Példája: kitartással minden cél elérhető!
„Istenünk, ki Szent Patrik püspököt arra rendelted, hogy az írek körében hirdesse dicsőségedet, érdemeiért és közbenjárására add meg kérünk, hogy akik kereszténynek vallhatjuk magunkat, hirdessük csodálatos tetteidet az emberek előtt!” Ámen!
A legnagyobb valószínűség szerint 389-ben született a skóciai Kilpatrickban. Apja, Kalpurnius, némelyek szerint római katonatiszt, mások szerint szerpap volt. Jámbor édesanyja, Konkessza, úgy látszik a híres toursi Szent Márton családjából származott. A vallásos és tehetséges ifjút, akinek püspökké szentelése előtt Szukát volt a neve, 16 éves korában magukkal hurcolták a kalandozó pogány írek, akiknek hazájában hat évig rabszolgaként nyájat kellett őriznie. E pásztorkodás alatt is erősen készült a későbbi lelkipásztori munkára: kora hajnalban kelt, hogy hó, fagy, eső ellenére is elvégezze hosszú imádságát.
A rabságból különös álom szabadította meg. Azt álmodta, hogy el kell hagynia az írek szigetét s a legközelebbi kikötőben horgonyzó hajó majd hazájába szállítja. Az álom nem hazudott: a hajó csakugyan ott volt, s a pogány legénység könyörületből fölvette a keresztény rabszolgát. Hazájuk helyett azonban teljesen ismeretlen földre vetődtek, ahol az éhínségtől csak az Úristen irgalma mentette meg őket. Végre hazaértek, de Patriknak nem volt nyugta. Újabb álom az írekhez hívta. Álmában egy hírnök levelet hozott neki, amelyet el akart olvasni, de közben az ír partok felől szózatot hallott:
„Jöjj, szent ifjú, jöjj hozzánk, légy újra köztünk „
Ez a hívás megérlelte benne az elhatározást, hogy akármilyen áron hithirdetővé lesz s visszatér Írországba.
Nagy buzgalommal látott hozzá tanulmányaihoz, amelyeket Franciaország legnevesebb hittudományi iskoláiban (köztük a híres dél-franciaországi Lerinumban) végzett. Mesterei közül legkiválóbb volt Szent Germán (448) auxerrei püspök, akit elkísért angliai útjára is (423-426). Vele együtt küzdött ott az eredeti bűnt, a megváltást s a kegyelmet tagadó pelagianizmus eretneksége ellen. Sok tapasztalatra, nagy tudományra tett szert s kemény, önmegtagadó életet élt. Amikor végre arról értesült, hogy meghalt Szent Palladius ír misszionárius, fölvette a püspöki rendet s Szent Celesztin pápa megbízásából az írekhez sietett.
A következő 30 esztendő a magvetés és a százszoros termés verítékes és sikeres munkája volt. E munkára egyébként az ókor egyik legnagyobb pápája, Nagy Szent Leó (lásd ápr. 11) is ösztökélte.
Egy régi legenda beszél egy botról, melyet szentünk az Üdvözítőtől nyert ,s amelynek segítségével sikerült az írek szigetéről elűznie a mérgeskígyók seregét. A történelem ennél többet tud: Patrik az Üdvözítő igéjének hirdetésével a bálványimádás szigetét „a szentek szigetévé” változtatta. Rengeteg embert keresztelt meg; hatása alatt sok-sok hajadon és özvegy adta rá magát az evangéliumi tanácsok követésére s igen sok ifjú hajtotta fejét a krisztusi papság édes igája alá. Megszervezte az ír egyházat, megalapította az armagi érsekséget s fölszentelte az ország első püspökeit. Egyik kezével rombolta a pogány világot, a másikkal építette az Isten országát.
Beszédeinek hatása Szent Péter első pünkösdi beszédére emlékeztet. Megérkezik pl. a szigetre. A környék földesura tengeri rablónak nézi és fegyveres csapattal fogadja. Azonban elég néhány szót váltaniok, s a jövevény apostol már az úr vendége, az úr pedig rövidesen Krisztus híve.
Egyszer meg egy festői forrás mellett pihen meg s társaival együtt énekli a papi zsolozsma reggeli imáját. Az ének odacsal két leányt. Mindketten királylányok. Megdöbbenve látják a fehér ruhás jövevény férfiakat könyvvel a kezükben. Kérdezik: vajon az égből vagy a földről valók-e. Patrik mindjárt kezd nekik a keresztény hitről beszélni. A leánykák tájékozatlanok ugyan és az érdekli őket, hol lakik az Isten, a hegyekben-e, a völgyekben, a tavakban-e vagy a folyókban? Nemsokára azonban tisztába jönnek a legfontosabb keresztény igazságokkal s ugyanabból a forrásból születnek ujjá az örök élet számára, amelynek vizét annyiszor itták.
Máskor egy fejedelemválasztás alkalmával nemcsak az új királyt és öccsét nyerte meg a kereszténységnek, hanem ugyanakkor megtért 12 ezer ember. Ennek a bő aratásnak okai az aratás Urának áldásán kívül szentünk csodálatos imaélete és hősies áldozatossága. Ez az állandóan elfoglalt apostol az imaéletnek egyik legkiválóbb szentje. A papi zsolozsmában lefektetett hagyomány szerint nappal elmondotta a 150 zsoltárt 200 imádsággal, s éjjelének kétharmad részét is imádságban töltötte. Az Úristennel való ez az állandó bensőséges együttlét teszi érthetővé, miért alkothatott nagy dolgokat, s miért tudta oly hamar megtéríteni az Istenre szomjúhozó lelkeket.
Áldozatossága megint Szent Pált juttatja eszünkbe, aki mondotta ugyan másoknak, hogy aki az oltárnál szolgál, az oltárból is élhet (1Kor. 9, 13), maga azonban sátorpokróc-szövéssel kereste mindennapi kenyerét. Szent Patrik sem fogadott el senkitől semmit, hanem az apostolok módjára kézimunkából élt. Önfeláldozására jellemző az is, hogy bármennyire szólította is a vér szava szeretett rokonai és hazája látogatására, új hazáját nem hagyta el többé, nehogy távollétében nyája lelkiekben hiányt szenvedjen. A legnagyobb valószínűség szerint 461 -ben halt meg Glanmorganshireban.
Szent Patrik napján az ír nemzet fia, ha a világ bármely részében van is, zöld rekettyelevelet tűz kalapjára és gomblyukába s így köszön: „Áldjon meg az Isten és Szent Patrik.”
De ez a szép szokás csak egy mozzanat abból a sokoldalú tiszteletből, amelyben az ír nép részesíti a maga nagy apostolát. Közel 1500 éve, hogy templomokat épít tiszteletére, életét – meg nem elégedve a történettudománynak akárhányszor csak tapogatódzó megállapításaival – gyönyörű legendakoszorúval fonja körül nevét – a férfi keresztnevek közt leggyakrabban szerepelteti, s Szűz Mária után mindjárt a szentek élére állítja. Nincs még katolikus nemzet, amely az Isten igéjének első magvetőjére oly nagy kegyelettel néz föl, mint ahogy ezt az írek teszik Szent Patrikkal szemben.
Működésének hatása Írországon túl is érezhető volt az egész középkor folyamán. Legnagyobb hatása azonban az ír népre vol,t s van egész a mai napig. Hogy az ír nemzet a történelemben páratlanul álló angol protestáns üldözés ellenére megmaradt a szentek szigetén és másutt hithű katolikusnak, – pl. Amerikában ír és katolikus egyet jelent, és hogy az észak-amerikai papság túlnyomó része ma is írekből kerül ki, – annak fő oka , hogy az írek hitének alapjait oly nagy apostol vetette meg, amilyen Szent Patrik volt.
Az a barlang a Szent-Szigeten (Holy-Island, a Derg tó nyugati részén), amelyben ő valamikor a jámbor hagyomány szerint megmutatta a hitetleneknek a gonoszok pokoli kínját s az igazak mennyei örömét, a középkori vezeklésnek leglátogatottabb helye volt. Elzarándokolt ide több neves magyar is, így pl. Nagy Lajos jeles vitéze, Kriszafánfia György, majd Tar Lőrinc és mások. Sok-sok lélek tisztult meg ott s azért Szent Patrik Purgatóriumának is nevezték.
Urunk, Jézus Krisztus! Te az apostol-utódokat és segítőiket rendelted, hogy építsék Egyházadat és legeltessék a rájuk bízott nyájat. Kérünk, adj nekünk szentéletű lelkipásztorokat, akik Szent Patrik példájára, mindent elhagyva elvezetnek minket Hozzád; Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen!
Jacobus de Voragine: Legenda Aurea
Részlet, a purgatóriumba való alászállásról …
Amikor Szent Patrik Írország földjén hirdette az igét, de fáradozása igen kevés gyümölcsöt hozott, kérte az Urat, hogy valami jelet mutasson, amitől megrettenve a pogányok bűnbánatot tartanának. Az Úr parancsára tehát egy bizonyos helyen botjával egy nagy kört rajzolt, és íme, megnyílt a föld a kör belsejében, és egy mélységes mély verem tárult elő. Megvilágosodott Szent Patrik előtt, hogy az ott a purgatórium egyik része, melybe ha valaki alábocsátkozik, további vezeklésre nincs szüksége, s bűneiért nem kell még egyszer szenvednie a tisztítótűzben. Többen nem tértek azonban meg onnan, és akik megtértek, azoknak is reggeltől másnap reggelig odalent kellett maradniuk. Sokan alászálltak már, akik soha többé nem tértek vissza.
Patrik halála után hosszú idő elmúltával egy Miklós nevű nemesember, aki sok gonoszságot követett el, bűneit megbánva Szent Patrik purgatóriumát kívánta kiállni. Ennek előtte a többiekhez hasonlóan tizenöt napi böjttel sanyargatta magát, majd miután a kulccsal, amelyet valamelyik apátság őrzött, fölnyitották az ajtót, aláereszkedett a barlangba, és a falában egy ajtóra bukkant. Az ajtón át egy kápolnába jutott, ahol fehérbe öltözött szerzetesek jelentek meg és zsolozsmát mondtak. Intették Miklóst, hogy legyen állhatatos, mert ördögi kísértetek sokasága fogja megkörnyékezni. Amikor tudakolta, hogy milyen szerrel élhetne ellenük, így válaszoltak:
Amint úgy érzed, hogy gyötörnek, rögtön kiálts fel és mondd:
„Jézus Krisztus, az Élő Isten Fia, irgalmazz nekem, bűnösnek!”
Szent Patrik mellvértje
Magamra öltöm a mai napon – a Szentháromság segítségül hívásában rejlő hatalmas erőt, a hit erejét a háromszemélyű egy Istenben, a mindenség Teremtőjében.
Magamra öltöm a mai napon – a hatalmat, mely Krisztus megtestesülésében és keresztjében, feltámadásában és mennybemenetelében van, valamint eljövetelében a világ megítélésére.
Magamra öltöm a mai napon – az erőt, mely a szeráfok szeretetében, az angyalok engedelmességében, a pátriárkák imádságában, a próféták jövendölésében, az apostolok prédikációjában, a mártírok hitében, a szüzek tisztaságában, a szent emberek tetteiben van.
Magamra öltöm a mai napon – az ég erejét, a nap ragyogását, a hó fehérségét, a tűz lobogását, a tenger mélységét, a föld szilárdságát, a sziklák keménységét.
Magamra öltöm a mai napon
- Isten fényét, hogy vezessen engem,
- Isten bölcsességét, hogy tanítson engem,
- Isten szemét, hogy vigyázzon rám.
- Isten fülét, hogy hallgasson rám,
- Isten szavát, hogy szóljon hozzám,
- Isten kezét, hogy oltalmazzon engem,
- Isten szárnyát, hogy beborítson engem.
Magamra öltöm a mai napon – a bűn kísértései ellen, minden rám törő gonosz ellen, ki közelről vagy távolról, egyedül, vagy többedmagával támad engem.
Krisztus legyen velem,
Krisztus legyen mellettem,
Krisztus legyen bennem,
Krisztus legyen mellvértem,
Krisztus legyen pajzsom,
Krisztus legyen sisakom.
Krisztus legyen minden ember szívében, ki rólam beszél!
Krisztus legyen minden ember ajkán, ki hozzám szól!
Krisztus legyen minden szemben, amely rám tekint!
Krisztus legyen minden fülben, mely engem hallgat!
Magamra öltöm a mai napon – a Szentháromság segítségül hívásában rejlő hatalmas erőt, a hit erejét a háromszemélyű egy Istenben, a mindenség Teremtőjében. Az üdv az Úré, a szabadítás az Úré, a megváltás Krisztustól jön. Üdvözítésed, a mi Urunk, legyen velünk mindenkor.
Ámen.