Aki Isten kegyelmében hal meg és nem terheli semmi bűn és büntetés, a halál után azonnal a mennybe jut. A boldogok a mennyben színről-színre látják a háromszemélyű egy Istent a maga dicsőségében, és örök szeretetben egyesülnek vele. Ez a mennyország legnagyobb öröme. – A boldogok látják Krisztust, az Istenembert megdicsőült emberségében. Közösségben élnek az angyalokkal és szentekkel. Megszabadultak minden bajtól és tökéletesen boldogok. A mennyben viszontlátják rokonaikat és barátaikat, akik az Úrban hunytak el. – A mennyország örömei oly nagyok, hogy képzeletünk föl sem éri: „Szem nem látta, fül nem hallotta és emberi szívbe nem hatolt föl, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” (1 Kor 2,9) A mennyország örömei nem minden boldognak egyformán nagyok. „Mindenki a maga jutalmát nyeri majd el munkája szerint.” (1 Kor 3,8) – Aki a földön jobban szerette és hívebben szolgálta Istent, a mennyben is nagyobb részt kap Isten szeretetéből. „Aki bőven vet, bőven is arat.” (2 Kor 9,6) „Most csak tükörben homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre.” (1 Kor 13,12)