Október 8. Vasárnap, Magyarok Nagyasszonya

OKTÓBER 8. – MAGYAROK NAGYASSZONYA ÜNNEPE

MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
„Nézz le mennyből öröködre, Mária nagyasszonyunk,
neked adta át örökre jó szent István szép honunk,
koronádnak legszebb gyöngye – hozzád sír fel – Hunnia,
nem felejt el Árpád népe, míg csak lesz egy hű fia.”

KÜLÖNLEGES ÜNNEPÜNK EZ A MAI!
XIII. Leó pápa ilyen 900 éves töretlen nemzeti hagyományt szentesített hivatalosan is, mikor 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulóján,
„MAGYAROK NAGYASSZONYA ÜNNEPET RENDELT EL OKTÓBER 8-RA”
Azelőtt augusztus 15-én, „Nagyboldogasszony”-kor ülték (mint neve is jelzi), mert 1038. augusztus 15-én halt meg Szent István, koronáját és országát Isten Anyja, Mária oltalmába ajánlva.

Immár ezer év – és ezer évi fönnmaradásunk – a bizonysága, hogy a Szűzanya ezt elfogadta, vállalta.
„Szent István az országot a Mennyei Atyától kapta, mivel fia meghalt, örökségül Nekem adta! Én ezt az örökséget elfogadtam. Más országok is felajánlották magukat Nekem, de örökségem csak ez az egy ország. Történelmében megjárta a keresztutat, de soha el nem pusztul.”

A Szűzanya ugyan mindannyiunk mennyei Édesanyja, de ránk magyarokra megkülönböztetett szeretettel tekint.
Amióta Szent István király elsőként a világon felajánlotta Neki az országot, „emlékezete él minden idők nemzedékeiben”. Csak rajta keresztül juthatunk el „az istenfélelemnek, megismerésnek” útjára, ő mutat be minket Szent Fiának.

Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, a Világ Győzedelmes Királynőjét, hogy Édes Hazánk, Magyarország, végre kiszabadulhasson évszázados „fogságából” és segítségükkel kiváltódhasson a szeretetlenség, a közöny, a hitetlenség, a kétségbeesés, a megtévesztettség és az anyagiasság rabságából.

Ma Szűz Máriát, Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük. Az ünnep evangéliuma az angyali üdvözlet bevezető sorait tartalmazza, miszerint Isten küldötte, Gábor angyal ezekkel a szavakkal köszönti a názáreti szüzet:
„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”
E köszöntésben az angyal „kegyelemmel teljesnek” és „áldottnak” nevezi Máriát.

A kegyelemmel való teljesség hangsúlyozása azért kap szerepet az angyali üdvözletben, hogy senki ne gondolhassa azt, hogy csupán valamiféle emberi kiválóságnak vagy érdemnek köszönhető az, hogy Mária lehetett a Megváltó édesanyja.

Ahhoz, hogy ő alkalmas legyen ezen hivatás betöltésére, Isten kegyelmére volt szükség. Akit tehát Isten kiválaszt egy feladatra, azt kegyelmével alkalmassá is teszi a megbízás teljesítésére. Ez a kegyelmi segítség azonban nem rombolja le az emberi akaratot és nem teszi szükségtelenné az emberi közreműködést.

Mária elfogadta Isten szándékát és együttműködött az isteni kegyelemmel. Az angyal áldottnak nevezi köszöntésében Máriát. Ez a jelző ismétlődik meg Mária személyével kapcsolatban, akit Erzsébet, Keresztelő János anyja, így köszönt:
„Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!” (Lk 1,42).

Isten áldása kíséri életük folyamán mindazokat, akik készek az ő szolgálatába állítani életüket. Talán sokszor hallottuk, de most fájón érezzük, hogy sose volt nagyobb szükség Mária közbenjárására, védelmére népünknek, mint most. Kövessük az ő példáját engedelmességben, szelídségben, imádságban, a rászorulók felé forduló szeretetben!
Figyeljük üzeneteit, hiszen „aki rám hallgat, meg nem szégyenül.”
Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értettünk!

ÉDES HAZÁNK REMÉNYSÉGE!
Mária, Mária!
Mennyei szép hajnal, Kit szépen köszöntött, Gábriel Arkangyal.
Mária, Mária!
Mennyei szép rózsa, Kinek jó illatján, Szívünk meggyógyula.
Mária, Mária!
Gyászban is Fényesség, Árva magyaroknak, Te vagy az ékesség.
Mária, Mária!
Angyalok Asszonya, Tenger szép csillaga, Mennyország ajtója.

Ima hazánk Őrangyalához

Ó hazánk Szent Őrangyala, Tiéd a kiváltság, hogy megvédd reménységünk szeretett földjét.
Hozzád fordulunk, Szent Angyalunk, Isten igazságosságának, szépségének és igazságának hatalmas követe! Vezess elhatározásainkban, őrködj céljaink fölött! Tisztítsd meg kívánságainkat! Hozd el népünk számára Isten irgalmának világosságát! Hozd el népünknek Isten irgalmas jóságát! Hozd el népünknek Isten irgalmas szeretetét!

Ments meg minket, Isten igazságosságának Szent Angyala, múltunk tévedéseitől! Tedd nemessé népünket Isten akaratának igazságával! Tedd erőssé népünket Isten akaratának bölcsességével!

Áraszd népünkre Isten akaratának áldását!
Áraszd ki Isten Lelkének jóságát földjeinkre és folyóinkra!
Áraszd szét Isten Szentségének jótéteményeit a szelek által fáinkra, virágainkra és mezőinkre!
Áldd meg állatainkat, halainkat és madarainkat!
Vedd hatalmas szárnyadra népünket, és vigyél minket mindörökre Isten irgalmas Szívébe! Ámen.

ESTERHÁZY PÁL IMÁJA

Mindenható, örök Isten! kérlek, őrizd meg kedves magyar hazánkat minden külső és belső veszedelemtől, és a boldogságos, mindenkoron szeplőtelen Szűz Máriának, Magyarország Nagyasszonyának, Szent Péter és Pál apostoloknak, Szent István első apostoli királyunknak és minden szenteidnek könyörgése által adj magyar népednek egyességet és békességet; távolíts el tőlünk minden háborúságot és tévelygést, hogy Anyaszentegyházadnak hite szerint neked mindvégiglen bátorságos szabadsággal szolgáljon. A mi urunk Jézus Krisztus által. Amen. (Sík: DB, 855)
Emlékezzél meg Istennek dicsőséges Anyja, magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária! emlékezzél meg örökségedről, melyet hű szolgád, első királyunk és apostolunk, Szent István neked fölajánlott és végrendeletében neked hagyott. Tekints kegyes arccal országodra és dicső érdemeid által légy szószólónk és közbenjárónk szent Fiadnál, Jézus Krisztusnál.
Amen.
(Esterházy Pál imája, Sík: DB 858)

Világ Győzedelmes Királynéja, Kegyes Szűz!
Kész már az ékes koszorú, melyet néped fejedre tűz.
Árva nemzet fonta néked, kívüled nincs támasza,
Zárd be védő karjaidba, Nagyhatalmú Szűzanya!

Öröm kevés jutott nékünk, keserű a kenyerünk,
Fájó panasz, kínzó sóhaj bús , gyötrelmes életünk.
Örvendező Szűz Mária, mosolyt küldjél mireánk,
Oszlik az éj, hajnal hasad, Fényben úszik szép hazánk.

Fiad keresztje tövében vért hullattál könnyezve,
Bús fájdalom a lelkedet, Szívedet hét tőr vérezte.
Ó, Fájdalmas Szűz Mária, Vérző Szíved harmata
Hulljon a kereszt tövében veled síró magyarra!

Mint hazánk Nagyasszonya, Égi Trónon a Helyed,
Az angyalok, a magyar szentek zengenek Hozsannát Neked.
Dicsőséges Szűz Mária, kinek Jézus a Fia,
Add, hogy ismét felviruljon Szép Kerted, Pannónia!

A Kárpátok az, hol könnyből fakad minden kis virág,
S Erdély bércein, hol gyászt öltött fel a világ.
Magyaroknak csonka földjén forrjon össze sziv és lélek,
Világ Győzedelmes Királynéja, esdve kér magyar néped!
ÁMEN!

Örökös Királynőnk, Nemzetünk reménye!
Nagyasszonyunk, hazánk reménye, bús nemzeted zokogva esd.
Nyújtsd, Irgalom, jobbod feléje, botlásiért ó, meg ne vesd!
Mi lesz belőlünk, hogyha elhagysz, bús árvaságunk sírba hervaszt.
Minden reménységünk csak Te vagy,
Szent Szűzanyánk, Szent Szűzanyánk, ó, el ne hagyj!

Hozzád sír a jobbak keserve jámbor családok tűzhelyén.
Szebb idők után esengve, mikor nap süt hazánk egén.
Ó, kérjed Istent újra értünk, ne hagyd elveszni árva népünk!
Minden reménységünk csak Te vagy,
Szent Szűzanyánk, Szent Szűzanyánk, ó, el ne hagyj!

Oltáridat körülzokogjuk, naponta, ó, mert vétkeztünk.
És sírva szent neved sóhajtjuk, Nagyasszonyunk tekints felénk!
Mutasd meg még egyszer e népnek, hogy pártfogásod mint segíthet.
Minden reménységünk csak Te vagy,
Szent Szűzanyánk, Szent Szűzanyánk, ó, el ne hagyj!

Örökös Királynőnk, Nemzetünk reménye!
Szent Fiadat kérve könyörögj velünk.
Veszni indult István öröksége.
Nagyasszonyunk, Mentsd meg nemzetünk!

Magyarok Királynéja! Boldogságos Szűz Anya, Mária!
Neked áldoz magyar szív, mely hozzád örökre hív, Mária!
Oh, Mária! Krisztus anyja! Könyörögj híveidért, a te magyar népedért!

Tekints le országodra, Te árva fiaidra, Mária!
Neked élünk és halunk, Te híveid maradunk, Mária!
Magyarok szószólója! Ügyeink pártfogója, Mária!
Hallgasd könyörgésünket, bajban esdeklésünket!
Állj mellénk Végóránkban, mint megvédőnk a harcban, Mária!