Midőn Izajás prófétaságra hívatott, látta a fölséges Istent. Ezt írja: „Láttam az Urat egy magas trónon elnökölni, ruhájának szegélye betöltötte a templomot. Szeráfok lebegtek fölötte és kiáltották: Szent, szent, szent a seregek Ura! Dicsőségével tele van az egész föld! Kiáltásuktól a küszöbök alapjai megrendültek és a ház betelt füsttel. Ekkor felkiáltottam: Jaj nekem, végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok és szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát.” (Iz 6,1-5)
Isten végtelenül fölöttébb való minden teremtménynél. „Megközelíthetetlen világosságban lakik.” (1 Tim 6,16) Nincs az a teremtmény, aki láthatná, hacsak Isten magához nem emeli. Isten szent. Ezért méltó és igazságos, hogy az angyalok és emberek imádják Őt.
Isten végtelenül fölöttébb való minden rossznál is. Ő mindig csak a jót szereti, mert Ő maga jó és tökéletes, gyűlöli és utálja a rosszat, mert a rossz az Ő isteni lényével ellentétben áll.
Mivel Isten szent, azt akarja, hogy mi is szentek legyünk. Ezért jóságosan lehajol hozzánk, megtisztít bűneinktől és eltölt minket szent életével. Tehát megkívánja, hogy mi is szeressük a jót és gyűlöljük a rosszat. Ami szent az égen és a földön, az mind Tőle jön.
Isten a világ végén megmutatja végtelen szentségét a világmindenség előtt. Az Ő fényében kiderül minden jó és minden rossz. Ítélőszéke elől nem menekülhet egyetlen ember sem. Isten a gonoszokat mindörökre pokolra veti. Ám a jók örökkön szemlélhetik az Ő szentséges arcát. Isten mindenkit úgy fog megjutalmazni vagy megbüntetni, ahogy megérdemli. „Megfizet kinek-kinek a cselekedetei szerint.” (Róm 2,6) Isten végtelenül igazságos.
Isten jutalmaz és büntet már e világon is: a jóknak belső békét és belső boldogságot ajándékoz, a gonoszokkal pedig érezteti a rossz lelkiismeret mardosását. Isten látható boldogsággal is jutalmaz és látható bajjal és szenvedéssel is büntet. Bár ezen a világon gyakran a jók szenvednek és a rosszaknak jól megy a soruk, még sincs a földi életben olyan istentelen, aki teljesen boldog, és olyan igaz, aki teljesen boldogtalan. A teljes jutalmat és a végső büntetést Isten a halálunk után méri ki. Csak akkor fogunk igazán rájönni, hogy Isten milyen igazságos.
