MISEREND

Gyónásra a szentmisék előtt fél órával van lehetőség.

Lelkibeszélgetéshez keressen bennünket az impresszumban található elérhetőségeken.

MÁRIA SZENTSÉGES NEVE

Mária neve szent név, amelytől reszketnie kell a pokolnak. Emlékezetünkbe hozza a Boldogságos Szűz életét és magasztos hivatását, és növeli bizalmunkat hatalmas közbenjárásában. Az ünnep eredetét Spanyolországból nyerte, és kezdetben Mária születése utáni 14. napon ünnepelték, tehát szeptember 22-én. XI. Ince pápa az egész Egyházban elrendelte hálaünnepül Szobieszki Jánosnak Bécs kapui előtt a török fölött 1683. szeptember 12-én vívott győzelmének emlékére.

„Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy híveid, kik a Szentséges Szűz Mária nevén és oltalmán örvendenek, az ő hathatós esedezése következtében a földön minden gonosztól megmenekülve a mennyekben az örökké tartó örömökre érdemesek lehessenek.”

SZEPTEMBER 14. A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA

A szent Kereszt tiszteletére két ünnep van. Mindkét ünnep a szent Keresztet dicsőíti, vagyis azt a fát, amelyen az Üdvözítő kínhalált szenvedett és minket megváltott. A mai ünnep alapja a valódi kereszt megtalálása a keresztrefeszítés helyén a IV. század első felében (326). Nagy Konstantin császár itt egy templomot építtetett, amelyben a szent Keresztet őrizték és tisztelték.

„Mi pedig dicsekedjünk a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, kiben vagyon üdvösségünk, életünk és feltámadásunk, ki által megváltattunk és megszabadultunk, alleluja, alleluja!”

SZEPTEMBER 15. A HÉT FÁJDALMÚ SZŰZ

A szenvedés hetében, pénteken az Egyház nagy szeretettel és együttérzéssel szemléli azt a fájdalmat, amelyet Mária a kereszt lábánál, szenvedő és haldokló fiával egyesülve elszenvedett. Ezt „Tőrszúrásnak” nevezik, Simeon jövendölésére való vonatkozással. Az őszi ünnepen (szeptember 15-én) pedig az Egyház úgy tiszteli Máriát, mint a Pieta-képek ábrázolják.: ölében Isteni Fiának holttestével, de gondol azért Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is. Isten anyjának szenvedéseit már akkor tisztelték, mielőtt a liturgia azokat külön ünnepekkel megülte volna. 1233-ban hét gazdag és jámbor firenzei férfiú egyesült közös életre és feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését. – Ebben a rendben (szervita) bontakozott ki lassan a hét fájdalom jámbor tisztelete, amelyek hét tőrként járják át Szűz Mária fájdalmas szívét. – XIII. Benedek az egész Egyházra elrendelte és erre a péntekre tette. – A szentmisében a „Stabat mater” sequentiát imádkozza az Egyház. Szerzője a ferencrendi Jacopone de Todi (†1306). Ez az ének bensőséges jámborsággal dicsőíti Mária fájdalmát és a belőle fakadó áldást.

„Isten, kinek szenvedésekor Simeon jövendölése szerint a dicsőséges Szűzanyának, Máriának édes lelkét a fájdalom tőre átjárta: engedd kegyelmesen, hogy akik tisztelettel ünnepeljük fájdalmait, szenvedésed boldogító eredményét elnyerjük.”

MELYIK APA AD A FIÁNAK KÖVET, HA AZ KENYERET KÉR TŐLE? (Mt 7,9)

A hagyományos miséhez ragaszkodó hívek levele az egész világ katolikusaihoz – részlet

Kedves Testvérek és Nővérek Krisztusban! Nagy szomorúsággal értesültünk Ferenc pápa azon döntéséről, hogy hatályon kívül helyezi a XVI. Benedek pápa által 2007. július 7-én kihirdetett Summorum Pontificum motu proprio főbb rendelkezéseit. A megosztottság és a viták évtizedei után ez a motu proprio minden katolikus hívő számára a béke és a kiengesztelődés műve volt. Róma brutalitással és hajthatatlansággal megszegi a XVI. Benedek pápa által adott szót, ellentétben a sokat dicsért testvéri befogadással. Ferenc pápa kifejezett akarata, amelyet a 2021. július 16-i Traditionis Custodes motu proprióban fogalmazott meg, az, hogy az Egyház hagyománya szerinti szentmise ünneplése eltűnjön. (…) XVI. Benedek pápa emeritus láthatja, hogy a megbékélésért végzett munkája még életében semmivé válik. Egy materializmussal átitatott, társadalmi és kulturális megosztottságtól megtépázott korban a liturgikus béke a hit és a katolikusok lelki élete szempontjából abszolút szükségesnek tűnik számunkra ebben a szomjan haló világban. A szentmise hagyományos formában való ünneplésére való felhatalmazás drasztikus korlátozása visszahozza a bizalmatlanságot, a kétséget, és a keresztény nép számára egy gyötrelmes liturgikus háború visszatérését vetíti előre.

Ünnepélyesen megerősítjük Isten és az emberek előtt: Nem hagyjuk, hogy bárki megfossza a híveket ettől a kincstől, amely mindenekelőtt az Egyházé. Nem maradunk tétlenek a hivatások Traditionis Custodes motu proprióban megfogalmazott lelki megfojtásával szemben. Nem fogjuk megfosztani gyermekeinket a hagyományos liturgiához való hűségtől, a hit átadásának e kiváltságos eszközétől.

Mint gyermekek az apjukat kérjük Ferenc pápát arra, hogy vonja vissza döntését a Traditionis Custodes hatályon kívül helyezésével, és állítsa vissza a tridenti mise teljes szabadságát, Isten dicsőségére és a hívek javára. (invocabo.wordpress.com)

 

EGY PAP HÁROM MISZTIKUS ÉLMÉNYE

Erős vágyat éreztem arra, hogy engesztelést végezzek azokért a papokért, akik túlságosan könnyedén viszonyulnak a Szent Szentségekhez, ezért azt mondtam a jó Istennek, hogy kész vagyok bármilyen módon elégtételt nyújtani. Ez egy másik nagyon konkrét impulzust eredményezett. Mindig nagyon gondosan ügyeltem arra, hogy megtisztítsam a paténát, mielőtt elindultam volna áldoztatni, és arra kaptam indíttatást, hogy megkérjem az oltárt a szentmisén körülvevő Szent Angyalokat, hogy gyűjtsék össze a szent színek minden darabkáját, amelyek esetleg lehullottak, és tegyék a paténámra, hogy másodszor is megtisztíthassam azt, amikor visszatértem az áldozás után. Miután ezt a kérést megfogalmaztam, soha nem fordult elő, hogy amikor visszatértem az áldoztatásból, a paténámon ne lettek volna látható részecskéi a szent testnek. Nem vagyok biztos benne, hogy ezek a részecskék mindig az én misémről származtak-e, vagy máshonnan, ugyanabban az időben felajánlott más misékből gyűltek össze, de nekem ez nem számított. Ez bebizonyította számomra, hogy az angyalok mennyire óvják a Szent Színeket. Aggódnak és képesek segíteni. A bizonyíték egyértelmű és inspiráló volt. Más papoknak is beszámoltam a tapasztalataimról, de a reakciójuk vagy szkeptikus volt, vagy egy udvarias “ez szép…” volt. (invocabo.wordpress.com)