„Bevittelek benneteket a Kármel földjére, hogy annak gyümölcsét és legjavát egyétek” (Jer 2,7).
Karmeliták – „Szeretni Istent, és megszerettetni őt”
(Lisielux Szent Teréz)
Izrael egyik legszebb hegye a Karmel-hegy, melynek oldalain ma már Haifa városa terül el. Ötszázötvenkét méter magas csúcsáról a város és a kikötő fölött ellátni a tengerig. A Kármel hegye egy 20 km vonulat, ami a szamariai hegyeknek a folytatásaként nyúlik a Földközi-tengerbe. Héber nevén gyümölcsöst jelent, míg az arabok „Illés hegyének” nevezik (Jebel Mar Elyas).
Az ószövetségi Szentírás költői módon beszél Karmel-hegyéről, mely nem csupán szépségével vívta ki a figyelmet. A Szentírás számos helyen megemlékezik a Kármel-hegy szépségéről, ahol Illés próféta védelmezte az élő Istenben való hit tisztaságát. A próféta ezen a helyen mutatta be égőáldozatát, hogy a hitetleneknek bebizonyítsa, az Úr az egyetlen és igaz isten.
Illés próféta itt védte a hitet isteni kegyelemmel megerősítve, és az ő szellemét követve zsidó majd keresztény remeték ide vonultak, hogy az Úr színe előtt élhessenek.
…A próféták atyja tüzes szekerével eget és földet kapcsol össze – Krisztus előképeként Istenhez közelíti az embert. A Gondviselésében bízva mindig oda megy, ahova Isten küldi.
A végső idők főpapjaként is emlegetik. Mivel a kereszténység, a zsidóság és az iszlám is szentként tiszteli: alakja közös nevező lehet a világ sokféle embere között.Illés nevének jelentése: „az Úr az én Istenem”.
Baál, a hamis istenség ellen fellépve az egy igaz Isten felé irányít. Nagy hatalmat adott neki az Úr, egyetlen szavával el tudja apasztani az égi csatornákat Izrael Baál istent szolgáló királya, Acháb földjén. Illés isteni parancsra egy barlangnál rejtőzik el, ahová a hollók visznek neki táplálékot. Megküzd Baál négyszázötven prófétájával a Kármel hegyén, hogy kiderüljön, ki az egy igaz Isten.Így könyörög az Úrhoz az áldozathoz szükséges tűzért:
„Hallgass meg, Uram, hallgass meg! Engedd, hogy ez a nép felismerje: Te az Úr vagy az Isten, Te téríted meg a szívét” (1Kir 18).A tüzet megadja az Úr, s a hamis próféták mind odavesznek a Kármel hegyén – Illésnek mégis mennie kell. A pusztában Mózeshez és Jézushoz hasonlóan negyven napig vándorol, majd a Hóreb hegyén találkozik Istennel.
Erről így olvashatunk…
„Nem a földrengésben, hanem a lágy szellő susogása között hallád az Úr szózatát, boldog Illés (…), a forgószél által röpített tüzes szekéren pedig (…) az égboltot áthaladtad, ó, isteni ihletettségű próféta.”Hisz Illés nem ismeri meg a halált. Tüzes szekér és lovak emelik az égbe…
Akathisztosz Szent Illés prófétához, I. ikosz
„Angyalok lakótársa, Illés próféta, aki isteni fénytől ragyogsz, és megvilágosítod mindazokat, akik szent emlékedet tisztelik, és téged dicsérnek, dicsőítő énekeket ajánlva neked, mondjuk:
Üdvözlégy, teszbi nagy férfiú! Üdvözlégy, próféták dicső tanítója! Üdvözlégy, hívőket megvilágító ragyogó Nap! Üdvözlégy, a világnak fényt hozó csillag! Üdvözlégy, égi felhők kulcsa! Üdvözlégy, elesett földiek felemelője! Üdvözlégy, Baál gonosz prófétáinak megölője! Üdvözlégy, isteni igazságok buzgó hirdetője! Üdvözlégy, mert te vagy az üdvösség tanítója! Üdvözlégy, aki örömet adsz a híveknek! Üdvözlégy, dicsőséges Illés próféta!” …
A középkorban már nyugatról is érkeztek remeték Illés barlangjához. A 12. század elején Kalábriai Bertold, egykori keresztes lovag tíz társával együtt szemlélődő rendet alapított a hegyen – ők a karmeliták. Életcélul tűzték ki, hogy a Szűzanyát különleges szeretettel tisztelik engesztelésül azokért, akik szerte a világon ezt nem teszik. Templomot építettek Szűz Mária tiszteletére, ahol naponta szentmisét tartottak, s nagyon szigorú vezeklő élettel engeszteltek a bűnösökért.
Szent Albert jeruzsálemi pátriárka hivatalosan is engedélyezte működésüket, így megszületett a Kármel-hegyről elnevezett szemlélődő karmelita rend. Az ószövetség tengerről felszálló felhőjében (1Kir 18,44), mely Illés próféta idejében a megmentő esőt hozta, a Szűzanya előképét látták.
…A Szentírás Kármel szépségét dicséri, ahol Illés próféta megvédte Izraelnek az élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18, 20-46). Itt, annál a forrásnál, amely nevét Illés prófétától kapta, a XII. századtól kezdve néhány remete közös lakóhelyez készített magának és az Istenszülő tiszteletére kápolnát épített a tengerre nyíló völgyben a hegy lábánál. A keresztes vitézek közül is néhányan itt maradtak, hogy életük hátralevő részét magányban Istennek szenteljék.
Albert jeruzsálemi pátriárka idejében közösséget alakítottak és szabály jóváhagyását kérték. A szabály „Mária testvéreinek a rendje” címén említi ezt a közösséget. Közbenjárót és pártfogót Szűz Mária személyében választottak.
Ezt a jóságos anyát és példaképet a szemlélődő életben jártasak először csak maguk követték, de később az Istennek való közösség gazdagságában másokat is részesítettek.
Az ünnepélyes megemlékezést eleinte csak Kármel-hegyén tartották meg, de a XIV. században lassanként az egész rendre kiterjesztették, hogy így is kifejezésre juttassák a testvérek háláját az Istenanya iránt azért a megszámlálhatatlan jótéteményért, melyben a kármeliták családját részesítette.
A XIII. század második felétől a skapuláré – Mária ruhája – a rend kitüntető jele, Mária különleges pártfogását jelenti mindenkinek, aki hűségesen hordja…
A Kármel-hegyi Boldogasszony tiszteletét magukkal hozták Európába is, amikor a szaracénok elől menekülni kényszerültek. A Kármelhegyi Boldogasszony tisztelete a 14. században jelent meg, az ünnep középpontjában Szűz Mária kegyelmessége áll.
Mikor a muzulmánok meghódították a Szentföldet, a szerzetesi közösség menekülni kényszerült. Ekkor alakultak át kolduló renddé, miközben Ciprus, Szicília, Franciaország és Anglia területén új kolostorokat alapítottak. Szigorú életmódjuk és népszerűségük sokak nemtetszését kiváltotta.
Még a pápánál is bevádolták őket, ami miatt III. Honorius fel akarta oszlatni a rendet.
Ekkor az angliai Stock Szent Simon volt a karmeliták általános perjele, akit a hagyomány szerint maga a Szűzanya buzdított arra, hogy lépjen be a rendbe. A nehéz időkben a rendfőnök úrnőjéhez fordult, hogy vegye oltalmába rendjüket, és bizonyságul a szentatya is kapjon kézzelfogható jelet.
A Szűzanya meg is jelent III. Honorius pápának és felkérte, hogy az oltalma alatt álló karmelitákat védje meg.
Még aznap – amit a hagyomány 1251. július 16-ra tesz – Mária megjelent Simonnak is és átadott neki egy különleges ruhadarabot, mondván, hogy aki ebben hal meg, és életében megtartja a viselésével járó kötelezettségeket, nem fogja elszenvedni a pokol tüzét.
„…Angliában, Kent tartományban egy Simon nevű fiú, jómódú szülők gyermeke, tizenhét éves korában elhagyta otthonát s egy öreg fatönk (angolul stock; innen van Stock Szent Simon) odvában remeteéletet élt húsz esztendeig.
A folytonos imádság és vezeklés csakhamar a szentség magas fokára emelte:
Szűz Mária és az angyalok mindennapi társasága lettek.Egyszer Szűz Mária jelentette neki, hogy olyan szerzetbe kell lépnie, mely Angliában eddig ismeretlen. Elhagyta odvát és türelmesen várt. Mikor megjelentek a „fehér barátok”, nyomban közéjük állt. A szent szerzetesek társasága kárpótolta az angyalok látomásaiért, s csak még jobban fölszította buzgóságát.
Elzarándokolt a Szentföldre, s hat esztendőt töltött a Kármel hegyén szerzete kolostorában, azon a helyen, ahol Illés próféta 11 tanítványaival elmerült a jövendő Messiásnak és szent Anyjának szemléletében.
Hazajövet, megválasztották a kármeliták egyetemes főnökének.
Nehéz gondjai között könnyek, imádság és vezeklés közepett kérte Szűz Máriát, adjon valami fogható jelet és zálogot, hogy szereti a kármelita szerzetet és kész állandóan oltalmazni.1251-ben Londonban látomása lett :
Megjelent neki Szűz Mária mennyei fényben, angyalok seregével, egy vállruhát (skapuláré) mutatott neki és azt mondotta:
„Fiam, fogadd rended e skapuláréját barátságom jeléül azoknak a különleges kiváltságoknak zálogát, melyeket én neked és a Kármel gyermekeinek megszereztem.
Aki ebben a kegyelmi ruhában hal meg, az megmenekül az örök tűztől.
Íme az üdvösség jele, a békesség állandó követsége.
Ez az üdvnek jele, védőruha a veszedelmekben, különleges béke és különleges védelem biztosítéka.”Szent Simon örömmel vette át a skapulárét és azonnal gondoskodott elterjedéséről. A pápa ennek hatására újfent megerősítette a rendet.
Ezután a Karmelita Rend gyorsan virágzásnak indult Európában. Mikor Stock Szent Simon 1265-ben meghalt, a fiatal szerzetes közösség már 40 kolostort és remeteséget számlált.
A vállruha viselete rendkívül gyorsan terjedt ; pápák búcsúi, csodák ezrei ajánlották.
A kármelitákkal lelki közösségben élő skapuláré-társulat ünnepét Kármelhegyi Boldogasszony ünnepének címén V. Szixtus és XJJJ. Benedek jóváhagyták.Ezután a Karmelita Rend gyorsan virágzásnak indult Európában.
A skapuláré rendkívüli kegyelmeiben természetesen csak az részesül, aki benne Szűz Mária oltalmának és tiszteletének szent jelét látja és eszköznek tekinti, mely őt segíti, hogy minden erejének megfeszítésével a Menedék szent Anyjának gyermekeként éljen.Mikor Stock Szent Simon 1265-ben Bordeauxban szent halállal meghalt, a fiatal szerzetes közösség már 40 kolostort és remeteséget számlált….”
E különleges ruhadarab a skapuláré vagy vállruha volt, mely mára egyszerű nyakban hordott medállá alakult.
Híre mint a jó halál záloga rendkívül gyorsan elterjedt. Nem csak karmeliták ölthetik magukra, de más rendbeliek, sőt világiak is – bár csak karmelita szerzetes adhatja át viselőjének.
Pápák és királyok, keresztények milliói hordták már e csodás ruhadarabot vagy a medált. Habsburg királyainkról és Deák Ferencről is tudjuk, hogy viselték.
A Szűzanya szövetsége:
Bár nem Illés barlangjánál köttetett a szövetség Mária és a karmeliták között, a skapulárét „Szövetségre léptem veled…” (Ezaias 16,8) átnyújtó Szűzanyát Karmelhegyi Boldogasszony néven tiszteljük, igaz, a népnyelv néhol Kapullárés Boldogasszonyként őrizte meg.
E szövetséget, a Szűzanya oltalmának ünnepét V. Sixtus, majd XII. Benedek pápa hagyta jóvá. A jelenés évfordulóján, július 16-án az egyház hálát ad Máriának azokért a kegyelmekért, amelyekkel elhalmozza a karmelita rendet, illetve a skapuláré viselőit.
A Szűzanya különböző jelenéseiben megerősítette a hétszázötven évvel ezelőtt kötött szövetséget.
A mi századunkban is új jelentőséget nyert a barna skapuláré, viselését a Szűzanya napjainkban is kérte:
– 1858-ban Lourdes-ban a Szűzanya Bernadette Soubirous-nak, mint Kármelhegyi Boldogasszony jelent meg utoljára, július 16-án, a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén.
– 1917. október 17-én Fátimában az utolsó jelenés utolsó képe a Kármelhegyi Boldogasszony képében, skapuláréval látható Szűzanya volt, amint ezt előzőleg kétszer is megígérte a látnok gyermekeknek, és ugyanígy tanított négy esztendőn át.
– Garabandalban (1961), ahol Szent Mihály főangyal előre bejelentette, hogy a Szűzanya a Kármelhegyi Boldogasszony képében fog megjelenni, s valóban így is látták, rendkívül nagy skapuláréval jobb csuklóján.
A további jelenések alkalmával is látták ezt a barna skapulárét a Szűzanya karján.
– Fatimában pedig Lucia látta a Karmel-hegyi Boldogasszonyt, és külön megbízatást kapott, hogy buzdítsa a híveket a vállruha viselésére.
Mikor a fatimai látnokot, Lucia nővért (aki a Kármelita Rend tagja lett) megkérdezték, miért jött Mária utolsó fatimai jelenésekor Kármelhegyi Istenanyaként, ő ezt válaszolta:
„Ezzel Mária azt a kívánságát akarta kifejezésre juttatni, hogy minden ember hordja a skapulárét az Ő Szeplőtelen Szívének való felajánlása jeleként”.
Szűz Mária tehát még a mai időkben is ajánlja nekünk a skapuláré viselését, hogy az utolsó napon e megkülönböztető jegy által oltalmába vehessen és az Úr színe elé vezethessen minket, aki megígérte:
„Akkor visszaviszem Izraelt legelőjére, és a Kármelen meg Básánban legel majd”
(Jer 50,19).
„Semmit ne kérjek, és mégis mindig kérjek!
Egyet, mindig ezt az egyet:
Általa, Vele, Benne, Érte éljek! …
Ezt se szóval, ne összekulcsolt kézzel,
Még csak ne is egy tekintettel,
de igen, ó igen!
– egyszerű gyermeki szívvel!”
Ámen
Kármel-hegyi Boldogasszony tisztelete hazánkban – mely eleve Mária oltalmára volt bízva – rendkívül gyorsan elterjedt.
A karmeliták rendházain kívül külön skapuláré társaságok alakultak a 17. századtól kezdve, s több tucat templomunk választotta Karmel-hegyi Boldogasszonyt patrónájául. Tiszteletét sok csoda övezi, melyekről a legendáriumok, a szájhagyomány vagy a fogadalmi kápolnák tanúskodnak. Ma is látogatott zarándokhely illetve búcsújáró hely például Attyapuszta, Keszthely vagy Zombor (Vajdaság).
A kármelita skapulárét néhány nagy kármelita ünnepen, és csakis papi közreműködéssel lehet felvenni, és ígéretet kell tenni arra, hogy azt egy életen át viseljük.
Egyik ilyen nagy ünnep július 16-a is…
„Aki a skapulárét megkapja, ennek felvétele által a Kármelita Rendhez társul szorosabb vagy tágabb formában. Aki viseli, tanúságot tesz arról, hogy Miasszonyunkhoz tartozik, ugyanúgy, mint egy XIII. századbeli lovag, aki Hölgyének tekintete alatt értékesnek és szilárdnak érezte magát a harcban, s aki az ő színeit hordva inkább halt volna ezer halált, semmint hogy beszennyezze azokat a színeket..” (XII Piusz pápa)
A skapuláré Mária vállruhája… Máriát öltjük magunkra…
Különösen is két Személyre irányítjuk figyelmünket. Mindkettőjüket úgy mutatja be a Szentírás, mint akik teljesen „Istenbe”, az Ő fényébe, szépségébe öltöztek.
Tekintetünket irányítsuk Jézusra,
„Aki felment a Hegyre imádkozni, s miközben az Atyával beszélgetett, arcának színe elváltozott, ruházata fehér lett és fényben sugárzó…”
„Jézus Krisztus a mi fényes felkelő Napunk… „
Majd figyeljünk Máriára:
„Aki nagy jel az égen, egy Asszony, akinek öltözete a Nap, lába alatt a hold, s a fején 12 csillagból korona…”
A skapuláré felvételével bekerülünk a Kármel nagy családjába, ahol minden érdem közös.
Ne felejtsük, hogy imáinkkal, áldozatainkkal, életünkkel mi is gyarapíthatjuk a Kármel kegyelmi kincstárát! Akik szabályszerűen felvették a skapulárét, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, július 16.-án, teljes búcsút nyerhetnek a szokásos feltételek mellett: szentmise, szentségekhez járulás, ima a Szentatya szándékára. A teljes búcsút fel lehet ajánlani a tisztítótűzben szenvedő lelkekért.
A Kármel gyümölcsei: – Béke – Tiszta szív – Örök élet!
Kis Szent Teréz:
“Istenem, hogy szeresselek Téged, nincs másom, csak ez a mai nap!” – a miénk is ez lett.
..Olyan volt, mintha számomra fátyol borult volna minden földi dologra… Teljesen elrejtőztem a Szent Szűz fátyla alatt. (…)
Milyen forrón kértem Szűz Máriát, hogy vigyázzon rám mindig, s hogy hamarosan váltsa valóra álmomat, elrejtve engem szűzi palástja árnyékába!” – írja Kis Szent Teréz, 1889. júliusában, majd verset is ír a skapuláré felvételéről:
Elrejteni foglak fátylam alá ahol az Ég Király lakozik. Fiam lesz az egyetlen csillag, mely szemed előtt immár ragyogni fog. De ahhoz, hogy mindig befogadhassalak Jézus mellé, a fátylam alá, ahhoz kicsinek kell maradnod, a gyermekség erényeitől ékesen.
„Mária misztikus felfedezése” nem feltétlenül rendkívüli misztikus kegyelmekkel járó, de mindig szentté, Isten gyermekévé formáló kapcsolat.
Az igazi szemlélődő életet élő, a Jézus Krisztussal egyre mélyebb kapcsolatba kerülő lélek az Ő Anyját is egyre jobban megismeri.
Nem véletlen hát, hogy az első kármeliták szemlélődés utáni vágyát legnagyszerűbben Illés prófétának a Kármel-hegyén megélt imája szemlélteti egy élő ikonként. Krisztus és az Ő Szent Anyja közötti mély kegyelmi kapcsolat szemlélése, annak belső, tapasztalati megismerése a szemlélődésben: ez a Kármel legmélyebb ideálja és célja.
Ebbe hatoltak be a Kármel szentjei, ezáltal ismerték meg az Istennel való egyesülés titkait későbbi korok kármelita szerzetesei is. Lehet, hogy nem voltak rendkívüli misztikus élményeik; lehet, hogy a Boldogságos Szűz Máriáról nem feltétlenül beszéltek vagy írtak sokat; de Jézus iránti szeretetük mélységéből megsejthetővé válik, hogy milyen mélyen azonosultak a Szűzanya gondolataival és érzéseivel.
Közülük egyesek olyan küldetést is kaptak hogy Máriának ezt a titokzatos anyai gondoskodását felfedjék a többi lélek számára. A Szűzanya saját magát akarja adni a lelkeknek, hogy Krisztust az Ő szemével láthassák, és az Ő szívével szerethessék. Így teljesíti a Szent Szűz édesanyai küldetését a kegyelmi életben, amit Szent Fiától végakaratként kapott.
Ennek az igazságnak a felismeréséhez és megéléséhez nem szükséges kármelitának lenni, hiszen ez minden embernek szánt ingyenes ajándék. Talán ezért is történhetett meg az, hogy nem egy kármelita írta „A tökéletes Mária-tisztelet”-ről szóló tanítást.
Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy ez a mindenki számára létező valóság csak a lelki élet fejlődésével együtt válik megtapasztalhatóvá és igazán megbecsülhetővé az egyén számára. És a Kármel éppen erre az igényre válaszolhat több évszázados, sőt, immár egy több évezredre is visszanyúló hagyományával.
Mindezt teszi nem a mindenáron meggyőzni akarással, nem az érvelések szintjén, hanem a Kármel szentjei máriás életének tanúságtételével. Ez a tanúságtétel minden szent esetében egyedi, de ugyanakkor mindig szemlélődő imádságból, misztikus életből fakad.
A Kármelnek a Szűzanyával megélt kapcsolata a Mennyei Atya minden gyermekének és Jézus minden fogadott testvérének felkínált kegyelem. Tehát mindenki magára ismerhet benne valamilyen módon, hiszen alapvetően nem más, mint istengyermekségünk megélésének teljessége.
Arra szolgál, hogy a lélek az Anyám! felkiáltásból fakadó még nagyobb bizonyossággal tudja azt is kiáltani a Lélekben, hogy Abba, Atya! Lennénk – gyermekek, Isten fiai, akiknek a szájába úgy odaillenék a szó: Abba! Pater! Atyám! – És édessé tenné a siralomvölgy életét a legdrágább, leggyengédebb földi szó: ANYÁM!
KÁRMELHEGY ÉKESSÉGE -NAPI FELAJÁNLÓ IMA
Skapuláré ima
(imádkozd el minden nap!)
Ó, Boldogságos Szeplőtelen Szűz, Kármelhegy ékessége és fénye, ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra, aki áldott ruhádat viseli; tekints reám is kegyesen és fogadj oltalmad palástja alá. Erősíts hatalmaddal, világosítsd meg lelkem homályait bölcsességeddel s gyarapítsd bennem a hitet, reményt és szeretetet. Ékesítsd fel lelkemet kegyelmekkel és erényekkel, hogy isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék benne. Állj mellettem életemben, vigasztalj meg halálomban édes jelenléteddel, és mutass be a Szentháromságnak mint gyermekedet és ájtatos szolgádat, hogy a mennyországban örökké dicsérhesselek és áldhassalak. Ámen.
3 Üdvözlégy Mária … és 3 Dicsőség …
Kármelhegyi Boldogasszony, könyörögj érettünk!
Jézus Szíve, jöjjön el a Te országod!
A barna skapuláré viselőinek tett ígéretek
1.- Mária megóv bennünket az örök pokol tűzétől;
2.- Mária a halálunkat követő első szombaton kiszabadít bennünket a tisztítótűzből.
1.- Mária megóv bennünket az örök pokol tűzétől;
Az első kegyelmi kiváltságban Mária nem a bűneink ellenére való üdvösségünket ígéri meg, hanem azt, hogyha a skapuláré viselése közben az a szerencsétlenség érne bennünket, hogy súlyos bűnbe esnénk, Mária az isteni kincsekből olyan hatékony kegyelemmel érintené meg szívünket, hogy ennek hatására üdvös módon megváltoznánk és megtérnénk. Ha csak nem állunk makacsul ellen ennek a kegyelemnek, akkor Mária ilyen módon megmenti lelkünket, úgyhogy bemehetünk az örök üdvösségbe.
2.- Mária a halálunkat követő első szombaton kiszabadít bennünket a tisztítótűzből.
A skapuláré második kegyelmi kiváltsága abból áll, hogy Mária a halálunk utáni első szombaton kiszabadít a tisztítótűzből. Ez az úgynevezett szombati kiváltság XXII. János pápa egy látomásán alapszik. Sok későbbi pápa erősítette meg ezt. A kármelita skapuláré titka az, hogy ezen szent ruha viselői részesednek a kármelita mindenszentek összes érdeméből.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Kármelhegyi Boldogasszony, népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számontart.
A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak.
A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária és skapuláré, népiesen kapulláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Ezzel függ össze a XXII. János pápától kiadott bulla sabbatina, amely abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket.
Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hívőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi mennyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó épületes életmódra vállalkozik. A kármeliták jellegzetes barna skapuláréja az évszázadok alatt szimbólummá vált: viselője Szűz Mária oltalma alatt áll, és megmenekül a pokol tüzétől. E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi mennyegzős ruhára emlékeztető rendi köntöst, – újabban nyakban hordott érem – viseli, és Kármelhegyi Boldogasszony oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik.
A skapuláré – a Szűzanya iránti látható és állandó tisztelet jeleként – Mária anyai oltalmát és az örök élet zálogát jelenti viselői számára. A skapuláré feladására csak kármelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében. Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk.
Szentséges Szűz Mária…
Szentséges Szűz Mária, szép liliomszál.
Ki mindenkor szépen, úgy virágoztál,
Hogy szűz lévén meggyümölcsöztél.
Imádd Jézust értünk, akit te szültél.
Szép liliomszál, szüzek virágja.
Könyörögj érettünk, istennek anyja.
Ó mely ékes vagy Mária, bűnösöknek szószólója.
KÁRMELHEGYI SZŰZANYÁNAK VALÓ ODASZENTELÉSI IMA
Kármel Szüze, édesanyám, egészen neked szentelem magam, egész létemet bizalommal neked adom.
Fogadd el azt, ami volt: múltamat.
Fogadd el azt, ami van: jelenemet.
Fogadd el azt, ami lesz: jövőmet.
Ezzel a teljes odaszenteléssel bizalommal neked adom mindazt, amim van, mindazt, ami vagyok, mindazt, amit az Örök Atyaistentől, szentséges Fiadtól és a Szentlélektől kaptam. Bizalommal neked adom értelmemet, akaratomat és szívemet. Kezedbe adom szabadságomat, aggodalmaimat, minden reményemet és minden vágyamat, bánataimat és örömeimet.
Vállald magadra egész életem és minden cselekedetem gondját, hogy hűségesebben szolgáljak a Szentháromság Egy Istennek, és segítségeddel eljussak az örök életre.
Nagy Úrnő, bizalommal neked adom testemet, érzékeimet, hogy mindig tiszták legyenek és segítsenek az erények gyakorlásában.
Bizalommal neked adom lelkemet, hogy őrizd meg szabadnak a világ, a test és az ördög kísértéseitől. Segíts, hogy a tiédhez hasonló szentségre jussak, hadd legyek hasonló Fiadhoz, Jézus Krisztushoz.
Rád bízom buzgóságomat és áhítatom forróságát, hogy hitem napról napra megújuljon.
Rád bízom minden szeretetemet, hogy úgy szeressek, ahogy te szerettél, és ahogy Jézus kívánja, hogy szeressünk.
Rád bízom bizonytalanságaimat és szorongásaimat, hogy Szívedben találjak segítséget, biztonságot, világosságot életem minden pillanatában.
Ezzel a felajánlással elhatározom, hogy követem életedet szerénységben, alázatban és tisztaságban. Ellene mondok mindannak, ami egy ilyen Mária-formájú élettel ellentétes, és elfogadom az áldozatokat, amelyeket egy ilyen élet magával hoz; megígérem, hogy Isten kegyelmének segítségével ehhez az elhatározáshoz hűséges maradok.
Ó minden ember anyja, életem és cselekedeteim Úrnője, intézkedj felőlem és mindenről, amim van, hogy életem mindig az evangéliumhoz illő legyen, a te vezetéseddel, Tenger Csillaga.
Ó ég és föld Királynője, a Megváltó szentséges Anyja, Kármel-hegyi Szűzanya, egészen tied vagyok, és veled egyesülve akarok maradni, most és mindig, hogy veled együtt és az összes angyalokkal és szentekkel – különösen védőszentjeimmel – együtt imádjam Fiadat, Jézus Krisztust és a teljes Szentháromságot mindörökkön örökké.
Amen.
IMA A KÁRMELHEGYI BOLDOGASSZONYHOZ
Üdvözlégy Úrnőnk, Kármel ékessége és fénye!
Ó, Mária, egészen a Tied vagyok és Te egészen az enyém vagy!
Kérlek, Édesanyám, szeplőtelen szívednek alázata, békéje és öröme árassza el most a szívemet, hogy szüntelenül növekedjen bennem a szeretet és a bölcsesség nagy kegyelme.
Jézus éljen, uralkodjon és pihenjen meg lelkemben, egész életem legyen egyetlen Magnificat Isten dicsőségére, az Egyház és a lelkek javára.
Ámen.
Máriához, drága Szűzanyánkhoz tisztelettel járulunk.
Őt dicsérje hangos énekével bizodalmas szózatunk.
Skapuláré szende királynéja, Kármeliták kegyes pártfogója.
Jóra térő bánatos kebellel lábaidhoz borulunk.
Máriában kelt fel a világnak tiszta fényű csillaga.
Benne támadt lelki üdvösségünk leggyönyörűbb hajnala.
Üdvözölt légy Kármel ékessége, szétsugárzó kegyelmek edénye;
Telt edény és benne sebeinknek gyógyerejű balzsama.
Máriánál, égi pártfogónknál, van segítség, oltalom;
Mint a harmat száll szívéből ránk is csendesítő bizalom.
Hét örömmel áldva Istenünktől, szent öröm közt vált meg életétől;
Elvitetvén mennyek országába, örök élte vigalom.
Máriának vállruhája rajtunk, gyermekének ismeri.
Ki, beírva egylete sorába, e közös jelt viseli.
Ékesítve szent ruházatával, mint erős, szent védő pajzsával;
Lelkünket a szörnyű kárhozatnak lángja már nem égeti.
Máriáért lelki fegyverekkel szent örömmel harcolunk,
Mert hazánknak Ő dicső vezére, Ő királyné Asszonyunk.
Bölcs vezére minden harcainknak,
kísértések hogyha megrohannak.
Szűzanyánk, végy karjaidba minket, amidőn majd maghalunk.