Az eljegyzés felbomlása

Az eljegyzés felbomlik, ha: 1. a jegyesek egymást önként a házassági ígéret alól felmentik;

2. sőt egyoldalúan is felbontható a jegyesség, ha erre fontos ok van. Ilyen okok pl.:

a) ha az egyik fél szerzetbe vagy szemináriumba lép, vagy örök tisztaságra tesz fogadalmat;

b) ha a másik fél megszegi a hűséget: más személlyel vétkesen vagy gyanúsan érintkezik;

c) ha az eljegyzés után oly körülmények következnek be, vagy lesznek ismertté s pedig akár lelki, akár testi, akár vagyoni szempontból, amelyek léte vagy ismerése esetén az eljegyzés valószínűleg létre sem jött volna. Ily ok lehet pl. ha az egyik jegyes megtudja, hogy a másik hitetlen, másvallású, valamely vétkes, veszedelmes szenvedély rabja, durva természetű, jóhírnevét eljátszotta, nemi vagy más súlyos betegségben szenved, teljesen elszegényedett stb.

A kölcsönös ajándékok a jegyesek között feltételeseknek veendők s az eljegyzés felbomlása esetén a másik félnek visszatérítendők, ha csak az ettől el nem tekint.

Hivatalos eljegyzésre az Egyház senkit sem kötelez, enélkül is lehet érvényesen s megengedetten házasságra lépni.

Mindazonáltal az eljegyzés hasznos és üdvös. A jegyesek ugyanis, mint egymásnak már jogilag lekötöttek, komolyan s lelkiismeretesen készülhetnek a nagy s komoly lépésre. Minden feltűnés és botrány nélkül egymással többször együtt lehetnek s alkalmuk van egymást jobban megismerni s ezúton esetleg a szerencsétlen házasságnak az eljegyzés felbontása által elejét venni.

Embert Eliz, egy előkelő párizsi polgár leánya, el volt már jegyezve. 1776. év szeptemberében volt szándéka jegyesével egybekelni. Egyik előző este a vőlegény vidám társaságban a vallás dolgairól élcelődve nyilatkozott. Menyasszonya gyengéden megrótta érte. A vőlegény erre hetykén kijelentette, hogy csupán kisvárosias korlátoltság Istenre, vallásra valamit adni. A menyasszony megdöbbent e nyilatkozaton, s így szólott: „E pillanattól fogva nem vagyok az ön menyasszonya, mert látom, hogy nem szent ön előtt a vallás. Aki Istent nem szereti, feleségét sem tudná igazán szeretni”. És a nemeslelkű leány megmaradt elhatározása mellett rendületlenül. Hasztalan volt a szülök részéről minden kérlelés. Hiába színlelt most már a vőlegény is vallásos érzelmeket. A derék, vallásos hölgy csak annál inkább megvetette őt.

Jegyzet: A magyar jog szerint az a jegyes, aki az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalép, vagy a másik jegyesnek a visszalépésre alapos okot szolgáltat, a másik jegyesnek s rokonainak a tett kiadásokat megtéríteni tartozik, a kapott ajándékokat pedig természetben vagy értékben visszaadni. (II. T. 3. §.)