt, dicsőséget. Isten és embertársai iránt való szeretete vezette őt Afrikába, ahol vérét kívánta ontani Isten dicsőségére és embertársai üdvére. Egész életét arra szentelte, hogy az embereket a bűntől és az örök kárhozattól megmentse. Szeretetéből nem zárt ki senkit; ő nem tett különbséget ember és ember között.
Vedd fontolóra, keresztény lélek, miként tartod meg Isten ezen főparancsát: szeressed a te Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből, egész lelkedből és minden erődből. Mit tettél eddig Isten iránti szeretetből? Talán inkább a bűnt szereted? Tedd föl magadban, hogy e mai napon valamit Isten dicsőségére fogsz cselekedni.
Hogyan viseltetel felebarátaid iránt? Nem tartod magad különbnek, mint a szegényebbeket, más nemzetbelieket? Nem tartasz talán haragot valakivel? Vigyázz! mert így nem tarthatod meg te se Isten szeretetét és barátságát. Tedd föl magadban, hogy Szent Antal példájára mindenki iránt barátságos és jóindulatú akarsz lenni.
Fohász Szent Antalhoz
Oh dicső védszentem, kedves Szent Antal! ki egész életedet egyedül Istennek és felebarátaid javának szentelted s azért minden földi javakról készségesen lemondottál: nyerd meg nekem az édes Jézus isteni szívétől azon kegyelmet, hogy az én bűnös szívem is szeretetre gyulladjon Isten iránt. Nyerj számomra bocsánatot azon hibáimért, melyekkel felebarátaim ellen vétettem, és irts ki szívemből minden gyűlölködést, hogy e földön békében, a másvilágon örök örömben részesüljek. Amen.
Negyedik keddre
Elmélkedés: Szent Antal alázatosságáról
„Tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű” – mondja az Úr Jézus. Az alázatosság alapja minden erénynek. Szent Antal nagyon jól tudta, hogy Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Legnagyobb lelki gyönyörűsége abban tellett, ha a kolostorban szolgai munkát végezhetett. Ellenben igen rosszul esett neki, ha megdicsérték. Imádságai és önmegtagadás által ápolta magában folyton az alázatosság erényét. És mivel annyira szerette az alázatosságot, azért is legjobban érezte magát a legszegényebb emberek társaságában.
Vizsgáld meg magadat, keresztény felebarátom, tudnál-e te is alázatos lenni? Nem vagy talán kicsit büszke születésedre, állásodra, vagyonodra, szépségedre, erődre? Nem szeretsz-e mindenütt feltűnni beszédeddel, magaviseleteddel, cifra ruháddal? Nem várod-e mások dicséretét? Vigyázz! mert a kevélység ördögi indulat és forrása minden bűnnek. Tedd föl magadban, hogy Szent Antal példájára inkább az Isten kedvében fogsz járni, mintsem futkosni a világ hiú dicsérete után.
Fohász Szent Antalhoz
Oh mindig alázatos szívű Szent Antal! ki a megaláztatásokat kedvelted, a magasztalásokat pedig kerülted, taníts meg engem is ezen dicső erényed követésére. Add, hogy minden bajt és megaláztatást méltó bűnhődésemnek tekintsem, hiszen bűneim sokasága miatt meg is érdemlettem azt. Nyerd ki nekem az alázatos Jézustól az önmegtagadás kegyelmét is, hogy szívembe szálljon ama béke, melyet a kevélyek nem ismernek, de az Úr alázatos szolgái nagy lelki gyönyörűséggel élveznek. Erősíts meg engem föltett szándékomban, mellyel a kevély indulatokat kerülni, az üldöztetéseket és bántalmakat pedig békével és alázatos szívvel elviselni akarom. A mai napot különösen alázatosságod tiszteletére kívánom szentelni, légy tehát hű segítőm, hogy méltó legyek a szelíd és alázatos szívű Üdvözítő kegyelmére, ki él és uralkodik mindörökké. Amen.
Ötödik keddre
Elmélkedés: Szent Antal szegénységéről
„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa” – mondotta az édes Üdvözítő. A gazdag ember sok kísértésnek van kitéve mindig. Ha rosszul használja föl az Istentől adott vagyont, elvesztette örök üdvösségét. Szent Antal a teljes szegénységet választotta, hogy Istennek annál hívebben szolgálhasson. Pedig igen gazdag családból származott, de mindenét elhagyta, hogy szegény lehessen. Ebben is követte Jézust, ki elhagyta mennyei trónját s emberré lévén, a legszegényebb sorsban lett része e földön.
Fontold meg, keresztény felebarátom, hogy a szegénység nem szégyen, hanem nagy és becses kincs Isten előtt. Ha magad is szegény volnál, mint a templom egere, nincs okod zúgolódni és kétségbeesni, mert Isten megdicsőíti a te szegénységedet, csak a bűnt kerüljed. Ha pedig nem vagy szegény, hanem jómódú: légy rajta, hogy legalább lelki szegény lehess. Akkor vagy pedig lelki szegény, ha vagyonodat nem magadénak, hanem Istenének tartod, ha a vagyont csak annyira becsülöd, amennyire általa jót tehetsz és érdemeket szerezhetsz a mennyországra. Nem vagy talán kapzsi? Nem szereted-e a pénzt jobban, mint mindent e világon? Jaj neked, ha így volna, mert az Úr mondja neked: bizony már e földön elveszed jutalmadat, tehát a másvilágon nem várhatsz semmi jutalomra.
Fohász Szent Antalhoz
Oh Szent Antal! ki mindenedet elhagyván, a legnagyobb szegénységet választottad Krisztus példája szerint, hozzád folyamodom gyarlóságomban, és kérlek, eszközöld ki hathatós közbenjárásoddal számomra azt a kegyelmet, hogy szegény sorsomat ne bánjam, hanem inkább nagyra becsüljem. Ne engedd, hogy szegénységem miatt eltérjek az Úr parancsainak ösvényéről. Segíts meg engem a lelki szegénységre is, hogy vagyonommal mindig csak Isten szándékai szerint sáfárkodjam, hogy ekképpen méltó legyek az örök jutalomra a mennyekben, ahol a minden kincsek tárházát, Jézust bírjam örökké. Amen.
Hatodik keddre
Elmélkedés: Szent Antal szívtisztaságáról
Isten előtt legkedvesebb erény a szívtisztaság. Ez a szép erény megkülönbözteti az embert és mintegy angyallá teszi emberi testben. Szent Antalt a legnagyobb mértékben ékesítette a szent tisztaság. Az anyaszentegyház ezért liliommal, a tisztaság jelképével tünteti ki Szent Antal képeit, szobrait. Ő mindig igen féltékeny volt ezen legdrágább kincsére. De nem a maga erejében bízott, hanem egyedül csak Isten kegyelmében. Ennek erejével és a kitartó ima hatalmával távol tudta tartani magától a tisztátalan lélek minden kísértéseit. Az édes Jézus annyira szerette Szent Antal szívtisztaságát, hogy egy ízben kisded alakjában a karjára szállt le, s mintegy enyelgett vele. Így tüntette ki őt, aki most az angyalok és szüzek társaságában dicsőíti az isteni Bárányt a mennyei paradicsomban.
Fontold meg, keresztény lélek, hogy neked is becsülni és őrizni kell magadban a szívtisztaságot. Bármily állapotban vagy is, kerülnöd kell mindent, ami a hatodik isteni parancsolat ellen volna. A gonosz lélek leginkább tisztátalanságra csábítja a figyelmetlen lelket. Vizsgáld meg magadat, nem vetkeztél-e tisztátalan gondolatok, harag, vagy cselekedetek által? Ha netalán úgy volna, imádkozzál a szűztiszta Szent Antalhoz, hogy megmentsen e bűnöktől. Fogadd meg, hogy a mai nap folyamán gondosan kerülni fogod a kétértelmű beszédeket és tréfákat, valamint a káromkodást is.
Fohász Szent Antalhoz
Oh dicsőséges Szent Antal, ki szívtisztaságod által méltó voltál karodra venni az isteni kisdedet, hallgasd meg bűnös tisztelődnek hozzád való könyörgését. Hathatós közbenjárásod által távoztass el tőlem minden tisztátalan kísértést és erősítsd lelkemet, hogy gondolataimban, szavaimban és tetteimben híven őrizkedjem mindentől, ami lelkemet beszennyezhetné. Különös oltalmadba ajánlom magamat e mai napon, alázatosan kérve tégedet, hogy a test, világ és az ördög kísértései ellen sikeresen küzdhessek, s ezáltal méltóvá legyek a te pártfogásodra és Isten kegyelmére. Amen.
Hetedik keddre
Elmélkedés: Szent Antal engedelmességéről
Az Úr Jézus igen kedveli az engedelmességet is, hiszen róla mondja a Szentírás, hogy „engedelmes volt szüleinek”. Csak az alázatos szívű lehet egyszersmind engedelmes is, ellenben aki engedetlen, ezzel mutatja, hogy szívében kevély. Szent Antal sohasem volt engedetlen. Szüleinek és elüljáróinak szava szent parancs volt előtte mindig. Legnagyobb öröme az volt, ha olyasmit parancsoltak neki, ami az ő hajlamaival vagy terveivel nem egészen egyezett. Ilyenkor a legbensőbb alázattal gondolt a vérrel verejtékező Jézusra és mondta: legyen meg Uram a te akaratod és ne az enyém! Bármit akart tenni, sohasem mulasztotta el kikérni elüljáróinak engedelmét, de ha azt megnyerte, a legnagyobb pontossággal követte a följebbvalók utasításait. Soha életében nem fordult elő, hogy valami parancsot kedvetlenül teljesített volna. Ellenkezőleg, mindent a legnagyobb készséggel és nyájassággal cselekedett, amit tennie parancsoltak.
Vizsgáld meg magadat, keresztény felebarátom, hogyan szoktál engedelmeskedni szüleidnek, elüljáróidnak. Talán neheztelve és kelletlenül teljesíted azt, amit parancsolnak? Vagy nem szoktál panaszkodni mások előtt elüljáróidra, szüleidre, hogy nehéz dolgot követelnek tőled? Talán sohasem szoktál szívesen dolgozni mások parancsszavára? Vigyázz! mert ha így volna, akkor nem lehetsz kedves még az emberek előtt sem, annál kevésbé Isten előtt! Ha nehezedre esnék a parancsok engedelmes teljesítése, kérd meg Szent Antalt, a te kedves pártfogódat, hogy segítsen meg téged akaratosságod legyőzésében. Fontold meg, hogy szüleid, elüljáróid az Istennek némiképpen helyettesei; ha tehát engedetlen volnál irántuk, az Isten haragját és büntetését vonnád magadra. Tedd föl magadban, hogy főként ma készségesen teszel meg mindent, hogy szüleid vagy elüljáróid megelégedését megnyerhessed.
Fohász Szent Antalhoz
Oh kedves védőszentem, Szent Antal! ki mindig engedelmes voltál elüljáróidnak s legnagyobb örömödet az ő parancsaik készséges teljesítésében lelted, imádkozzál érettem legfőbb Elüljárónkhoz és Mesterünkhöz, az édes Üdvözítőhöz, hogy megadja nékem is a készséges engedelmesség kegyelmét. Taníts meg engem dicső példád szerint akaratomnak megadására mindannyiszor, midőn valamely parancs teljesítése nehezemre esnék. Távoztasd tőlem közbenjárásod által az engedetlenségre kísértő gondolatokat és érzelmeket. Légy segítségemre különösen a mai napon, hogy szüleimnek és elüljáróimnak kedvében járván, méltó követője legyek a te dicső példádnak. Imádkozzál, kérlek, szüleimért és elöljáróimért is, hogy mindnyájan magasztaljuk a te jóvoltodat és dicsérhessük egykor Istent a te társaságodban örökké. Amen.
Nyolcadik keddre
Elmélkedés: Szent Antal önmegtagadásáról
Aki nem tagadja meg magát semmiben, az nem tud ellenállani sokáig a bűnnek. Krisztus megadta az utasítást: „Aki tanítványom akar lenni, tagadja meg önmagát, vegye magára keresztjét és kövessen engem.” Szent Antal Jézusnak eme szavait egész életében szigorúan követte. Nemcsak akaratát vetette alá szigorú fegyelemnek, de testét is folytonos böjttel és önsanyargatással tartotta féken. Már kis gyermekkorában kitűnt ebben. Később pedig oly szigorúan böjtölt, hogy csak annyi táplálékot vett magához, amennyi életbenmaradásához szükséges volt. Szőrcsuhája alatt szúrós vezeklőláncot viselt, amely testét minden mozdulatánál gyötörte.
Keresztény atyámfia! A szenteket nem mindenben követhetjük ugyan, de legalább hasonlókká lehetünk hozzájuk. A szigorú önsanyargatást nem kívánja Isten mindenkitől, de kisebb dolgokban nekünk is önmegtagadóknak kell lennünk. A testnek és az érzékeknek kívánságait nem szabad szabadjára ereszteni, hanem meg kell fékeznünk azokat. Nem szükséges mindent látni, hallani, vagy minden után kíváncsiskodni. Nem szükséges oly táplálékot vagy italt magadhoz venned mindig, amely talán legjobban esik. Lám, mindezekben parancsolhatsz érzékeidnek és elhiheted, hogy nagy hasznát látod a lelki életben. Tedd föl magadban, hogy ma Szent Antal tiszteletére ételben és italban mértékletes és önmegtagadó leszesz.
Fohász Szent Antalhoz
Oh Szent Antal! ki az Úr Jézus példája szerint folytonos önmegtagadásban viselted az élet keresztjét, kérlek, segíts meg engem keresztem viselésében, hogy én is méltó követője legyek az édes Üdvözítőnek. Vigyázz reám, hogy a gonosz kísértések és vágyak lelkemet ne gyöngítsék. Adj erőt, hogy érzékeimet és testem bűnös kívánságait mindenkoron fékezzem, magam akaratát és hajlamait megtagadjam, bűneim fölött igaz bűnbánatot tartsak, s ekként követve téged, eljussak az örök élet országába. Amen.
Kilencedik keddre
Elmélkedés: Szent Antal boldog haláláról
Amilyen az élet, olyan a halál is. Szent Antal élete szent volt és tiszta, tehát szent és boldog volt halála is. Ő nem irtózott a haláltól, hiszen életében mindig vágyakozott utána, mint olyan után, amely egyesíteni fogja szeretett isteni Mesterével. Tudjuk, hogy Szent Antal Afrikába is csak azért kívánkozott olyan nagyon, hogy az Úr Jézusért vértanúhalált szenvedhessen. E földi létet ő csak rövid zarándoklásnak tartotta, melytől a halál fogja megváltani az örök életre. Nem volt nehéz elhagynia e földet, hiszen mi sem fűzte öt hozzá, mert már e földön egyedül Istennek és az örökkévalóságnak élt. Halálára nagy buzgósággal és lelki nyugalommal készült, s naponkint vette magához az Úr szent testét. Méltán elmondhatók róla Szent János eme szavai: „Boldogok a halottak, kik az Úrban halnak meg.”
Gondold meg, keresztény lélek, hogy mindnyájunknak, nekem is, neked is meg kell halnunk. Vajon nincs-e okod rettegni a haláltól és az Örökkévalóságtól? Vajon olyan-e mostani életed, hogy boldog kimúlást várhatsz-e reá? Oh keresztény atyámfia, nagy könnyelműség úgy élni, hogy a halálra nem is gondolunk! Mi lesz veled, ha hirtelen köszönt be nálad a halál, s nem leszen időd rendbe hozni életed botlásait és bűneit? Hát mi lenne még, ha talán most mindjárt kellene meghalnod és Isten ítélőszéke elé állanod? Nem gondoltál még erre a lehetőségre is? Hiszen nézz körül: mennyien halnak meg fiatal korban, egészségesen, kiknek halálát senki sem várta volna? Rajta tehát, keresztény lélek, kezdj még ma készülni a jó halálra az által, hogy jámbor keresztény életre határozod el magadat!
Fohász Szent Antalhoz
Oh Szent Antal! ki mennyei dicsőségben ragyogsz a szentek és boldogok társaságában, tekints le reám, aki a világ bajaival és kísértéseivel küszködöm. Te példát adtál nekünk, hogyan kell jámbor élet által megérdemelni a boldog kimúlás kegyelmét; oh add kérlek, hogy pártfogásod által szerencsésen megmeneküljek az örök kárhozattól. Őrizz meg, kedves védőszentem, főleg a hirtelen és véletlen haláltól, és eszközöld ki számomra Istentől azt a kegyelmet, hogy halálomra buzgón előkészülvén, minden bűneimtől megtisztuljak és méltó legyek Istent színről-színre látva őt magasztalni és áldani örökké. Amen.
Az ájtatosságot bezáró ima
Most már megerősödve benned való bizodalmamban, kérlek, oh Szent Antal, fogadd el kegyesen ezen kilenc keddi ájtatosságomat, melyet a te tiszteletedre végeztem és immár befejeztem. Én alázatos szívvel újból és újból kérlek, oh kegyes védőszentem, vidd fel fohászaimat Isten trónja elé, és eszközöld ki azt a kegyelmet, melyért kilenc kedden át kértelek. Ha szórakozottan vagy hanyagul imádkoztam volna, ne tekints gyarlóságomra, hanem nagy ínséges állapotomra, és mutasd meg rajtam közbenjárásodnak hatalmát. Te, ki oly sokakon segítettél már eddig, végy engem is hathatós pártfogásodba, és ha lelkem üdvére válik, nyerd meg az Úr Jézus isteni szívétől forró kérésem teljesülését.
Legyen áldott az Úr neve! most és mindörökké. Amen.
Páduai Szent Antal, Jézus barátja, könyörögj mérettünk!