A bérmálás rendes kiszolgáltatója

A bérmálás szentségének rendes kiszolgáltatója minden felszentelt püspök. Ez a szentség ugyanis lelki életünket a malaszt szempontjából mintegy betetőzi, megkoronázza. Méltó tehát, hogy ezt a koronát az a pap tegye fel, akiben a lelki hatalom telje lakozik; és ez a püspök.

Már a Szentírás többször s szinte feltűnően rámutat, hogy a bérmálás kiszolgáltatását az apostolok maguknak tartják fenn. Péter és János még életük veszélyeztetésével is átmennek Szamariába, hogy az újonnan megtért s megkeresztelt híveket a bérmálásban személyesen részesítsék. Pál is Efezusban maga bérmál, jóllehet a keresztelést rendesen másra bízta. Nem tudunk esetet, hogy az apostolok a bérmálási hatalmat mással megosztották volna, eltekintve bizonnyal azoktól, akikre kézfeltevés által püspöki teljhatalmukat hagyományozták.

A szentatyák is mind a püspökökben látják a bérmálás rendes kiszolgáltatóit.

„A püspökök kézrátétele által lészen adva minden egyes hívőnek a Szentlélek, mint ahogy ezt az apostolok a szamariaiakkal tették” – mondja Szent Cyprián.

Szent Ince pápa pedig így nyilatkozik: „A gyermekek megjelölése köztudomásúlag nem mástól, hanem csupán a püspököktől történhetik, mert a papok, noha papok, de a főpapság végmagaslatára nem jutottak”.

Aranyszájú Szent János szavai is ugyanezt bizonyítják: „Fülöp keresztelt – mondja ő –, de nem adta a Szentlelket; erre ugyanis nem volt halalma, mivel ez csak az apostoloknak volt megadva. Azok – a diákonok – rendelkeztek ugyan a hatalommal csodákat művelni, de nem a hatalommal a Szentlelket közölni; következésképp ez csak az apostoloknak volt kiváltságos joga”.

Már Nagy Szent Gergely pápa szigorúan megtiltja az egyszerű áldozópapoknak, hogy a megkeresztelt kisdedeket homlokukon krizmával megkenjék, mert ez a püspökök teendője.

A püspökök rendi hatalmuknál fogva mindenütt érvényesen bérmálhatnak. Egyházmegyéjük határán kívül azonban – megengedett módon – csupán saját híveiket bérmálhatják meg, de ezeket is minden ünnepélyesség nélkül. A többi hívek megbérmálására az illetékes főpásztorok engedélyét kell kikérniük, amit megfelelő okból fel is tételezhetnek.