A rendelés időpontját illetőleg nem értenek mindenben egyet a keresztény tudósok. Vannak, akik azt tanítják, hogy a bérmálást az Úr feltámadása után s pedig akkor alapította, midőn ünnepélyes szavaival: „amint engem küldött az Atya, én is küldelek titeket… Vegyétek a Szentlelket” – apostolait a püspöki hatalom teljével ruházta fel. Mások viszont a bérmálás alapító oklevelét Jézusnak az utolsó vacsorán elmondott hosszú beszédében keresik, amelyben a Szentlélek elküldését az apostolok s minden hívek számára ismételten megígéri. Valószínű, hogy ezzel kapcsolatban a Szentlélek közlésének módjára is megtanította Egyházát. Támogatja ezt a véleményt az a körülmény, hogy a bérmálás krizmáját a püspök ősidőktől fogva az utolsó vacsora napján, nagycsütörtökön szenteli. Ámde ennek a nézetnek pártfogói is elismerik, hogy az Üdvözítő az utolsó vacsorán a bérmálást csupán megalapította s annak anyagára s alakjára apostolait kioktatta. A hatalmat azonban a szentség kiszolgáltatására csupán akkor közölte velük, midőn őket a fennidézett igékkel püspökökké szentelte. A teljes igazságot tehát, úgy látszik, a két vélemény összekapcsolása adja.
Az apostolok is bérmáltak
Az apostolok a Krisztustól kapott megbízást s hatalmat csakhamar gyakorlatba is vették s a bérmálás szentségének feladása által a már előbb megkeresztelt hívekkel a Szentlelket közlötték. A Szentírás erről több helyütt nyíltan beszél, s kifejezetten rámutat, hogy a bérmálás a keresztséggel nem azonos, hanem önálló szentség. „Midőn hallották az apostolok – beszéli az Írás –, hogy Szamaria bevette az Isten igéjét, hozzájuk küldék Pétert és Jánost. Kik elmenvén imádkozának érettük, hogy vehessék a Szentlelket; mert még senkire közülük nem szállott, hanem csak megkereszteltettek vala az Úr Jézus nevében (vagyis: az Úr Jézus által rendelt keresztséggel). Akkor rájuk tevék kezeiket és azok vevék a Szentlelket.” (ApCsel 8,14–17) Hasonlóképpen járt el Szent Pál az efezusiakkal szemben. Előbb megkereszteltette őket, aztán feladja nekik a bérmálást. „És midőn Pál rájuk tette kezeit, rájuk szálla a Szentlélek.” (ApCsel 19,6)
A bérmálás krisztusi eredetét, tehát csupán a Szentírás teljesen önkényes magyarázatával lehet elvitatni.