„Hasonló mennyeknek országa a mustármaghoz, mely kisebb ugyan minden magnál, mikor pedig felnő, nagyobb minden növénynél és fává leszen, úgyhogy az égi madarak laknak ágain” (Máté 13,31).
a) Az evangélium s Krisztus kegyelme mélységes, feszülő energia. Aki külről nézi, nem sokat lát rajta; de aki átéli, az csodálatos fejlődést és földből s világból való kiemelkedést tapasztal magán. Nem a sok szón múlik, hanem az erőn; az erő pedig szellem és lélek. Tapasztalja ezt az egyes ember s tapasztalja a nagy világ. Ó evangélium, te igénytelen, titokzatos erő, hogy tisztellek s szeretlek!
b) Mit kell tennem, hogy az Isten országa bennem kifejlődjék? 1. Ki kell terjesztenem hitemet értelmi s erkölcsi világomra s uralkodóvá tennem azt. Jézus szemeivel nézek s nem a világ, a szokás és tradíciók s emberi tekintetek érzékével. A világ majd imperialista, majd kozmopolita; majd kemény és klasszikus, majd meg szentimentális; hitem nem ingadozhatik divat szerint. Ha néha nagy az ellenkezés egy pont körül, később megint vész! Hiszek föltétlenül! 2. Érdeklődés, törekvés, megfeszülés kell, hogy egyénileg sajátosan éljük át a hitet. Ugyanazt a kereszténységet frissen, üdén, aktuális eredetiséggel! Ne álljon utunkba kislelkűség, kényelem, mely bénítsa a szellemi elmélyedést. Ügyes-bajos dolgainkban, szociális vajúdásainkban, társadalmi érintkezésünkben lépten-nyomon akadunk föladatokra, melyeket a hit elvei szerint kell megoldanunk. Tegyük meg; gondolkozzunk, érezzünk erősen, de a hit szerint. 3. Lelki világunk kifejlik, mert a törvény, a kegyelem, az isteni akarat igazsággá, tisztasággá, türelemmé, mérsékletté válik benne, s erős, boldog élet öntudatában jelentkeznek. Fölszívom ezeket, mint az erdő a napsugárt s a harmatot. Azon időpontról, midőn mélyebb Isten-hitre tett szert, mondotta Carlyle: azóta lettem ember.
c) „Az égi madarak eljönnek s ágain laknak.” Az anyaszentegyház a mi fészkünk, itt pihenünk; ha a világban repkedünk is s élelem után szétnézünk, szívünk mégis ide tér; itt van itthon. – Minden szépen kialakult lélek egy-egy hajtása és ága az egyháznak s mindegyik vonz sok más lelket, úgyhogy mondhatjuk, hogy ez ágakon laknak s pihennek a lelkek. Mily vonzóerő van Assisi sz. Ferencben, Szent Ignácban, Szent Vincében! Apológiáknál vonzóbb, édesebb egy-egy szép, szent lélek. Ne sokat disputálni s kritizálni, hanem szépen, szentül, egyedileg élni!
